Elítélték az SZDSZ-es álszavazókat

A nem jogerős ítéletben magánokirat-hamisítás miatt egy, illetve két év próbára bocsátotta a bíróság T. Asztalos Ildikót, az SZDSZ korábbi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét és hat társát, egy vádlottat pedig bizonyítottság hiányában felmentett.

A szóbeli indoklás szerint a vádlottak egy része távol lévő küldöttek helyett írt alá és szavazott - köztük nem párttagok is -, más vádlottak - köztük a megyei elnök - pedig ebben bűnsegédként közreműködtek.
   
A bíróság szerint ugyanakkor nem igaz, hogy T. Asztalos Ildikó vezényelte volna a hamis szavazást. A szóbeli indoklás szerint a szavazás bizalmi alapon működött, az ellenőrzés laza volt, ami lehetővé tette, hogy egyesek bármiféle felbujtás nélkül is szavazhassanak mások helyett.
   
T. Asztalos Ildikó az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét, hétfőn pedig az egyrendbeli magánokirat-hamisítás bűnsegédjeként történő marasztalás után három nap gondolkodási időt kért, hogy döntsön arról, fellebbezzen-e.
   
Több vádlott az eljárás során elismerte, hogy távol lévő küldött helyett írt alá. Egyikük, aki 1989 óta SZDSZ-tag, egy korábbi tárgyaláson még azt is megjegyezte, hogy ez "bevett gyakorlat" volt a párt küldöttgyűlésein több pártelnök alatt. Mire a bíró szóbeli indoklásában úgy reagált: az efféle "szokásjog" nem változtat azon, hogy az aláírások hamisak voltak.
   
A bíróság a bűncselekmény kis tárgyi súlya és a vádlottak büntetlen előélete miatt nem szabott ki büntetést, hanem intézkedésként egy, illetve két év próbára bocsátotta a hét vádlottat azzal, hogy ha annak időtartama eredményesen telik le, nem kerül sor büntetéskiszabásra.
   
A hétfői tárgyaláson Bánáti János, az elsőrendű vádlott ügyvédje védőbeszédében megjegyezte, hogy az ügybe beszüremkedett a politika, még a büntetőeljárás megindulására is hatással volt. Hozzátette: az elmúlt két évtizedben szinte minden pártban előfordultak botrányos választások, melyeket hosszadalmas bírósági eljárások kísértek. Bárándy György ügyvéd, a harmadrendű vádlott védője pedig szóvá tette: hat évtizedes praxisában még nem volt példa arra, hogy nyolc embert állítsanak bíróság elé csupán magánokirat-hamisítás miatt.
   
Az SZDSZ 2007. márciusi tisztújító küldöttgyűlésének megismételt szavazásán Kóka Jánost választották a párt elnökévé. Kókára 380-an, Fodor Gáborra 367-en voksoltak, míg a fél nappal korábbi voksoláson mind a két jelölt egyaránt 377 szavazatot kapott.
   
Másfél éve az SZDSZ belső vizsgálata után Kóka János azt közölte, hogy T. Asztalos Ildikó négy embert arra buzdított, hogy a másik elnökjelöltre, Fodor Gáborra szavazzon. Ezt akkor T. Asztalos Ildikó a nyilvánosság előtt visszautasította. A belső vizsgálat eredményeként pedig az SZDSZ egy közleményben azt tudatta: "megállapítható, hogy az elnökválasztáson elkövetett szabálytalanságokról Kóka János és stábja, illetve Fodor Gábor és stábja semmit sem tudott", továbbá, hogy nem bizonyult valósnak az a tényállítás, mely szerint T. Asztalos Ildikó vagy bárki más bármely küldöttet arra bíztatott volna, hogy szavazzon Kóka Jánosra.