Programajánló: régi idők farsangja a múzeumban, Szerelem a színházban és a művészet templomai a moziban

Pénteken: az első Szerelem 

19 órakor nagyszínpadi bemutató kezdődik a Weöres Sándor Színház nagyszínpadán: Barta Lajos Szerelem című darabjából Nagy Cili rendezett előadást. „Szerelem az I. világháború idején. A világégésből azonban csak a kardcsörgés és az infláció jut el a Macska-zugban élő Szalay lányokhoz, akik bátran játszadoznak a hozzájuk közel merészkedő férfiakkal.

 Legyenek azok katonák, költők vagy adótisztek; a férfi mint romantikus vágykép vagy józan menekülési útvonal. Zárt, polgári világukban Nelli, Böske és Lujza nem félnek megkérdőjelezni a régi-új női szerepeket vagy elvárásokat, még ha olykor nem is tudják, hogy macskák vagy egerek ebben a játszmában. A terítékre azonban előbb vagy utóbb mindenki szíve kikerül a délutáni feketekávé és a vajas kalács mellé” – mondja az előadás ajánlója. 

Szereplők: a lányos szülőket Róbert Gábor és Németh Judit játssza, a három lány szerepében Keller-Dénes Emőke (Nelli), Herman Flóra (Lujza) és Nagy-Bakonyi Boglárka (Böske) tűnik fel. Biky fűszeres: Kelemen Zoltán, ifjabb Biky: Balogh János, katonatiszt: Hajdu Péter István, Komoróczy: Antal D. Csaba, Kocsárd: Orosz Róbert, verklis és postás: Keller Dániel, cseléd Ostyola Zsuzsanna. Díszlet- és jelmeztervező Kiss Borbála, dramaturg Tóth Réka Ágnes, zeneszerző Horváth Dániel, kellékes Takács Viktória, hangosító Joós Márton, világosító Kiss Zoltán, súgó Jenei Ági, ügyelő Bors Gyula, rendezőasszisztens Ostyola Zsuzsanna. 

Mert a színház nemcsak összművészet, hanem csapatjáték is, ráadásul sok olyan fontos szereplővel, akik nem kerülnek a szemünk elé, elkerülik a rivaldafényt. A színésznő Nagy Cili most szintén megint a kulisszák mögött marad: ő az előadás rendezője – a művészeti tanács tagjaként ezzel a bemutatóval teszi le a névjegyét. 

Pénteken este tehát: premier! 

Régi idők farsangja a Smidt Múzeumban

Bálok, etikett, viselet címmel tartanak ingyenes tematikus tárlatvezetést a Smidt Múzeumban február 19-én, szombaton 14 órakor – sok meglepetéssel. Novák Fanni múzeumpedagógust a régi mulatságokról kérdeztük. Csak egyes részleteket árult el előre, hogy a tárlatvezetés résztvevőinek meglepetés is legyen, de anynyit megtudtunk, hogy kétféle bált különböztettek meg: a dominóbált (ahol egyházi személyek fekete köpenyét viselték, ami alól azonban kilógott a saját ruha) és a maszkabált, ahol jelmezben kellett megjelenni, és kötelező volt eltakarni az arcot. Mária Terézia 1773-ban hozott rendeletet a pest-budai bálok szabályozásáról.

 Tűzvédelmi okokból nem viselhettek például papírból készült jelmezt a vendégek – azok gyúlékonysága miatt. Jelmezben azonban nem szabadott az utcára menni, mert az lehetetlenné tette volna az azonosítást, és a tapasztalat azt mutatta, hogy ilyenkor könnyebben történnek intrikák, kellemetlen incidensek, sőt gyilkosságok is. A tárlatvezetésen szó lesz többek között arról is, hogy Mária Terézia Bécsben milyen jelmezeket öltött magára, megesett például, hogy a királynő parasztasszonynak öltözött vagy éppen török viseletbe bújt. (A farsang, a karnevál értelme az, hogy a feje tetejére áll a világ.) A 18–19. század báli etikettje szigorúan meghatározott volt. 

Az illemszabályok szerint az elsőbálozó hölgyek mindig fehér ruhát viseltek. Nem illett ugyanabban a ruhában és cipőben kétszer megjelenni, ezért minden alkalomra újat kellett csináltatni. Kísérő nélkül nem illett megjelenni az úrilányoknak, de a polgárlányoknak sem. A hölgyeknél a bálban mindig volt egy kis füzet, a táncrend, abba írták bele, kivel táncoltak. Az első tánc vagy az apáé, vagy a bátyjáé, vagy valamelyik férfi rokoné volt. A legyező mozgatása és viselete is jelentéssel bírt. 

Ha a hölgy a jobb karján viselte, összecsukva és lefelé fordítva, akkor az azt jelentette, hogy férjet keres. Ha a bal karján, akkor az mutatta, hogy őt már eljegyezték. Novák Fanni a báli menüsorról szólva elmondta, hogy az előételek között hidegtálak, halak szerepeltek, majd húsos, gombás levesek következtek, aztán malacsült, vad- és halételek, végül gyümölcsök, alkoholos italok és természetesen farsangi édességek. 

Bernini és Pompei

Az Agora – Savaria moziban A művészet templomai címmel indul sorozat, Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész bevezetőjével. A vetítések keddenként 18 órakor kezdődnek, az első február 22-én. A főszereplő: Bernini. Aztán március elsején Az én Rembrandtom című holland ismeretterjesztő film következik, március 8-án a Salvador Dalí ifjúkora (spanyol dokumentumfilm), 29-én a Pompei – A bűnös város: feliratos olasz ismeretterjesztő film, filmdráma. 

Április 5-én a Peggy Guggenheim – a művészet megszállottja című amerikai életrajzi filmet láthatja a közönség, 12-én Modigliani centenáriumát ünnepeljük, aztán a pápai bazilikák, utána a firenzei Uffizi képtár lesz a főszereplő. Májusban jön Bosch és A gyönyörök kertje, aztán Leonardo da Vinci – a lángelme Milánóban, aztán a Vatikáni Múzeum. Gazdag kínálat, érdemes nézni! 

Disznótoros és fánkverseny

Második alkalommal rendezik meg Jákon a Disznótoros fesztivált február 26-án, ahol főzőverseny is lesz. Reggel hatkor vágják a disznót a Széchenyi utca 53. szám alatti portán, hagyományos pörzsölés is lesz szalmával. Délig a főzőcsapatok dolgoznak, aki kíváncsi, hogyan alakulnak át a nyers húsok ételekké, figyelemmel kísérheti.

 Utána kóstoló lesz toroskáposztából, majd 14-től 16 óráig tart a farsangi fánkverseny, a fánkokat 14 óráig kell beszolgáltatni a bírálathoz. 17 órakor rázendít a Jump Rendezvényzenekar, aztán addig áll a zenés farsangi bál, ameddig jólesik.