Lassú reagálású pénzügyi felügyelet: Bajnai elfogadta a PSZÁF-elnök lemondását

Lassan reagáló szervezet

Az index.hu. csütörtökön számolt be arról, hogy távozik posztjáról Farkas István. A Világgazdaság szerint a Pénzügyminisztérium (PM) számos területen elégedetlen volt  a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) működésével: a lap birtokába került munkaanyag szerint a felügyelet több piaci jelenségre is lassan reagált és irányítási mechanizmusa sem mindig állt a helyzet magaslatán.

A lap csütörtöki számában megjelent cikk szerint jelentős szakmai hibaként értékeli a dokumentum, hogy pont 2007-ben - amikor már látszott, hogy a devizaalapú jelzálog-hitelezés a túlzott kockázatviselés irányába megy - hirdette meg a PSZÁF, hogy csak akkor megy helyszíni vizsgálatra, ha „nyilvánvalóan baj van". 

Nem tetszenek a kormányzatnak a PSZÁF-nak a MÁV Biztosító Egyesület, illetve az ingatlanalapok ügyében tett lépései sem: előbbinél a dokumentum megállapítása szerint még az irányítással és a döntéshozatali mechanizmussal is gondok akadtak, az ingatlanalapok forgalmazásának felfüggesztése pedig hosszú időre visszavetheti a piac fejlődését.

Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely egyebek mellett eltörölné a PSZÁF-törvény azon passzusát, amely kimondja: a felügyelet bevételeit kizárólag működésének fedezésére használhatja fel, más célra nem vonhatók el - emlékeztet a Világgazdaság, hozzátéve, hogy felmerült a felügyelet kettős irányítási modelljének felszámolása is, igaz, ez az elképzelés a parlamenti bizottságok előtt még a kormányzati támogatást sem mindig kapta meg.

Átalakul a PSZÁF szervezete
   
Budai Bernadett kormányszóvivő elmondta:  Farkas István lemondása csütörtökön délelőtt érkezett meg a miniszterelnökhöz, amelyet Bajnai Gordon július elsejei hatállyal fogadott el.  A kormányfő megköszönte Farkas István eddigi munkáját, amit nagyra értékel, de a PSZÁF szervezetének átalakításához, valamint működésének megváltoztatásához új vezetőre van szükség - mondta a szóvivő.   

Az MTI úgy tudja, a felügyeleti elnök a PSZÁF-nál csütörtökön délután, a felügyeleti tanács ülésén jelentette be lemondását.  A döntésben szerepet játszhattak a parlamenthez az elmúlt hetekben benyújtott, a PSZÁF tevékenységét érdemben érintő törvényjavaslatok. Ezek egyike megteremtené a felügyeleti díjak elvonhatóságát, egy másik átalakítaná a PSZÁF irányítását. 
 
A felügyelet elnöke az előbbi kapcsán nyílt konfliktusba keveredett a kormánnyal, amikor bejelentette: amennyiben a parlament elfogadja a felügyeleti díjak elvonhatóságát célzó törvényjavaslatot, a köztársasági elnökhöz, szükség esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordul a döntés megsemmisítéséért. Ezt követően nyújtotta be a parlament gazdasági bizottsága azt a javaslatot, amely megszüntetné a Felügyeleti Tanácsot.
 
Az index cikke szerint elképzelhető, hogy lesznek vezetők, akár a négytagú felügyeleti tanácsból is, akik követik példáját. A pénzügyi felügyeleti jogokat a felügyeleti tanács gyakorolja, ez a PSZÁF legfőbb döntéshozó szerve. Tagjai a most lemondott elnök mellett Király László György, Asztalos László György, Miklós Gábor és Náray László. 
 
A héten az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága nyújtott be javaslatot arról, hogy a jelenlegi legalább három, legfeljebb öt tagból álló felügyeleti tanács helyett a miniszterelnök által javasolt, és a köztársasági elnök által hat évre kinevezett személy legyen a PSZÁF vezetője. A testület keddi ülésén 15 igen és 4 nem szavazat mellett fogadta el a módosító javaslat parlament elé kerülését, a költségvetési bizottságban azonban elutasították a javaslatot, hivatkozva annak előkészítettlenségére.

Miben hibáztott az PSZÁF? Elnézően bánt a bankokkal

A PSZÁF-ot az utóbbi hónapokban több éles bírálat is érte, írja elemző cikkében az Index. Szemben a legtöbb európai országgal, a bankok feletti felügyeleti jogok nálunk nem a jegybank hatáskörébe tartoznak. Ezért a PSZÁF feladata lenne a prudens banki működés kikényszerítése, a túlzott kockázatvállalás megakadályozása.

A PSZÁF azonban nem lépett fel erélyesen a túlzottan felfutott devizahitelezéssel szemben, a bankrendszer komoly kockázatokat halmozott fel (miközben például a szomszédos Szerbiában a bankfelügyeleti feladatot is betöltő jegybank különböző adminisztratív eszközökkel korlátozta a devizaalapú hitelek elburjánzását, például előírta [1], hogy az ilyen hitelre 25 százalékkal több tőkét kell fordítaniuk a bankoknak, mintha saját valutában venne fel kölcsönt).

Az Index információi szerint az utóbbi hetekben, hónapokban szélesebb körökben is elfogadottá vált a piaci elemzők, befektetők és más pénzügyi szereplők körében nyílt titokként terjedő vélemény, hogy a pénzügyi felügyelet túlságosan elnézően bánik a bankokkal. Piaci körökben már régóta beszélnek arról, hogy a PSZÁF vezetői nem lépnek fel erélyesen akkor sem a hitelintézetek túlzottan kockázatos, veszélyes lépéseivel szemben, ha azt egyébként indokolt lenne megtenni - a további részletek az Indexen olvashatóak.