Alkotmánybíróság: megsemmisítették a különadó visszamenőleges hatályát

A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. 

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.
   
A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Or­szág­gyűlés részéről. Ennek hiányában - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térí­tenie.
   
A testület közleményében azt írta: az általuk vizsgált, 2010. december 30-án hatályba lépett törvény átalakította a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével kapcsolat­ban állami forrásból szerzett jövedelmek után fizetendő 98 százalékos különadó szabályozását. A törvény előírta, hogy rendelkezéseit a 2005. január 1-jét köve­tően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. A különadó szabályainak módosításával egyidejűleg módosult az alkotmány közteherviselési szabálya is. Ez a módosítás az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően megengedi olyan adó bevezetését, amely az állami forrásból eredő jövedelmet szinte teljes mér­tékben elvonja.
   
Az Ab hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizs­gálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.
   
A testület megállapította, hogy az alkotmány új közteherviselési szabálya alapján "a törvényhozónak olyan különadó bevezetésére van lehetősége, amelynek felismerhető célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása". Állami forrásokkal való visszaélés esetén a kifizetés korlátozása akár visszaható hatályú is lehet - mutatott rá az Ab.
   
Az alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már "az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát".
   
Az Ab hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. Lezárt adóév tekinteté­ben a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómi­ája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent - állapította meg a testület.
   
A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képessé­gét. "Ezzel szemben a 2010-es adóév tekintetében nem állapítható meg az emberi méltóság védelméhez való jog sérelme, tekintettel a bevételnek a különadó alap­jába nem tartozó részére (2, illetve 3,5 millió forint) és az adóéven belüli törvénymódosításra, a bevétel megszerzése óta eltelt viszonylag rövid időre" - mutatott rá az Ab. A vissza­ható hatályú jogalkotás tilalmának, tehát a jogbiztonságnak a sérelmét azonban az Alkotmánybíróság adótörvény esetében, hatáskörének korlátozottsága miatt, nem vizsgálhatja - tették hozzá.

A határozathoz Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek. Bihari Mihály alkotmánybíró érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban. Sereg András, az Ab sajtófőnöke az MTI megkeresésére elmondta: Bihari Mihály alkotmánybíró az ügy első tárgyalását megelőzően jelezte, hogy a különadó hatálya alá tartozó jövedelmére tekintettel nem vesz részt a döntéshozatalban. 

Szintén az MTI kérdésére, hogy miért pénteken hozott határozatot a testület, amely rendszerint hétfői, illetve keddi napokon tartja teljes üléseit, Sereg András azt mondta: az Alkotmánybíróság legutóbb a keddi ülésén tárgyalt az ügyről. Két alkotmánybíró jelezte, hogy párhuzamos indokolást kíván fűzni a döntéshez, ezért az Alkotmánybíróság tagjai a párhuzamos indokolások elkészítését követően, pénteken írták alá a határozatot.

Arra a kérdésre, hogy miért nem várta meg a határozat nyilvánosságra hozatalával az Ab a jövő heti teljes ülést, Sereg András azt mondta: az ügy fontossága és a május végi adóbevallási határidő miatt az Alkotmánybíróság a lehető leghamarabb meg kívánta hozni határozatát.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: az Alkotmánybíróság mai döntése ellentétes Magyarország érdekeivel

Fidesz: az Alkotmánybíróság mai döntése ellentétes Magyarország érdekeivel

A Fidesz meggyőződése, szerint az Alkotmánybíróság  ma Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott - reagált a párt frakcióvezetője a testület 98 százalékos különadó visszaható hatályát megsemmisítő döntésére.

Lázár János pénteken, Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az Alkotmánybíróság döntését mérlegelve hétfőn javaslatot tesznek az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozása ügyében. "Tehát arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le” - fogalmazott a politikus. A szabályozás kiterjedne a volt parlamenti képviselőkre, volt polgármesterekre, a volt megyei közgyűlési elnökökre, és tisztségviselőkre, a közélet minden szereplőjére - tette hozzá. 

Elhangzott, hogy a végkielégítésekből eddig 1 milliárd 80 millió forint folyt be a Nemzeti Adóhivatal kasszájába. A Fidesz  arra kérik azoktól, akik közéleti szereplőként" már fizettek ne vegyék vissza a már befizetett összeget, vagy ha még nem fizették be, közcélra, a közösség érdekében" ajánlják fel.  „Apellálunk a becsületükre és a tisztességükre, hogy ezt a pénzt a Gyurcsány-és Bajnai-kormány tagjai nem fogják visszakérni”- fogalmazott Lázár János.

A politikus azt mondta, hogy a mostani alkotmánybírósági döntés akár másfél milliárd forintos kiesését is okozhat a költségvetésnek. Hangsúlyozta, hogy eddig már több mint egy milliárd forintot befizettek és a hónap végéig ez akár fél milliárddal is több lehetett volna. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ilyen arányú végkielégítések kifizetését a "régi jogi- gazdasági rendszer" tette lehetővé.

Lázár János emlékezetett, hogy a visszamenőlegesség mellett a Fidesz azért állt ki, mert a végkielégítések ügyét súlyos igazságtalanságnak ítélte, amely ügy komoly fellépést igényt.  "Ezt egyébként minden parlamenti párt osztotta. A Magyar Szocialista Párt arra tett a vitában javaslatot, hogy nyolc évre visszamenőlegesen kérjük vissza ezeket a végkielégítéseket, a Fidesz és a Jobbik arra tett javaslatot, hogy öt évre visszamenőleg, az LMP pedig dokumentálhatóan arra tett javaslatot, hogy három évre visszamenőleg kérjük vissza a pénzeket. A visszamenőleges hatály tehát senkinek nem volt probléma " - hangzott el.  Hozzátette: most megpróbálják megtalálni azokat a polgárjogi lehetőségeket, hogy az állam ezeket a pénzeket visszaperelje, "de ez időigényes, körülményes.”

Az Alkotmánybíróság  határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik.