Egy teadélután nem elég - Boston

A majd négyszáz éves történelem pedig - noha ezeréves katedrálisokon edzett európai szemmel nézve igen csekélynek tűnhet - legalább olyan elevenen van jelen Boston utcáin, mint a legtöbb történelmi nagyvárosban. A függetlenségi háborúban betöltött kiemelkedő szerepe okán ugyanis az egész várost a szabadság, a függetlenség és a XVIII. század szelleme lengi körül.

A belváros az első séta alkalmával igencsak letisztult, már-már steril képet nyújt égbenyúló bankházaival, üvegfalú felhőkarcolóival, ám hamar otthonossá válik, amint felfedezzük a letűnt idők első nyomait. Boston a belváros utcáin élő történelmi levegővel a tüdejében él, növekszik, fejlődik, ahogy azt az évszázadok során mindig is tette: dinamikus gazdaságával, pezsgésével és eltökéltségével vívta ki külföld és belföld tiszteletét egyaránt.

Fotó: Leitner Vera

A legegyszerűbb módja talán a helyi történelem megismerésére az, ha követjük a belváros térköveiből kirakott útrendszert, a Freedom Trailt. A többnyire kis vörös téglácskákkal jelzett sétány sorra veszi a legjelentősebb látnivalókat, s míg az ember a Freedom Trailt követve megpróbálja befogadni a tizenhat, a város utcáin szétszórt látnivalót, egyidejűleg belekóstolhat Boston valódi légkörébe.

Fotó: Leitner Vera

Kihagyhatatlan a bostoni teadélután emlékét őrző múzeum, ajándékbolt és a hajó élethű mása a kikötőben, mely az akkori telepeseknek a brit birodalomtól való függetlenedési vágyát szimbolizálja: az indiánnak öltözött helyiek 3 angol hajót rohantak le 1773-ban, s szórták tüntetőleg azok tearakományát az óceánba.

A Freedom Trail egyik legjelentősebb állomása az Old State House, mely a város szívében fekszik, de olyannyira, hogy a háromemeletes vörös téglaház felső szintjein múzeum üzemel, ám az alagsor már a modernkoré: két metróvonal is találkozik az épület alatt, így az épület könnyen megközelíthető akár a külváros felől is. 1776-ban az Old State House erkélyéről olvasták fel a Függetlenségi nyilatkozatot, nem véletlen tehát a kiemelt szerep.

Fotó: Leitner Vera

A Faneuil Hall ugyancsak nagy szabadság szimbólum a város életében, ez volt ugyanis a legjelentősebb piac, ahol helyi kereskedők árulták minőségi áruikat, ám felső szintje nyitott fórumként, találkozóhelyként is funkcionált, s csak képzelhető, milyen hangulata volt egy-egy hangos piacnapnak, ahol sült homárok és húsos lepények illata úszott a levegőben, míg az emeleten a szabadság és a függetlenség gondolatától kimelegedve szónokoltak egymást túlkiabálva a helyi polgárok. A piac ma is él és virul, s az ember jobban teszi, ha az ebédidőt is erre az állomásra időzíti.

Fotó: Leitner Vera

A belül vakító fehérre meszelt, 1723-ban épült Old North Church a város legöregebb temploma, ahol még ma is beleolvashatunk a kétszázötven évvel ezelőtt „ottfelejtett" énekeskönyvekbe és bibliákba.

Fotó: Leitner Vera

Ha a látogatót a templom tiszta, puritán világa lecsendesítette kissé, a feltöltődés után indulhat is tovább, egészen a templom sarkáig, ahol maguktól a XVIII. század embereitől látunk bemutatót arról, miként is dolgozták fel a kikötőkbe beérkező kakaószállítmányt, hogyan készült a város egyik legjelentősebb exportcikke, a csokoládé.

Fotó: Leitner Vera

A teljes Freedom Trail önállóan és vezetéssel is bejárható, ám nem árt néha kikacsintani a kötött útvonalról: érdemes felkeresni a várostól kissé távolabb eső Harvard egyetemet, a barátságos körbevezetéssel és sörkóstolóval kecsegtető Samuel Adams sörgyárat Boston külvárosában, de ha a központban maradnánk, a belváros eldugott utcácskáit járva is bőven van esélyünk, hogy hangulatos könyvesboltokra, apróbb múzeumokra vagy csalogató éttermekre bukkanjunk.