Dr. Bagdy Emőke a gyermekvédelmi népszavazásról: aki családpárti, az életpárti

Egyes vélemények szerint nincs miről beszélni, míg mások az aggasztó nemzetközi és magyarországi történések miatt már régóta kongatják a vészharangot. Egy biztos: április 3-án országos népszavazáson mondhatunk véleményt. De vajon időszerűek az ott feltett, gyermekvédelemmel összefüggő kérdések? – erről is kérdeztük szombathelyi előadása előtt prof. dr. Bagdy Emőkét. 

– Amikor sokféle vélemény úszik a levegőben, egy furcsán zavarodott világ van körülöttünk, megtisztelő, ha megkérdezik, mi a polgár véleménye. Nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek kifejthessék az álláspontjukat – mondta a klinikai szakpszichológus, aki szerint a csendes többséget körbevevő hangos, sokszor erőszakos hangok is indokolják a közös állásfoglalást. Példaként az LMBTQ (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és a queer közösség) által képviselt irányt említette, amely szerinte szöges ellentétben áll nemcsak a tudományosan megalapozott tényekkel, hanem azokkal a tapasztalatokkal is, amelyek bennünk, szülőkben, nevelőkben is ott vannak. 

– Ilyenkor kell egy pozitív megerősítés. Az emberek, ha erőszakos, nyomuló befolyásolás alá kerülnek, megrettennek a helyzettől, és félnek a megbélyegzéstől. Azért, hogy ne címkézzék és ne ítéljék el őket, inkább meg sem szólalnak, visszahúzódnak, ezért lélektani szempontból is pozitív, hogy megkérdezik a véleményüket – fejtette ki a professzor. 

– Amerre a világban járok, és találkozom másokkal, mindenütt rémületüket fejezik ki, hogy egyáltalán lehet ilyen. Az őrült címkével illetik azokat a nézeteket, amelyek itt kóborolnak körülöttünk. Véleményekről van szó és nem tényekről – hangsúlyozta prof. dr. Bagdy Emőke, hozzátéve: 

– A tények tudományos evidenciák, ezek az elgondolások, vélekedések pedig a relativizáló posztmodern irányzat, világtrend képviselői. A posztmodern relativizmusnak, mint új filozófiai irányzatnak, van egy olyan új alapvéleménye, hogy mindent, ami korábban volt, eltöröljenek, és abban érvényesülhessen egy általános emberi szabadság. Ezt az emberi szabadságot értelmezik félre úgy, hogy a káoszt hozzák be a világba – fogalmazott a szakpszichológus, aki egy kamasz gyerek lázadásához hasonlította az új irányzatot. Szerinte az egy éretlen, útkereső világgondolkodási trend filozófiai ága. 

– A fogalmak, amelyekben megegyeztünk, a normák, amelyek a biztonságot adják, a szabályok, a törvények valójában a szabadság letéteményesei, mert tulajdonképpen a rend hoz csak szabadságot. De a szabadság megszerzésének jegyében felborítani mindent, és a normákat eltüntetni azt jelenti, hogy az embereket teljes bizonytalanságba taszítják, és nyilván magukat is – mutatott rá. – 1995-ben a pekingi világkongresszuson kimondatott a tétel: az ember – akár nő, akár férfi – ember, és teljesen felesleges a nemi megkülönböztetés. Ezt kiterjesztették a biológiára is, vagyis evidenciatámadás történt – hangsúlyozta a profeszszor, majd úgy folytatta:

 – A tudományt támadták meg, vagyis az élettörvényt sértették meg. Az élettörvény azt jelenti: vigyázd, gondozd az életet, és vidd tovább! Az ehhez kapcsolódó fogalmakat – mint amilyen a család, a párkapcsolat és a házasság – „szétlövöldözik”, és új tartalommal akarják megtölteni. Ezzel egy általános káoszt teremtenek. Mert ha a fogalmak jelentésükben nem tiszták, abból nagyon súlyos kommunikációs zavarok keletkezhetnek – emelte ki a szakpszichológus.

 – Nem tudom, te milyen értelemben használod azt a szót, hogy házasság, ha azt gondolod róla, hogy ebben nincs konszenzus. Konszenzus hiányában normákat felrúgva, a közös megállapodás emberi szabályait megsértve egy olyan új „ideológiai cunami” keletkezett a világban, amely elér minket, és el akar söpörni, és lássunk csodát: mi meg megállítjuk. – Ez az ideológia mindent megszüntet, ami rend és szabály, és olyan alapvető dolgokat károsít, amelyekben az élet továbbvitele súlyos sérüléseket szenved – erről is beszélt. 

– Ha a gyereknevelésben figyelembe vesszük az általuk képviselt vélekedéseket, akkor tulajdonképpen egyre kevesebb és kevesebb gyerek születik, és egyre kevesebb a párkapcsolat, és egyre kevesebb az a társulás, amelyből gyermek származhat, tehát alapvetően megrendül az élet törvénye. Ezt mondom és képviselem – szögezte le prof. dr. Bagdy Emőke, aki kitért arra is, e véleménye miatt sok támadás és kirekesztés éri, de nem baj, miután gyerekkora óta a kirekesztés különböző változatait élte meg. Tömören úgy foglalta össze véleményét: 

– Családpárti vagyok. Mert aki családpárti, az életpárti. A professzor szerint ezt az „ideológiai cunamit” az identitáserősítéssel lehet megállítani. A nevelésben nem lehet egy-egy területet kiemelni, az komplex módon történik, amelynek része a szexuális és pszichoszexuális nevelés. – Az egész személyiséget neveljük, hogy megismerje, mi a törvény, mi a dolga a világban, hogy az életének az értelmét megtalálja – fejtette ki Bagdy Emőke, azzal zárva gondolatsorát: 

– A gyereknevelésben megvannak a fejlődési fázisok, fontosak a kulcsingerek, és az, hogy azokat mikor ki adja annak érdekében, hogy egy meglévő készség képességgé tudjon izmosodni. Ha azokat nem adjuk, mert nem akarjuk vagy nem tudjuk adni, vagy nem azt adjuk, amit kellene, akkor a genetikai potenciál elsorvad, mert nem tud megvalósulni. Szép, hogy vannak vélekedések, azok úszkálhatnak a levegőben, de a gyereknevelést úgy kell meghatározni, hogy az elsődleges szocializációban a szülők jogát és kötelességét kell meghatározni, a másodlagos szocializációban – a nevelőintézményekben, így a bölcsődében, óvodában, iskolában – pedig egy egységes nevelési út kidolgozására van szükség, ahol a személyiség egészét bontakoztatjuk ki.