Ismét régi pompájában

2022.03.17. 14:30

Újraszentelték a Nagyboldogasszony Plébániatemplomot

A barokk templom felszentelésének ünnepére már a kezdés előtt egy órával gyülekeztek a hívek. A felújított épületet dr. Székely János megyés püspök iktatta be újra a Szombathelyi Egyházmegye templomainak sorába.

Tóth Judit

Szentgotthárd emblematikus épületét dr. Székely János megyés püspök iktatta be újra a Szombathelyi Egyházmegye templomainak sorába.

Fotó: © Szendi Péter

Az elmúlt közel két évtized a szentgotthárdi Nagyboldogaszszony Plébániatemplom felújításáról szólt. Először külsőleg szépült meg az épület, majd az utóbbi tíz évben a templombelső teljes restaurálására került sor. A munkálatokra jelentős kormányzati támogatás érkezett. A templom újraszentelésének napja azért lett március 16-a, mert 243 évvel ezelőtt éppen ezen a napon szentelte fel a templomot Szombathely első püspöke, Szily János. Az ünnepi szentmise elején négy fontos dátum hangzott el. 

 

Elsőként a III. Béla nevéhez köthető 1183-as esztendő, amikor az uralkodó ciszterci apátságot alapított, ezzel élet fakadt és a kolostor körül város született. A következő jelentős év 1764 volt, amikor a szentgotthárdi csata után éppen száz évvel elkészült a monumentális barokk templom. Felszentelése azonban tizenöt évet váratott magára. A negyedik dátum a 2022-es év, amikor a templom felújítását ünnepelhetik a hívek. Dr. Székely János megyés püspök azt hangsúlyozta, hogy a hit életet teremt és betölti az emberi szíveket. A püspök megköszönte a támogatást mindenkinek, akik a templom felújításához hozzájárult, külön említette a magyar kormány nagylelkűségét, amelynek köszönhetően számos templom és iskola újulhatott meg az elmúlt időszakban. 

 

Bodorkós Imre szentgotthárdi plébános kiemelte a nagy elődöket, Horváth Lajost, Németh Zoltánt és Rimfel Ferencet, akik szolgálatuk során sokat tettek az Isten házának szépítéséért. A templom kulcsainak átvétele után dr. Székely János újra a Szombathelyi Egyházmegye templomainak sorába iktatta a szentgotthárdi templomot.

 

 Pápai Lajos nyugalmazott győri megyés püspök így fogalmazott: a templom mindenekelőtt Istenre mutat. Az Isten utáni vágyódás pedig az ember szívébe van írva. Az ünnepi szentmise záró részében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az épített örökség megóvásáról beszélt, és napjaink fő feladatáról, a béke megteremtéséről. V. Németh Zsolt, a térség országgyűlési képviselője Orbán Viktor miniszerelnök üdvözletét tolmácsolta.

 

 – A mai nap nem csak ünnepi esemény, hanem bátor kiállás amellett, amit hiszünk. A keresztény Európa sorsdöntő csatát vív ma is, fontos, hogy keresztény és nemzeti gyökereinket megerősítsük. Ha nem akarunk azoknak az országoknak a sorsára jutni, ahol a templomokat lerombolják, akkor össze kell fogni. Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló személyes gondolatait osztotta meg az ünneplőkkel. – A templomba belépve hosszú éveken át a lelki béke keresése mellett egy kívánságom is volt. Az, hogy templomunk az eredeti pompájában ragyoghasson, a magyar szlovén és német katolikus hívek örömére. Köszönjük Magyarország kormányának, hogy ez megvalósulhatott. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!