2007.03.28. 10:52
Történelmünk a határon túl
Szlovák ipari centrum, amely egykor nagyon komoly szerepet játszott a magyar történelemben. Közel Miskolchoz, ezért a borsodi megyeszékhelyre vezető magyar autópálya Kassát is felértékelte. Egyre több honfitársunk gondolja úgy, hogy hétvégi kirándulást tesz a határhoz közeli városba.
Az idegenforgalomban érdekelt barátom üzleti ügyben utazik hétvégén Kassára, egy kiállításra, s invitál, tartsak vele. Míg ő tárgyal, én várost nézek. Kassa belvárosa könnyedén átlátható, a főutcán található minden jelentősebb műemlék.
Pozsony után a második legnagyobb település 250 ezres lélekszámával, Szlovákia legszebb városainak egyike. Művelődési, ipari, kereskedelmi és közigazgatási központ, egyetemi város, továbbá katolikus és evangélikus püspöki székhely, forgalmi csomópont.
A Hernád mentén, síkságon fekszik, ám nyugat és észak felől 1000 méternél magasabb hegyek fogják körül. A Szlovák-érchegység Kassa kapuinál ér véget, sokak szerint ez az a város, ahol mindig fúj a szél. Ebben van is igazság, ugyanis a kárpáti klíma itt találkozik az alföldivel, a Hernád síksággá szélesedő völgye északi és déli irányban nyitott.
Időszámításunk első évszázadaiban különböző germán népek éltek itt, majd a bolgár birodalom határai húzódtak erre. Őket a magyar honfoglalók követték, három kabar törzs, elsősorban Aba és Bors nemzetsége. Később a tatárok feldúlták 1241-ben, majd Árpád-házi királyaink vették gyámságuk alá, egy 1249-ből származó oklevél villa regiának, azaz királyi tulajdonban levő falunak titulálja. Az Árpádok kezdték ezen időszakban a németeket betelepíteni, rájuk leginkább bányászként, erdőművelőként és kézművesként számítottak. Az érkezők főleg szászok, flamandok voltak, Kassa falain belül 1290-ben pénzverde működött. 1347-ben lett vásártartási, árumegállítási joggal rendelkező, szabad királyi város.
Az első városi, címeres oklevél, ezzel a klasszikus értelemben vett első magyar városcímer Kassát illette, ezt Nagy Lajos király adományozta 1369-ben. Zsigmond is szimpatizált a településsel, a 15. század közepén már a lengyelországi és oroszországi árukra is megállító jogot kapott, Kassa lett a hat északi város szövetségének - rajta kívül Lőcse, Késmárk, Eperjes, Bártfa, Kisszeben - központja. Később, a huszita háborúskodások során Jiskra hadvezér főhadiszállása volt, a török hódoltság idején, 1552-ben Kassa volt a felső-magyarországi főkapitányság feje. Bécs és Erdély között a közlekedés kulcspontjának számított, birtoklásáért nemcsak a török időkben, hanem a kuruc szabadságharc idején is komoly harcok folytak. Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre is nagy becsben tartotta, mi több, II. Rákóczi Ferencnek ez volt a székvárosa.
Az 1848-as szabadságharc idején előbb a császáriak kezére került, majd Görgey visszafoglalta, végül a cár csapatai vonultak be 1849. június 24-én. Az első világháború végén, 1918 decemberében cseh katonák vették át a hatalmat. A magyar hadsereg 1919 nyarán elfoglalta, de rövidesen visszavonult, így a település Csehszlovákia részeként Kelet-Szlovákia fővárosa lett. A bécsi döntés értelmében 1938-ban Kassát és környékét rövid időre Magyarországhoz csatolták. 1945 áprilisában itt alakult meg Eduard Benes kormánya, amely később elköltözött Prágába.
A belvárost a dóm uralja, a püspöki katedrális a gótika, a közép-európai csúcsíves építészet egyik legszebb alkotása. Helyén a 13. században már állt egy 40 méteres templom, amely 1378-ban tűzvész áldozata lett. A háromhajós csarnoktemplom hosszú ideig épült, teljesen 1520-ban fejezték be. Később ismét tűzvész pusztította, mai alakját 1877 és 1896 között a budapesti Parlament tervezőjének, Steindl Imrének elképzelései szerint nyerte el, öthajós lett.
A sétálóutcán történelmi épületek mellett sétálgatunk, a színház mögötti, egykori premontrei templomban magyar misét hallgatunk a délutáni órákban. Értékes a főoltár elefántcsont feszülete, a sírboltban pihen Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc. A templom mellett fekvő kolostor a 15. században a király háza volt, 1478-ban Mátyás király is megszállt benne.
Az Állami Színház épülete korábban városháza volt, majd 1781-ben itt nyílt meg a német színház. Magyar szót először 1816-ban hallott a nézősereg, a Déryné vezette miskolci társulat lépett fel.
Az esti órákban a belvárostól nem messze fekvő, nemrég átadott, ultramodern jégcsarnokban nézünk hokimeccset - az északi szomszédok a világ egyik legjobbjai - nyolcezer rajongó társaságában. A hangulat mesés, a tabella két éllovasa csap össze. A csarnok otthona a 2011-es, A csoportos vb-nek is, amit a szlovákok a magyar pályázók elől halásztak el. A sajtószobában egy hetven feletti fotós bácsival beszélgetek, az egyetlen, aki tud magyarul. Büszkeségét mutatja, egy általa készített, erősen megfakult fotót. A Kispest futballcsapatát ábrázolja a kezdőkörben, a negyvenes évek végén léptek pályára Kassán, a még roppant fiatal Puskás Öcsivel, Bozsikkal, Grosiccsal.
A meccs után a sétálóutcán vacsorázunk, az árak lényegesen jobbak, mint amit itthon megszoktunk, s a taxi is fele-annyiba kerül. A hotelbe egy hetven feletti úr szállít, szintén beszél magyarul. "A város szép, nem is drága. Mostanában sokan jönnek Magyarországról, nálunk töltik a hétvégéket. Nagyon jó találkozni az anyaországból érkezettekkel. Amit sajnálok, itt már egyre kevesebben beszélik a magyart. Ez annak tudható be, hogy immár a negyedik generáció nőtt fel azóta, hogy elcsatoltak bennünket."