Vértanúk szoborparkot avattak Jánosházán - fotók

 Jánosházán mondta utolsó nyilvános beszédét gróf Batthyány Lajos miniszterelnök. Kiss András polgármester felidézte az 1849. április 27-én éjjel történteket. A nép ki akarta szabadítani a láncra vert grófot, az őt őrző katonák megesküdtek, hogy drágán fogják adni az életüket, és nem adják ki Batthyányt élve, ezzel lecsillapították a tömeget, megakadályozták a vérengzést. A gróf végül Pesten halt mártírhalált 1849. október 6-án, amikor Aradon kivégezték a szabadságharc 13 dicső tábornokát. A város tisztességgel adózik bátorságuk előtt a szoborpark létrehozásával, amelyet sokan segítettek; Bálint József fafaragó keze munkája. 

Beszédében V. Németh Zsolt miniszteri biztos, országgyűlési képviselő kifejtette: benne van az alaptörvényben, hogy mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyes biztonsághoz; az a feladat, hogy a szabadság gyakorlati megvalósulásán dolgozzunk. – Az aradi 13 nem azért halt mártírhalált, hogy elfeledjük őket, és feladjuk azokat a jogokat, amelyeket kivívtak számunkra. Példaképekként tekinthetünk rájuk, amikor megkérdőjeleződik az az értékrendszer, ami szerint magyarok generációi éltek. Ma a szabadsághoz való jog nem egyértelmű, a nemzeti identitás feladása fenyeget rémisztő nyugati ideológiák képében. Nemcsak fizikai háború zajlik, hanem egy szellemi is, harcba kell szállnunk. Nagy túlerővel nézünk szembe, de meg kell küzdenünk azért, hogy megtarthassuk Magyarországot magyarnak, szabad és független államnak – mondta a képviselő, és a 13 vértanú nevét soroló dalt énekelve zárta a mondandóját: „Éljen a magyar szabadság. Éljen a haza!”

 Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy március 15. a nemzet megszületésének is ünnepe. A 174 évvel ezelőtti összefogás példa – nem számított, hogy valaki milyen nemzetiségű, mi a társadalmi hovatartozása, ahogy Bálint József szoborparkja is összefogással valósulhatott meg. Nincs is ennél szebb, mint hogy a már öt éve itt álló Batthyány szobra mellé most ideköltöznek vértanútársai. Marton Ferenc megyei alelnök arra fókuszált, hogy a magyar népet nem véletlenül nem sodorta el az idő – „megfogyva bár”, de itt vagyunk, és nem adhatjuk fel a jó szándékú odafordulást a szenvedőkhöz, a szolidaritást az üldözöttekkel.

 A műsorban közreműködött Káplán György operaénekes, Majoros Árpád költő, a Batthyány-iskola diákjai. A múzeumban 48-as kiállítás nyílt Bors Géza és társai gyűjteményéből.