Megépülhet végre a Sávolyi MotoGP-pálya

Szollár Domokos kormányszóvivő a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatóján egy kérdésre azt mondta: a kormány továbbra is azt gondolja, hogy sávolyi beruházás fontos, mert élénkíti a gazdaságot, javítja az ország imázsát, munkahelyet teremt a térségben, és elősegíti, hogy a Balaton menti régió egész évben prosperáljon.

Hozzátette: a külföld példák is azt mutatják, hogy egy ilyen versenypálya építése hosszú évekre tudja sikeressé és nyereségessé tenni azt a beruházást. Közölte: a sávolyi Balatonring fejlesztése nem szerepelt a kormány napirendjén; a kabinet 2009 októberében már döntött, hogy megfelelő állami hitelt és támogatást ad a beruházáshoz, "ebben nincs változás".

A beruházás abban a fázisban van, hogy az MFB által nyújtandó hitelszerződés feltételeiről tárgyalnak a felek, ezt a napokban aláírják - közölte Szollár Domokos.

A beruházás a szükséges hitel felvételéhez tavaly októberben kapott állami garanciát. A Sedesa és Grupo Milton vezette spanyol konzorcium azt vállalta, hogy a Somogy megyei Sávolyon megépíti a versenypályát, amelynek 2008. november 6-án rakták le az alapkövét. Az eredeti tervek szerint 2009 őszén már megrendezték volna az első versenyt, de a válság többször átírta a forgatókönyvet. A beruházó jelentős hitelt igényelt a Magyar Fejlesztési Banktól a 80-90 millió eurósra tervezett pálya megépítéséhez, de a hitelbírálat elhúzódott. Azért, hogy a Balatonring elkészülhessen az immár 2010 őszére tervezett világbajnoki futamig, a beruházó konzorcium október elején saját kockázatra megkezdte az építkezést a rendelkezésre álló 25-30 százalékos önerőből. A hitelezési eljárás utolsó szakaszához volt szükség a kormánygaranciára.

Idén márciusban több civil szervezet is követelte a MotoGP-pálya állami támogatásának vizsgálatát. A civilek pénzügyminisztériumi dokumentumokra hivatkozva azt közölték: a tárca kockázatosnak és jogsértőnek ítélte a beruházás állami támogatását és az állami óriáshitel konstrukcióját. A hatástanulmány szakértői elemzése egyértelműen kimutatta, hogy a felvázolt konstrukció számos kockázatot rejt magában és a 15 milliárd forintos MFB-hitel nyújtásával igen kedvezőtlen helyzetbe hozza a magyar államot.