Gergényi: a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni 2006 őszén

 "Mély szakmai meggyőződésem, hogy abban a hihetetlen nehéz helyzetben mindent megtettünk a legjobb szakmai tudásunk és a törvények szellemében hogy kezeljük a helyzetet" - fogalmazott a nyugalmazott rendőrtábornok, akinek a szavait a bizottság tagjai többször kétkedve fogadták.

Gergényi Péter arra hivatkozott: az MTV székház ostromának nehéz óráiban előfordult, hogy egyes rendőri vezetők kevesebbet tudtak a valós helyzetről, mint akik a Hír Tv-t nézték, továbbá, hogy utólag könnyű kritizálni az akkori döntéseket, az egyes rendőri jogsértésekért pedig a helyszínen lévő parancsnoki, illetve végrehajtó állományt terheli a felelősség.

 "Bár Budapest rendőrfőkapitánya magas beosztású, de nem lát oda mindenhova"  - jegyezte meg a nyugalmazott tábornok arra a kérdésre, hogy miért nem akadályozta meg a rendőri jogsértéseket, a tüntetők bántalmazását.

Gergényi Péter elmondta, hogy a rendőrségi törvénnyel összhangban döntött arról, hogy a Kossuth teret határozatlan időre műveleti területté nyilvánítja. Közölte, hogy számos feljelentés érkezett ellene, és azok nyomán eljárások is indultak, ám egyikben sem marasztalták el.

Révész Máriusz (Fidesz) szerint legalább olyan súlyos, hogy utólag a rendőrök "falaztak" egymásnak, és bűnpártoló módon elhallgatták, hogy ki követett el közülük bűncselekményeket, mint maguk a rendőri bántalmazások, jogsértések.

A bizottság fideszes elnökének, Gulyás Gergelynek a felvetésére, hogy a 2006 őszén intézkedő rendőrök esetében tömegesen hiányoztak az azonosítók, Gergényi Péter úgy reagált: ezt az akkori Rendőrségi Biztonsági Szolgálat parancsnokától kellene megkérdezni.

A volt főkapitány nem tudott arról, hogy a rádió udvarán tömeges előállítások történtek. Gergényi Péter meghallgatását néhány percre megszakította a bizottság azért, hogy egy fiatal lány beszélhessen az előállítása során vele, és másokkal történt embertelen, megalázó rendőri bánásmódról, mire a főkapitány annyit mondott: "amennyiben ez valóban így történt, sajnálkozásomat fejezem ki".

Gergényi Péter az MTV-székház ostromával kapcsolatban elmondta: még a parlamentnél lévő rendőri erőkből is csoportosították át a Szabadság térre, olyannyira, hogy az Országgyűlés kapuit ki kellett nyitni, hogy egy esetleges támadásnál oda visszavonulhassanak az épületet védő rendőrök.

 "Önöktől kellett volna megvédeni bennünket" - mondta a volt budapesti rendőrfőkapitánynak Morvai Krisztina, a Jobbik Európa parlamenti képviselője, hozzátéve, hogy "vége a véres diktatúrának".  

Wittner Mária (Fidesz) szerint 2006 október 23-án ugyanúgy vérbe fojtották az 50. évfordulót, mint 1956-ban a forradalmat.

Boglyasovszky Csaba, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondta, hogy nem voltak felkészülve annak a mintegy 90 embernek a befogadására, akiket szeptember 22-24-én szállítottak hozzájuk. A büntetés-végrehajtási tábornok tudott arról, hogy a letartóztatottak között szokatlanul magas arányban, mintegy 40 százalékban voltak azok, akiken külsérelmi nyomokat lehetett felfedezni, és látleletet kellett róluk felvenni, de egyikük sem számolt be rendőri bántalmazásról.

Gaudi-Nagy Tamásnak, az albizottság jobbikos alelnökének kérdésére a bv-parancsnok állította, hogy csak a történtek után, a vizsgálatok lefolytatásakor szerzett tudomást arról, hogy a hozzájuk szállított embereknek órákon át hátrabilincselt kézzel, terpeszállásban, homlokukkal a falnak támaszkodva kellett állniuk a folyosókon. A tábornok ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbb vizsgálódó katonai ügyészek szerint ez nem bűncselekmény, mire Gaudi-Nagy annyit mondott, hogy ezek után a katonai ügyészek büntetőjogi felelősségét is vizsgálni lehetne. Majd a jobbikos honatya szóvá tette azt is, hogy a katonai ügyészek akkoriban "rendszeres, kirívó, aljas módon" utasították el a rendőrparancsnokok elleni feljelentéseket. 

Lapid Lajos nyugalmazott rendőrtábornok, a budapesti főkapitány egykori közbiztonságért felelős helyettese a bizottsági ülésen elmondta, hogy 2002 után megnőtt az utcai demonstrációk száma, és ezt a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tudta megfelelően kezelni, a felszerelése sem volt megfelelő. "Nem tudtunk mindent megtenni, amit a jogszabályok előírtak" - ismerte el a nyugalmazott tábornok.

