Jogásznap: megkoszorúzták Horváth Boldizsár szobrát (frissítve)

A jogásznap mindig Horváth Boldizsár volt igazságügy-miniszter emléke előtti tisztelgés. A Szombathelyen 1822-ben született jogtudós politikus a város képviselője volt, 1866-ban a közjogi kiegyezés érdekében tartott nevezetes beszédet. Az Andrássy-kormány megalakulásakor Deák Ferenc ajánlatára nevezték ki igazságügy-miniszterré. A Múzeumparkban álló szobrát ma mások közt megkoszorúzta a Magyar Jogász Egylet Vas és Zala megyei szervezete, a Vas Megyei Kormányhivatal, a megyei és a szombathelyi önkormányzat, a Kúria elnökhelyettese, dr. Kónya István, a Szombathelyi Törvényszék elnöke, dr. Andor Szabolcs és helyettese, Varga Roland, a Vas Megyei Főügyészség főügyésze, dr. Simon József, helyettese, dr. Székely Tamás, a Vas Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Tóth László, dr. Medres Szabolcs ügyvéd és a Horváth Boldizsár Környezetgazdasági és Informatikai Szakközépiskola igazgatója, Sági József.

Dr. Spitz János, a Magyar Jogász Egyesület (MJE) Vas Megyei Szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a fórum lényege, hogy áttekintse a társasági és a cégjog helyzetét az új PTK 2014. március 15-ei hatályba lépése után. Majdnem egyéves tapasztalatokat összegeznek ma a szakemberek, három jelentős előadóval: dr. Sárközy Tamás, az MJE elnöke a Gt. társasági jogáról beszél, dr. Pázmándy Kinga egyetemi docens és dr. Gál Judit kollégiumvezető-helyettes a cégjog gyakorlati problémáiról és fejlesztési lehetőségeiről.

- Széles a közönségünk, hiszen itt van a Kúria elnökhelyettese, dr. Kónya István, a jogász egylet teljes országos vezetése, a környező megyék igazságügyi vezetői, főügyészek, ügyvédi kamarai elnökök, a megye igazságügyi vezetői - mondta dr. Spitz János. Témánk az idén hatályba lépő új cégeljárási törvény is.Miért fontos, hogy a jogászok jeles alkalmakon, munkaidőn kívül is találkozzanak?

Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese kérdésünkre elmondta: a jogászok a humán értelmiség egy jelentős rétegét képviselik, munkájuk iránt minden történelmi korban nagy volt a társadalmi érdeklődés, mivel a megromlott jogviszonyokkal és azok helyreállításával foglalkoznak. Állandó konzultáció és információ szükséges közöttük. Ha találkoznak, és leülnek egy asztalhoz, bárhonnan induljon is a társalgás, biztos, hogy előbb-utóbb élénk szakmai vitába fordul a beszélgetés. Erre manapság sok alkalmat ad a meggyorsult törvényalkotás, a bíróságok szűnni nem akaró átalakítása.

A fórumon dr. Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem közgazdasági kara üzleti jog tanszékének korábbi vezetője, jelenlegi professzora volt az első előadó, aki a társasági jogról beszélt az új PTK tükrében. Kérdésünkre elmondta, hogy lényeges változások voltak a tavaly március 15-én hatályba lépett törvényben - például a vezető tisztségviselők felelősségével, a felelősségátvitellel kapcsolatosan –, de igazán gyakorlati tapasztalatok még nincsenek. Csak akkor, ha új társaságok alakulnak, hiszen a cégbíróságok már alkalmazzák a jogot, de perek még nincsenek. A régi társaságok átvitele zajlik az új jogszabályi környezetbe, két év alatt, tehát 2016. március 15-éig kell átállni. Gyakorlati tapasztalatok majd 2017-18 körül lesznek. A cégeljárás jelenleg aktuális fő kérdése, hogy új cégnyilvántartás készül, ami iránt óriási az érdeklődés.

Megkérdeztük dr. Pázmándy Kinga egyetemi docenst (aki Sárközy professzor után, 2006 óta vezeti a BME üzleti jog tanszékét) a jogásznapon előadott témájáról: melyek a cégjog gyakorlati problémái és fejlesztési lehetőségei?

- A cégnyilvántartás lehetséges jövője két ponton fordul meg, miután az elektronizáció és a digitalizáció létrehoz egy sajátos társadalmi igényt. A jogi személyek nyilvántartását a cégbírósági rendszer végzi, a civil szervezetekét (egyesületekét, alapítványokét) a „rendes” bíróság vezeti. A végcél, hogy a két nyilvántartás egységes legyen. 2014-ben a minisztérium létrehozott egy munkacsoportot, hogyan lehet hatékonyabbá tenni ezt a folyamatot, részt veszek ebben a munkában. Társasági jogász vagyok, már jártas az elektronikus cégeljárásban. Ügyvédként is dolgozom, hiszen közgazdászokat, mérnököket tanítunk, kell a gyakorlati tudás.