Belföld

2010.03.15. 13:34

Demszky a kordonok mögül: A köztársaság legnagyobb ellenfele a Jobbik!

Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester március 15-ike üzenetében a Jobbik előretörésének veszélyére figyelmeztetett, az MDF és az LMP megemlékezéseiben az volt a közös, hogy alig néhányan voltak kíváncsiak rájuk.

MTI

Demszky Gábor (SZDSZ) szerint  március 15-ike üzenete 2010-ben az, hogy az 1989-es jogállami forradalmat és köztársaságot meg kell védeni. Az ősszel leköszönő főpolgármester a budapesti Március 15. téren, a Petőfi-szobornál mondott hétfői ünnepi beszédében a Jobbik előretörésének veszélyére figyelmeztetett; beszédét folyamatosan bekiabálásokkal, pfujolással és fütyüléssel zavarta meg néhány száz tüntető.

A Fővárosi Önkormányzat megemlékezésén a főpolgármester a Jobbik előretörésének veszélyére figyelmeztetett. A liberális politikus szerint a húsz éve létrejött szabad, független, demokratikus jogállamot ma sokan támadják, és új rendszerváltásról, "sehol ki nem próbált harmadik útról prédikálnak".
   
Demszky Gábor ugyanakkor azt hangoztatta: azt a nyugati típusú többpárti demokráciát, amiért húsz éve sokan küzdöttek, legyen bármennyi hibája is, nem leváltani kell, hanem megóvni mindenáron.
   
A városvezető szerint ezért össze kell fogni a "tisztességes politikai ellenfelekkel", a demokratikus rendszerváltó pártokkal, a "bátor" parlamenti képviselőkkel; a köztársasági elnökkel, az Alkotmánybírósággal, a kontrollszerepre vállalkozó médiumokkal és a civilekkel.
   
Mint mondta, 1989-et azok ellen kell megvédeni, akik a Magyarországot a Nyugathoz, Európába visszavezető jogállam helyett "keleti orientációt" és "faji elvű nemzeti-bolsevik diktatúrát" akarnak. Azoktól kell megvédeni - tette hozzá -, akik polgár és polgár közt évek óta "faji, nemzetiségi, szokásaik és pártszimpátiáik szerinti megkülönböztetést propagálnak", közöttük viszályt szítanak.
   
"Azok ellen (kell megvédeni), akik félkatonai szervezeteket hoznak létre és egyenruhásan masírozgatnak városainkban és falvainkban fel-alá, hogy megfélemlítsék a polgárok egyes csoportjait. Azok ellen, akik összeszövődtek az ártatlan cigányokat gyilkoló, a nekik nem tetsző politikusok és közszereplők ellen merényleteket szervező, erőszakra uszító legelvetemültebb terroristákkal" - hangoztatta.
   
Azt mondta, a Jobbik nemcsak szavakban, nemcsak gárdákkal és nemcsak a bírói ítéletek nyílt semmibe vételével uszít a parlamentáris jogállam, a társadalmi nyugalom, a romák, zsidók és itt élő külföldiek, a másként gondolkodók, az Európai Unió, a nyugati értékek ellen. Demszky szerint a Jobbik egyik európai parlamenti képviselője egy "terroristavezér" mellett kampányolna; másik vezetője szerint a bombagyártó, lövöldöző és házakat felgyújtó szélsőségesek nem terroristák, hanem hazafiak, képviselőjelöltjeik között "kit terrorcselekmény előkészítése miatt, kit gyilkosságért ítéltek el".
   
Hangoztatta: a magyar szabadság napjának ünneplése ma minden józan magyar polgárnak a jogállamot szétverni próbáló szélsőjobboldal elleni szellemi mozgósítást jelenti. Mert legyen világos - fűzte hozzá -, hogy minél többen kerülnek be a jobbikosok közül a parlamentbe, annál rosszabb a magyarságnak, annál sérülékenyebb a magyar demokrácia, annál inkább szorulunk "Európa politikai szégyenpadjára".
   
