A Berzsenyi könyvtár és az Életünk sorsa összefonódik

Az első lépéseknél hogy látja ezt a helyzetet a Berzsenyi könyvtár igazgatója, Pallósiné dr. Toldi Márta. Milyen lehetőségek rejlenek ebben a felállásban? – kérdeztük.

- A Megyei Intézményfenntartó Központ kezdeményezte az integrációt. Tavaly év végén született erről a döntés a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, és egy alapító okirat a szervezeti integrációról, amikor a könyvtár még állami kezelésben volt. A valósággá válásához az volt szükséges, hogy az új fenntartó, a város a könyvtárral együtt a lapot is átvegye, és a városi alapító okirat is megerősítse ezt az integrációt. A közös alapító okirat többszörös módosítással január 31-én jött létre – tájékoztatott az igazgatónő.

- A szervezeti integrációt megelőzően is megkérdezték a könyvtár véleményét. Tudtuk, hogy a lapoknak bizonytalan volt a jövője abban a rendszerben, amelyben tavaly működtünk, a könyvtár természetes módon mondott igent. Úgy gondoljuk, hogy jól dönt a fenntartó, ha az Életünk folyóiratot a könyvtár szervezeti keretében őrzi meg, hiszen az irodalommal való foglalkozás mindkét szervezeti egységnek magától értetődő feladata. Készséggel elfogadta a könyvtár ezt a felállást annak érdekében, hogy a lap, amely kétségtelenül érték a Vas megyei kulturális szférában, tovább élhessen. A jelenlegi helyzet szerint a lap alapítói jogait Szombathely Megyei Jogú Város bírja, és a könyvtár kiadója lesz a lapnak, amennyiben a költségvetési gondoskodás megtörténik.

Tartalmilag a közös gondolkodás szintjén vannak azok a lehetőségek, mi mindenben tudnak együttműködni. Valószínűleg könnyen lehet jó kapcsolódási pontokat találni. Habár költségvetés nélkül elég nehéz a tervekről beszélni, már tudnak jó példát mondani.

- A Művészeti Szakközépiskolával együttműködve másodszor is meghirdettük A vers világa pályázatot, amelyet 2010-ben írtunk ki először. 2010-ben kortárs versek illusztrálását kértük a pályázóktól, most, 2013-ban a Weöres Sándor emlékévhez kapcsolódóan, Weöres költészetének átélésére szeretnénk bíztatni a középiskolásokat. Szabadon választott műfajú alkotásokkal pályázhatnak április 15-ig. Tudjuk, hogy nehéz feladat, mert Weöres világa nehezen megragadható, hiszen elsősorban hangulatokkal, a zeneiség kiváltotta élménnyel, a nyelv varázsával üzen. Azt szeretnénk elérni, hogy vegyék kihívásnak a diákok ezt a pályázatot, amely egyébként pénzdíjas. Erős kreativitás-próba lesz, bízunk benne, hogy örömet szerzünk vele. A pályázathoz úgy kapcsolódik az Életünk, hogy a legjobb munkákból tizenötöt közöl  majd az aktuális lapszám. A leendő "művészeknek" ez az első publikációja lehet egy rangos irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban. A zsűriben a főszerkesztő-helyettes, dr. Bokányi Péter irodalomtörténész képviseli majd a lapot.

A 20. század egyik legnagyobb költője, a Vas megyei, csöngei kötődésű Weöres Sándor az Életünk folyóirat egy lapszámának társaságában. A költő 70. születésnapja alkalmából a folyóirat 1983/6. száma közölt jónéhányat addig kiadatlan verseiből, a csöngei évekből származó verses és prózai töredékeiből. Különlegesség, hogy a kéziratos szövegekhez maga Weöres készített ábrákat, rajzokat (Fotó: Garas Kálmán)

- A jövőt fontolgatva a beszélgetésekben felmerült egy olyan támogató alkotóműhely létrehozása, amely az irodalomban szárnyaikat próbálgató verselők, prózaírók számára nyújtana megmérettetési lehetőséget, fejlesztő, inspiráló közösséget. Természetesen további tervek is formálódnak, amelyekről még korai lenne beszélni. Fontos alapvetés, hogy a szerkesztőség autonómiája a könyvtári szervezetben is sértetlen marad, vagyis minden ötlet csak a kölcsönös inspiráció jegyében indulhat el a megvalósítás felé.