Megye II.: a Szombathelyi-csoportban a két táplánszentkereszti együttes ért oda a dobogóra

A megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság Szombathelyi-csoport 2013/2014-es kiírása a Csepregi SE  győzelmével ért véget
(Fotó: Kaszás Anett)

A körmendi Sass Dezső a 2011/2012-es szezonban vette át a Csepregi SE irányítását. És a csapat rögtön bajnoki címet ünnepelhetett a megyei III. osztályban. A 2012/2013-as szezonban újoként lett bronzérmes a megyei II. osztály szombathelyi csoportjában. A mögöttünk hagyott bajnokságban pedig a csúcsra ért a csapat: megnyerte a pontvadászatot.

- Mint látható, nem egyik napról a másikra jött a siker, három év munkája van a csapatban, fokozatosan építkeztünk - árulta a Csepreg trénere, Sass Dezső. Kezdetben csak csepregi játékosokkal dolgoztunk, ma már vannak légiósaink is. A mag egyébként évek óta együtt játszik, jó társaságot alkot, jó a csapatszellem, remek a hangulat az öltözőben ez nagyon sokat számít. A mögöttünk hagyott szezon nagy részében is kiegyensúlyozottan teljesítettünk. Heti két edzéssel dolgoztunk, igaz, nagyobb létszámot is el tudtam volna fogadni a tréningeken. A téli szünetben különböző okok miatt hat játékos is távozott tőlünk, akkor egy kicsit megijedtem, de a csapat túllépett a problémán. A 24. fordulóig minden rendben volt, Gyöngyöshermánban viszont furcsa körülmények között három kulcsjátékosunk is ki lett állítva, majd hosszú időre eltiltva. Amúgy is szűk volt a keretünk, ráadásul fontos futballisták estek ki, így a hajrá izgalmasra sikeredett, de végül megnyertük a versenyfutást. A játékunk már évek óta ugyanaz. Masszív, összeszokott társaság a miénk, az erőnlétünk is jó, így a hajrában általában bedaráltuk ellenfeleinket. Elsősorban a stabil védekezésre építünk ezt jelzi, hogy idén is messze mi kaptuk a legkevesebb gólt. A támadójátékunkkal azonban volt hiányérzetem, nem igazán tömtük ki az ellenfeleink hálóját. Lehet, hogy nem a legjobb csapat nyerte meg a bajnokságot, de az biztos, hogy nem érdemtelenül kaptuk meg az aranyérmet. Szerintem az én csapatomnak volt a legnagyobb szíve. Kiemelni senkit nem szeretnék, együtt, csapatként érdemeltük ki a bajnoki címet. A jövőt én mindenképpen a megyei I. osztályban képzelem el. Csepreg 20 év szünet után térhet vissza a megyei I.-be remélem, hogy minden illetékes ennek megfelelően áll hozzá az ügyünkhöz. Az utánpótláscsapatokat még szervezzeük, játékosra és néhány edzőre is szükségünk van, de ha csak rajtunk múlik, akkor nem lesz akadálya az osztályváltásnak. Szeretnék erősíteni, úgy három-négy, elsősorban támadós szellemű játékosra szükségünk van. De az biztos, hogy azoknak a futballistáknak, akik kiharcolták a bajnoki címet, meg fogom adni a bizonyítás lehetőségét a megyei I. osztályban is. Továbbá természetesen várjuk haza azokat a csepregi játékosokat, akik eddig máshol szerepeltek kisebb-nagyobb sikerrel.

Ritkaság, hogy egy település két csapatot is indít ugyanabban a bajnokságban Táplánszentkereszten ez történt, ráadásul két remek csapatról van szó. A Tápláni KSK ontotta a gólokat, több nagyarányú győzelmet is aratott, a mezőnyben messze a legtöbbször, 79 alkalommal zörgette meg az ellenfelek hálóját. Végig nagy versenyfutásra kényszerítette a Csepreget, végül az előkelő második helyen végzett pedig a rajtnál beragadt. A Táplánszentkereszti FC újoncként rögtön bronzérmet szerzett, ami bizony komoly teljesítemény. E két csapat vélhetően jövőre is ott lesz a legjobbak között.

A 4. Lukácsháza évek óta az élmezőny tagja, de az igazán kiugró eredménnyel adós. A Vasszécseny vérmes reményekkel vágott neki a szezonnak, ezért az 5. hely mindenképpen csalódás. Az ősz még elfogadható volt, aztán jöttek a gondok, a gyengébb eredmények. A csapatnál menet közben edzőváltás is volt, Iszak Gábor lemondott, a helyére Seper Ákos ült le a kispadon. A 6. Spari kiegyensúlyozott, jó szezont futott, főleg hazai pályán volt erős az együttes. A Balogunyom, a Torony és az Újperint stabil középcsapatként zárta a szezont. Újperinten bizonyára nem örülnek a szerény 9. helynek, hiszen a csapat az elmúlt években az osztály meghatározó együttese volt. Erre most egy pillanatig nem volt esélye. A Szentpéterfa 10. helye reális, ám ne feledjük, a csapat a télen még a 4. helyen állt a tabellán. Vagyis tavasszal erősen visszaesett a péterfaiak teljesítménye. A hátsó régióban végül a Söpte és a Ják biztosan maradt benn. Utóbbi csapat nem is érdemelt kiesést, hiszen 14 (!) alkalommal játszott döntetlent, kis szerencsével jóval előrébb is végezhetett volna a tabellán. Az egész jó állománnyal rendelkező Gyöngyöshermán vesszőfutása a negatív meglepetése volt a szezonnak. Igaz, végül a kötelezőt letudta a csapat, bentmaradt, a 14. helyen zárt. A Felsőcsatár és a Kőszeg végig nagy harcban állt egymással az utolsó előtti helyért, végül a szerencsésebb csatári együttes kaparintotta meg a 15. pozíciót.

1. Csepreg 30 19 6 5 49 22 63

2. Tápláni KSK 30 18 7 5 79 39 61

3. Táplánszent. 30 16 8 6 71 45 56

4. Lukácsháza 30 15 8 7 64 33 53

5. Vasszécseny 30 15 6 9 59 44 51

6. Elektr.-Spari 30 15 5 10 52 39 50

7. Balogunyom 30 14 6 10 57 53 48

8. Torony 30 13 4 13 50 49 43

9. Újperint 30 12 7 11 45 48 43

10. Szentpéterfa 30 10 7 13 42 65 36

11. Söpte 30 7 8 15 44 67 29

12. Ják 30 5 14 11 40 56 29

13. Honvéd-Sé 30 8 4 18 46 72 28

14. Gy.hermán 30 6 8 16 46 55 26

15. Felsőcsatár 30 6 5 19 41 65 23

16. Kőszeg 30 4 11 15 32 65 21

A Szentpéterfától 1, a Kőszegtől 2 pont levonva