Közölte, főpolgármesterként huszadik és egyben utolsó alkalommal szól a 48-as forradalom ünnepén, ám mint mondta, a jövőben is mindig fel fogja emelni a szavát a ,89-es Magyar Köztársaság és a vértelen rendszerváltás eszméinek védelmében.
   
Demszky Gábor arra kérte hallgatóságát, menjenek el minél többen, és szavazzanak a demokratikus pártokra. Minden mai parlamenti pártot ilyennek tart - folytatta -, és a parlamenten kívüliek többségét is.
   
Úgy fogalmazott: "Menjenek el, szavazzanak rájuk, mert csak így állíthatjuk meg a köztársaság és a magyarság legnagyobb ellenfelének, a Jobbiknak az előretörését".

Bekiabálások, pfujolás, fütyülés a főváros ünnepi megemlékezésén

Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármestert néhány száz tüntető folyamatosan bekiabálásokkal, pfujolással és fütyüléssel zavarta március 15-i ünnepi beszéde elmondásában.

Már órákkal a Fővárosi Önkormányzat hétfői megemlékezése előtt kordonok, rendőrök és biztonsági emberek vették körül a Március 15. teret. A Szabad sajtó útján végig rendőrségi járművek parkoltak.
   
A téren nem állították fel az elmúlt években megszokott kirakodóvásárt, így a korábbinál lényegesen kevesebb család sétált a lezárás környékén a szeles, de napsütéses időben. Egy édesapa azt mondta a kisfiának, hogy a felemelt karú szobor Petőfi Sándort ábrázolja, de őt most nem lehet megnézni, legfeljebb majd később visszajönnek.
   
A többség nem kifogásolta a lezárásokat, az MTI tudósítója a Régi posta utcánál, az esemény kezdete előtt egy órával csak egy idősebb férfit hallott méltatlankodni. Két, bőröndökkel felszerelt külföldi turista lány megpróbált átjutni, mert mint mondták, a túloldalon van a szállásuk, őket a rendőrök útbaigazították. Amikor angolul érdeklődtek a járókelőknél, hogy pontosan mi is történik, az egyik csak annyit válaszolt nekik, hogy "felénk így tartják a nemzeti ünnepeket".
   
A Március 15. téren, a Petőfi-szobor előtt fekete színpad, két oldalán fehérrel letakart emelvények álltak.
   
A kordonok híd felőli oldalán Demszky Gábor beszédének kezdetekor néhány száz tüntető gyűlt össze, tucatnyi árpádsávos zászlót lehetett látni. A tüntetők sokáig viszonylag halkak voltak, még a főpolgármester érkezése sem váltott ki hangos felzúdulást közöttük. Aztán délután egy óra körül, a katonazenekarral együtt felharsant a "Demszky takarodj is", valamint megszólalt néhány duda és kereplő. Már az ünnepi műsor kezdetekor, a táncosok fellépése idején is lehetett hallani a főpolgármestert gyalázó bekiabálásokat. Emellett egy csoport Budaházy Györgyöt éltette, de a bekiabálások szinte folyamatosak voltak, még az ünnepségen részt vevő színészek beszédei alatt is hallhatóak voltak. A Himnusz után pedig felcsattant a "Ria, ria, Hungária". A demonstrálók egy több méter hosszú nemzeti színű zászlót is kihúztak.
   
A főpolgármesterként huszadik, egyben utolsó március 15-i beszédét elmondó Demszky Gábor színpadra lépését a vendégek tapssal, a tüntetők felzúdulással és füttyel fogadták. A városvezetőbe végig próbálták belefojtani a szót, felzúgott a "Fegyverbe, fegyverbe!", a "Börtönbe, börtönbe!", illetve "Hazaárulók" rigmus is. A kordonok mögül viszont ezúttal nem repültek tojások. Ovációt egyetlen egyszer lehetett hallani, amikor Demszky Gábor bejelentette, hogy főpolgármesterként utoljára beszél március 15-én.
   
