A magyar sarkalatos törvényeket is figyelemmel fogja kísérni a Velencei Bizottság

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:

Thomas Markert az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottsága (LIBE) ülésén adott tájékoztatást arról, miként formálódik a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által véleményezésre felkért Velencei Bizottság álláspontja az új magyar alaptörvényről.
   
Szerinte az új magyar alkotmány Európában páratlanul sok kérdés szabályozását utalja sarkalatos törvényi körbe: harminc ilyen törvény meghozatalát irányozza elő, és a kétharmados szabály miatt ez - vélekedett - szűkítheti a következő kormányok mozgásterét.
   
A Velencei Bizottság, amely az ET mellett működő, alkotmányjogászokból álló független szakértői testület, a magyar kormány felkérésére korábban már véleményt alkotott a magyar alkotmányozással kapcsolatban három kérdésben. Egyfelől bírálta az alkotmány elfogadási folyamatát. A szövegtervezetet március 14-én tették közzé, és öt hét múlva már el is fogadták - emlékeztetett Markert. Szerinte ennyi idő nem volt elég arra, hogy az alkotmányt a civil társadalom is megvitassa. Másfelől - folytatta a Velencei Bizottság titkára - a testület aggályosnak találta az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását. Azzal a szintén megvizsgált elemmel kapcsolatban ugyanakkor semmi kifogást nem emelt a Velencei Bizottság, hogy az új szabályozás értelmében akkor lehet fordulni az Alkotmánybírósághoz, ha a panasztevő szerint az állami aktus sérti emberi jogait.
   
Az elfogadott alkotmány szövegének véleményezését már az ET parlamenti közgyűlése kérte a Velencei Bizottságtól. Az állásfoglalást a június 17-18-i ülésen öntik végleges formába, ezért Markert még nem tudott tájékoztatást adni kialakult testületi álláspontról, csupán azokat a témákat sorolta fel, amelyekről vita folyik.
   
Így megemlítette, hogy sok bírálat érte a preambulumot. Úgy vélekedett: elképzelhető, hogy a nemzetfogalom meghatározása kizárhat kisebbségeket, a külföldön élő magyarok védelmének tétele pedig aggaszthat több országot. Vitatott pontnak nevezte a még meg nem született magzat védelmének elvét, továbbá azt, hogy az alkotmány lehetőséget ad a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, valamint hogy az alaptörvény a diszkrimináció tilalmának az eseteit felsorolva nem tesz említést a szexuális orientáción alapuló diszkriminációmentesség követelményéről. Ilyen vitatott pontként említette azt is, hogy az alkotmány a házasságot férfi és nő kapcsolataként definiálja.
   
A Velencei Bizottság titkára szerint az igazságszolgáltatási rendszerről nem ad részletes képet az alaptörvény, és itt is - mint sok más esetben - a meghozandó sarkalatos törvény ad majd eligazítást. Markert megjegyezte, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával jövőre háromszáz bíró vonul nyugdíjba.
   
A vitában Gál Kinga néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányozás minden ország szuverén hatáskörébe tartozik, és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ennek alapján le is szögezte, hogy az általa vezetett uniós intézmény nem foglalkozik a magyar alkotmányozás ügyével. Gál Kinga szerint a témát az EP bizottságának sem volt indokolt napirendre tűznie.
   
A fideszes EP-képviselő cáfolta Markert állítását a nemzetfogalmat illetően, és utalt arra, hogy az alkotmány államalkotó tényezőnek nevezi a kisebbségeket.
   
Gál Kinga szavainak ellentmondott a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a kommunista hozzászóló. Szerintük az emberi jogok tiszteletben tartásáról, az európai értékekről az alkotmányozás kapcsán is helyénvaló vitatkozni az Európai Parlament emberi jogokkal foglalkozó bizottságában.
   
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az új magyar alkotmány az ombudsmani rendszert is átalakítja, és tisztázatlan, hogy a megszűnő adatvédelmi ombudsman helyébe lépő hivatalnak milyen mozgástere lesz.
   
A bizottsági meghallgatás után kiadott közleményében Gál Kinga értelmetlennek minősítette a vitát. Szerinte "az eszmecsere során világossá vált, hogy a baloldali EP-képviselőket leginkább a magyar jobbközép kormány 2/3-os többsége zavarja, s az Alaptörvény egyes rendelkezéseit továbbra sem ismerik pontosan". Idézte Simon Busuttil néppárti EP-képviselőt, aki hozzászólásában emlékeztetett arra: az új magyar alaptörvény egyes kritizált rendelkezései több más európai alkotmányban, például az írben is szerepelnek.
   
"Képmutató magatartás, hogy Göncz Kinga pártja, az MSZP, a magyarországi alkotmányozási folyamatot bojkottálta és választóit nem képviselte, európai fórumokon viszont minden alkalmat megragad annak kritizálására" - olvasható a fideszes EP-képviselő közleményében.
   
Göncz Kinga szintén közleményt tett közzé, amelyben örömének adott hangot, hogy az EP bizottsága napirendre tűzte a vitát a magyar alkotmányról, így a Velencei Bizottság képviselője még a testület véleményének elfogadása előtt részletes beszámolót adott "a kapkodva elfogadott alaptörvénnyel kapcsolatos európai aggodalmakról".
   
Göncz Kinga szerint "érthetetlen, hogy miért utasítja el Gál Kinga a Velencei Bizottság további vizsgálatát, amikor éppen a magyar kormány volt az, amely először kérte ki ennek a testületnek a véleményét. Senki sem vitatja a magyar kormány megszerzett többségét, de mint ahogy azt Thomas Markert is megjegyezte, a hagyományos garanciák jelenleg nem működnek Magyarországon, ezért egy felelős kormánynak az önkorlátozás példáját kellene követnie. Ennek jelei sajnos nem láthatóak" - fogalmazott a szocialista EP-képviselő.