Egy becsületbeli ügy: Csillag Tündéék javára döntött a Fővárosi Ítélőtábla

Négy évvel ezelőtt, 2011 júniusában nagy vihart kavart tornászberkekben, hogy a válogatott egyik tagja, Csillag Tünde és klubedzői, Rácz Gábor és Vizer Erzsébet is úgy nyilatkozott, hogy nem kíván részt venni az októberi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon, mert a márciusban természeti és nukleáris katasztrófa sújtotta Japánt jelölték ki a vb helyszínéül. A Magyar Torna Szövetség vezetői úgy vélték, ezzel a döntésükkel cserbenhagyták a válogatottat, és fegyelmit indítottak, majd első- és másodfokon is eltiltással sújtották a szombathelyi triót. Ők viszont ezután keresettel fordultak a Fővárosi Törvényszékhez: az egészséghez és az egészséges környezethez való állampolgári jogukra hivatkozva arra vártak választ, hogy ebben a rendkívüli esetben, a radioaktív szennyezettségtől – és annak esetleges jövőbeni következményeitől – való félelem miatt méltányolható-e a döntésük. Nos, öt tárgyalás – 2012. szeptember 19., 2013. február 11., június 10., november 4., 2014. február 26. – után a Fővárosi Törvényszék elutasító határozatot hozott, jogosnak tartotta a fegyelmi büntetést. A három szombathelyi sportember és jogi képviselőjük, dr. Csizmadia Attila ügyvéd viszont élt az utolsó lehetőséggel; a Fővárosi Ítélőtáblához fordult jogorvoslatért. Másfél évet kellett várni a tárgyalásra, de megérte. Mert megváltoztatták a Fővárosi Törvényszék ítéletét és megsemmisítették a Magyar Torna Szövetség első és másodfokú fegyelmi határozatát is.

– A keresetünkben a tartalmi elemek – a sugárszennyezettségtől való félelem, a személyiségi jog – mellett sok eljárási hibára is hivatkoztunk. Végül is utóbbiakkal indokolta döntését a Fővárosi Ítélőtábla – magyarázta dr. Csizmadia Attila. – A bíróság két olyan eljárási hibát emelt ki, ami önmagában is elegendők arra, hogy aláássák a fegyelmi határozatok törvényességét. Az ítélet szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való jog azzal, hogy a fegyelmi bizottság a saját szabályzatát sem tartotta be már az első fegyelmi tárgyaláson sem. Például elment az ülésről az egyik döntéshozó és a fegyelmi bizottság összetétele sem volt egyértelmű. Megsemmisítették a fegyelmi büntetéseket, tehát nincs fegyelmi vétség sem. Bíztam abban, hogy végül így alakul az ügy, kár, hogy erre négy évet kellett várni. Az ítélőtábla döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, az ítélet jogerős. A perköltséget az alperesnek, a szövetségnek kell viselnie. Azt, hogy a felperesek, igényt tartanak-e anyagi kártérítésre, majd ők eldöntik.

– Nagyon örülök, hogy pont került az ügy végére, és annak is, hogy kitartottunk, és ez lett az eredmény – mondta Csillag Tünde. – Megkönnyebbülést és elégtételt érzek.

– Nagyon hosszú, négyéves időszak van mögöttünk. Néha meg is inogtunk, mert nehéz volt elviselni, hogy bár mindent megtettünk a tornáért, fegyelmit kaptunk. Megkönnyebbültünk, hogy ezt megsemmisítették. Most éreztük először, hogy elolvasták az összes jegyzőkönyvet és végre megismerkedtek az indokainkkal. A legfontosabb, hogy mire Tündi befejezi a pályafutását, már nem lesz rajta a bélyeg – mondta elérzékenyülve a két edző. – Sok csatát elveszítettünk, de a háborút megnyertük. Nem akarunk kártérítést, nem pénzért mentünk a bíróságra, hanem az igazunkért, azért, hogy a becsületünket visszaszerezzük.