A rendezvényen Demszky Gábor mellett megjelent Retkes Attila, az SZDSZ elnöke, ott volt Fodor Gábor volt pártelnök, John Emese, a liberálisok távozó fővárosi frakcióvezetője, valamint Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes és Szabadai Viktor, az SZDSZ Új Generáció elnöke is.
   
Amikor az ünnepségről a kordonon belülről távoztak a meghívott vendégek, több tüntető nővel szóváltásba keveredett néhány középkorú nővel, de a veszekedés nem fajult tettlegességig-

OLDALTÖRÉS: 2. Bokros: a márciusi ifjak felelős értelmiségiek voltak

A márciusi ifjak felelős, áldozatkész értelmiségiek voltak - jelentette ki Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje hétfőn, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján, a budapesti Jókai téren.

A márciusi ifjak felelős, áldozatkész értelmiségiek voltak - jelentette ki Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje hétfőn, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján, a budapesti Jókai téren.

A márciusi ifjak felelős, áldozatkész értelmiségiek voltak - jelentette ki Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje hétfőn, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján, a budapesti Jókai téren.

Hozzátette: a márciusi ifjak 162 évvel ezelőtt nem érték be saját "pecsenyéjük sütögetésével", saját "karrierjük" biztosításával. Az ifjak gyülekező helye, a Pilvax kávéház a polgári nyilvánosság fontos színtere volt - jelentette ki.
   
Mint mondta, a márciusi fiatalok többet akartak rossz kompromisszumoknál, és többet akartak az egy helyben topogásnál. 
   
Bokros Lajos szerint akkor a pesti értelmiség tisztában volt kiváltságos helyzetével, sokan életüket kockáztatva is bátran nekiálltak, hogy kirántsák a politikai kátyúból az ország szekerét.
   
Jókai Mór szobra előtt mondott beszédében az MDF miniszterelnök-jelöltje kiemelte: ma Magyarországnak újra reformokra van szüksége, azonban, mint fogalmazott, az értelmiségnek ma nem kell "forradalmasdit" játszania. A mostani nemzedéknek az a felelősség jutott, hogy puskaropogás és háborúk nélkül vívja meg a polgárosodás küzdelmeit.
   
Hangsúlyozta: Jókai Mórban megvolt a bátorság, hogy előbb karddal, majd később tollával szolgálja a magyar polgárosodás ügyét.
   
Az áprilisi választásokra utalva azt mondta: ma nagyon úgy tűnik, hogy a pártok ismét négy évnyi semmittevésre akarják ítélni Magyarországot. A választásokra készülve sokan ismét benyújtották a "tétlenség programját", és feledésre akarják ítélni a polgárosodás nagy programját.
   
Úgy fogalmazott: "szégyen, de igaz, 162 évvel ezelőtt a politikai elit jobban látta, mint ma, hogy a reformok csak kéz a kézben haladva érhetnek el átütő eredményt (...)".
   
Bokros Lajos azt mondta, azért lépett újra a politika "szorítójába", hogy 1848-hoz hasonlóan a reformok és a demokratikus népakarat ismét egymásra találjon Magyarországon.
   
Az emlékezők a Jókai Mór szobra előtti kis téren hallgatták végig Bokros Lajos tízperces beszédét, majd az MDF nevében koszorút helyeztek el a szobor tövében. A megemlékezés a Himnusszal zárult.
   
A megemlékezésen részt vett Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Herényi Károly elnökhelyettes, Kerék-Bárczy Szabolcs szóvivő és Csapody Miklós képviselőjelölt.
   
Csapody Miklós újságíróknak annyit mondott: az MDF tud budapesti listát állítani; kiemelte, már ő is összegyűjtötte a szükséges ajánlószelvény-mennyiséget. Hozzátette: azoknak a képviselőjelölteknek, akiknek a fővárosban sikerült összegyűjteniük a legalább 750 ajánlószelvényt, segíteniük kell azoknak, akik ezt még nem tudták megtenni.