Morvai Krisztina ugyanakkor a 2006 őszi események kapcsán azt vetette a volt budapesti főkapitány-helyettes szemére, hogy nem akadályozta meg a tömeges rendőri jogsértéseket, nem lépett közbe. Ezzel kapcsolatban Lapid Lajos megjegyezte, hogy a rendőrök éppen azért intézkedtek, hogy bűncselekményeket előzzenek meg, szakítsanak félbe. Erre a jobbikos EP-képviselő kijelentette, hogy sokkal nagyobb társadalmi érdek fűződött volna a demonstrálók elleni jogsértések megakadályozásához, mint a barikádok szétveréséhez. 

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, az MSZP viszont bojkottálja az albizottság munkáját, mert bár házszabályszerűen alakult meg, álláspontjuk szerint politikailag illegitim.

OLDALTÖRÉS: Kondorosi Ferenc: a Hír Tv-ből értesültem az MTV-székház ostromáról

Kondorosi Ferenc: a Hír Tv-ből értesültem az MTV-székház ostromáról

Kondorosi Ferenc az MTV székházának 2006-os ostromáról az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkáraként a Hír Tv-ből értesült, ezután "morális értelemben szolgálatba helyezte magát" és otthonában várta az utasításokat. Erről Kondorosi Ferenc számolt be a 2002 és 2010 közti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén pénteken.

A  képviselők derültséggel és megrökönyödéssel fogadták, amikor a volt államtitkár elmondta, hogy másnap reggel beszélt először a történtekről Petrétei József miniszterrel, a tárca vezetése pedig nem egyeztetett az ostrom éjszakáján.

Kérdésre válaszolva Kondorosi Ferenc elmondta, hogy őt és a minisztert is megrendítették az események, nem találja rendben lévőnek azt, ami történt, de ma sem tudja, hogy mit kellett volna tennie, hol kellett volna lennie az ostrom éjszakáján, hiszen államtitkárként konkrét esetekben nem adhatott egyedi utasítást a rendőröknek.

"Magam is felháborodással és aggodalommal hallottam a történteket" - mondta Kondorosi Ferenc arra reagálva, hogy Révész Máriusz (Fidesz) szerint ebben az időszakban "minden felborult ami ön alá tartozott".

A volt államtitkár "nehéz, bonyolult, szomorú eseményeknek" minősítette a történteket, és beszélt arról, hogy a 2006 őszi fővárosi demonstrációk nyomán előállítottakkal embertelenül, megalázóan bántak, emberiesség elleni cselekmények történtek, továbbá sérült a "fair eljárás" követelménye is.

Ezzel kapcsolatban Révész Máriusz leszögezte, hogy a kormánnyal együtt Kondorosi Ferenc is felelős azért, mert a 2010-es választásokig minden eszközzel akadályozták a jogsértések feltárását és a felelősségre vonásokat.

"Ön nem mond igazat" - fakadt ki Gaudi-Nagy Tamás, az albizottság jobbikos alelnöke, mikor a volt államtitkár arról beszélt, hogy a tárca törekedett az áldozatok méltányos "reparálására". Gaudi-Nagy Tamás, aki az elmúlt években ügyvédként részt vett a Civil Jogász Bizottság munkájában, emlékeztetett arra, hogy a 2006 őszi események civil áldoztaival a kormányzat csak több éves pereskedés és számos, az áldozatok igazát alátámasztó jogerős ítélet után kezdett el tárgyalni a peren kívüli megegyezésről.

Kondorosi Ferenc kérdésre elképzelhetetlennek nevezte, hogy Gergényi Péter budapesti főkapitánnyal ellentétben Nyugat-Európában a beosztásában maradjon egy olyan rendőri vezető, akinek az utasítására több ezer rendőr azonosító nélkül vonul ki intézkedni az utcára. A volt államtitkár megjegyezte azt is, hogy az azonosító nélküli intézkedést lehetővé tevő országos főkapitányi utasításról indokolt lett volna egyeztetni a minisztériummal.       

Arra a felvetésre, hogy későn rendelték el a riadót a BRFK-n, Kondorosi Ferenc azzal válaszolt, hogy sem ő, sem Petrétei József nem tudta volna jól megítélni ezt a kérdést, de jogköre sem volt arra, hogy erről döntsön.

Az MTV-székház ostromát közvetlenül megelőző őszödi beszédről a volt államtitkár a rádióból értesült és azt "sokkszerű, nem igazán progresszív helyzetértékelésnek" tartotta.

Kondorosi Ferenc szerint a rendőrszakmai mulasztásokon, szerencsétlen rendőri hibákon és téves helyzetértékelésen túl a politikai felelősség is felvethető a 2006 október 23-án délután és este a fővárosban a demonstrálók és a rendőrök között lezajlott összecsapásokkal kapcsolatban. 

Arra a kérdésre, hogy a kormányfő követett-e el jogsértést, Kondorosi Ferenc azt mondta: jogsértést azzal követett volna el a kormányfő, ha közvetlen utasítást ad, de azzal nem, hogy tájékozódott. 

A volt államtitkár kérdésre válaszolva beszélt arról is: nem érzett késztetést, hogy a politika világában maradjon, ezért visszatért a tudományhoz. Rövid ideig tartó MSZP-tagságát "kérészéletűnek" titulálta.