Április végére felállhat az új egészségügyi szakmai kollégiumi rendszer

Az internetes oldal arról írt, hogy "jelentős csúszásban van" az új szakmai kollégiumi rendszer kiépítése. "Az eredeti tervek szerint március közepéig le kellett volna záródniuk a jelöléseknek, eddig a folyamat még meg sem kezdődött, miként nem jelent meg a rendszer átalakításáról szóló rendelet sem" - írta a lap.
   
Velkey György az MTI-nek azt mondta: a munka halad, a március 15-i dátum előzetes szándék volt. A szaktárca által koordinációs feladatokkal megbízott szakember emlékeztetett arra, hogy az egész folyamat tavaly szeptemberben indult, februárban a kérdésről széles körű társadalmi vita zajlott, ami nyilván időigényes volt, emellett a jogalkotás adminisztratív folyamata is elhúzódott. Most viszont már a végső kodifikációs munkák zajlanak, és várhatóan a jövő héten megjelenhet a jogszabály is - tette hozzá.
   
A jelölési folyamatok elindulása után, még áprilisban, felállhatnak a kollégiumok, tehát nincs jelentős csúszás - mondta Velkey György, hangsúlyozva: a folyamatok szempontjából ez a pár hetes csúszás nem jelent problémát, sokkal nagyobb gondot okozott volna, ha nem ilyen pontos az előkészítés.
   
A szakember azt is elmondta, hogy a társadalmi vita hatására az eredeti koncepció mentén apróbb, - de az adott szakmák szempontjából kulcsfontosságú - módosításokat iktattak be a tervezetbe. Ilyen változtatások voltak például a tervezett hatvan szakmacsoport felosztásában. Az eredeti koncepció szerint az egészségügyért felelős államtitkárság külön szakmacsoportba sorolta a sürgősségi, illetve "a honvéd és katasztrófa" orvoslást, ezzel is hangsúlyozva az utóbbi jelentőségét, de az egyeztetések hatására úgy döntöttek, együtt marad a két terület. Ehhez hasonlóan az allergológia és az immunológia területe sem válik külön, hanem a jövőben is egy csoportban lesznek.
   
A tervekkel ellentétben viszont különálló szakmai csoportot alkot majd az újszülött gyógyászat, illetve a komplementer medicina csoportja. Így - az eredeti koncepcióhoz mérten - hatvan szakterület különül el egymástól.
   
Velkey György arról is beszélt: az államtitkárság szándéka az volt, hogy a gyermek-alapellátás komplexen  jelenjen meg, ennek érdekében a korábban csak védőnőket tömörítő kollégiumot kibővítik a házi gyermekorvosokkal és az iskolaorvosokkal. Velkey György szerint a védőnők ezt "presztízsveszteségként" élik meg, ezért kevésbé örültek, a házi gyermekorvosok viszont annál inkább örültek annak, hogy kollégiumi képviseletük lesz. Ennek kapcsán Velkey György azt is elmondta: azáltal, hogy a gyermek-alapellátás képviselőit összevonják, erősödni fog a belső kommunikáció, amely a hatékony munkát segíti majd, és hosszú távon mindenki jobban jár, köztük a védőnők is.
   
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tavaly szeptemberben jelentette be, hogy átalakítják az egészségügyi szakmai kollégiumok rendszerét. A szaktárca decemberi közleménye szerint az új rendszer kétszintűvé válik.
   
Az első, az operatív szintet a 180 tagú szakmai kollégium képezi, ezen belül tagozatok jönnek létre hatvan szakterületen 3-3 fős létszámmal. A tagozatok fő feladata a szakmai kollégiumi tanácsok által előkészített anyagok, jogszabály- és egyéb tervezetek (például oktatási, finanszírozási) véleményezése, valamint koncepcióalkotás az adott szakterület stratégiai kérdéseiről.
   
A második, elsősorban szabályokat alkotó szintet a szakmai kollégiumi tanácsok alkotják, amelyek ugyancsak hatvan szakterületen, egyenként 5-15 fő közötti létszámmal jönnek létre. Feladatuk a szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek összeállítása, valamint a tudományos, a gyakorlatban problémás kérdések továbbítása a szakmai kollégium érintett tagozata felé, illetve a főorvosi és egyéb vezetői státuszok követelményeinek meghatározása és a pályázatok bírálata lesz.
   
A tagozatok tagjait az érintett szakterületen működő kamarák, szakmai szervezetek, képző intézmények javaslatai alapján az egészségügyért felelős államtitkár jelöli ki. A szakmai kollégiumi tanácsok tagjait a szakmai társaságok és egyesületek delegálják. A szervezetek megbízatása négy évre szól - áll a közleményben.
   
Mint írták: az átalakítás célja egy megbízhatóan működő egészségügyi struktúra létrehozása, amelyhez elengedhetetlen, hogy a szakmai testületek megválasztásának és összetételének legitimitását, valamint a testület által adott állásfoglalások megalapozottságát az orvostársadalom elfogadja.