OLDALTÖRÉS: 3. LMP: lehet változtatni Magyarország sorsán

Tizenkét fa elültetésével és a párt 12 pontjának ismertetésével emlékezett az 1848-as forradalomra és szabadságharcra a Lehet Más a Politika (LMP) Budapesten, a VIII. kerületi Teleki téren hétfőn. Schiffer András, a párt listavezetője kijelentette: március 15-e azt üzeni, lehet változtatni Magyarország sorsán.

Tizenkét fa elültetésével és a párt 12 pontjának ismertetésével emlékezett az 1848-as forradalomra és szabadságharcra a Lehet Más a Politika (LMP) Budapesten, a VIII. kerületi Teleki téren hétfőn. Schiffer András, a párt listavezetője kijelentette: március 15-e azt üzeni, lehet változtatni Magyarország sorsán.

Tizenkét fa elültetésével és a párt 12 pontjának ismertetésével emlékezett az 1848-as forradalomra és szabadságharcra a Lehet Más a Politika (LMP) Budapesten, a VIII. kerületi Teleki téren hétfőn. Schiffer András, a párt listavezetője kijelentette: március 15-e azt üzeni, lehet változtatni Magyarország sorsán.

Az LMP tizenkét pontból álló, a megemlékezésen ismertetett követelései között szerepel a korrupció visszaszorítása, az állampolgári részvétel erősítése, a romák és a nem romák közötti békés együttélés helyreállítása, a "jövőbiztos" munkahelyek teremtése, a szegénységben élők leszakadásának megállítása, a vidéken élők és a nők esélyegyenlősége, a városi életminőség és a nemzet egészségének javítása, az ország energiafüggőségének csökkentése, a természeti örökség megőrzése valamint a demokráciába vetett bizalom helyreállítása.
   
Schiffer András, a párt listavezetője a rendezvényen azt mondta: március 15-e azt üzeni, hogy az öröknek hitt viszonyok megváltoztathatók, "igen, lehet változtatni Magyarország sorsán".
   
A politikus beszédében felidézte gróf Teleki László életútját, aki 1844-ben a magyar árukat védő Védegylet alelnöke, majd a szabadságharc nagykövete volt. Mint Schiffer András mondta, az 1861-ben a Határozati Párt vezetőjeként öngyilkosságot elkövető Teleki László az emigrációban sem engedett ,48-ból, "tragikus halála pedig örök figyelmeztetés arra, hogy nem szabad megalkudni, ki kell tartani az elveink mellett".
   
Az LMP listavezetője rámutatott, hogy miközben Magyarország háborúba sodródott, 1942-ben ezen a napon "fölemelte a fejét a magyar antifasiszta, demokratikus politikai közösség", 1986-ban pedig bár a rendőrség szétverte a felvonuló fiatalokat, "először jelent meg a hit, hogy az a diktatúra sem fog örökké tartani".
   
Három évvel később, 1989. március 15-én Cserhalmi György már a Magyar Televízió székháza előtt ismertette a rendszerváltók 12 pontját - folytatta Schiffer András, hozzátéve: az elmúlt húsz évben kiderült, hogy Magyarországon "szabadság van, szolidaritás nincsen".
   
Szerinte az egykori és az 1989-ben újraértelmezett 12 pont több követelése sem teljesült, így például nincs minden tekintetben jogegyenlőség.
   
Mint mondta, a demokráciába vetett bizalom helyreállításához új politikai erőre, és több állampolgári részvételre van szükség, vagyis arra, hogy "elhiggyük, igen, lehet más."
   
Az LMP rendezvényén - a párt több politikusa mellett - mintegy ötven érdeklődő vett részt.
   
A megemlékezés végén az LMP képviselőjelöltjei tizenkét fát ültettek el a józsefvárosi Teleki téren, majd a Fiumei úti temetőben virágokat helyeztek el a forradalom és szabadságharc hőseinek síremlékén.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!