A Fradinak is muzsikál

Marton János Budapesten született 1944. december 16-án. Szülei Vas megyeiek, de a jobb munkalehetőségek miatt a fővárosba költöztek. János Rákospalotán járt általánosba, majd az ipari iskola következett, s három évig zeneiskolában harmonikázni tanult. Csornán volt katona, utána a Keravill egyik motoros boltjában dolgozott. 1970-ben költöztek Szombathelyre, a Műszeripariban kapott állást, de 1994-ben vállalkozásba kezdett.

Később, évek múlva egy-egy rendezvényen – főleg hétvégeken – a főtéri BM Klubban muzsikált. Focirajongóként járt ugyan mecs-csekre, de más kapcsolata nem volt az itteni focistákkal. Mígnem a mindig együtt szilveszterező Halmosi, Kereki, Király és Nagy házaspárral találkozott a klubban. Persze, hogy eljátszotta a számaikat. Ennek köszönhetően aztán a Haladás öregfiúk évzáróin s más rendezvényein ő lett a „nótafa”.

Marton János üzletében a Haladás-relikviákkal teli vitrin előtt szeretett harmonikájával, amellyel oly sok neves sportolót szórakoztatott már  (Fotó: Horváth Csaba)

Tavaly a Fradinál ünnepelték Kű Lajos 65. születésnapját, oda kapott meghívást, s fellépése után ott is szerződtették. Azaz megegyeztek, ha hívják, viszi a harmonikát. Ment is, a futballista Rudas Ferenc, Fenyvesi Máté, Rákosi Gyula, Szűcs Lajos, Rátkai László, Géczi István, Horváth László és Grosics Gyula születésnapjain is muzsikált. Ott volt az öttusázó Balczó András és a tornász Magyar Zoltán olimpiai bajnokok szülinapján is. Novák Dezsőére is ment volna, de a labdarúgó olimpiai bajnok súlyos betegsége, majd halála miatt sajnos elmaradt az ünnepség.– Takács Tibor, az Ybl Miklós Tervező Szövetkezet ügyvezetője szervezi ezeket, az elhunyt Fradi-krónikás Nagy Béla elkezdett munkáját is folytatja – magyarázza fővárosi szerepléseit Marton János.

– Külön öröm számomra, hogy az itteni egykori kiválóságok ellenfeleivel is találkozhatom. Balczóval, Magyar Zolival a mai napig mindenki örömmel ráz kezet, persze én is. Májusban kimegyünk Nagy Béla sírjához, s hogy utána mi lesz, ott tudom meg. Persze, ez továbbra is „mellékállás” számomra, „főfoglalkozásban” ezután is a Haladásnak muzsikálok.A tényt Halmosi Zoltán így kommentálta: „Kineveltük, most meg már másnak is húzza. Ahogy hallom tőle, a nótákat még tanulniuk kell a fradistáknak...”