HÖOK: ez bújtatott tandíj, röghöz kötés

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a képzések finanszírozásának drasztikus átalakítására, a bújtatott tandíj bevezetésére és a hallgatók röghöz kötésére irányuló törekvések láttán joggal feltételezhető, hogy az oktatási államtitkárság a felsőoktatás minőségi megújulását véglegesen a kormány fiskális politikai céljai alá rendelte. A hallgatói szervezet nem zár ki egy esetleges demonstrációt sem.

Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy az új felsőoktatási törvény koncepciójában az önköltséges képzés és a hallgatói szerződés szerepeltetése nem alternatíva, és ez bújtatott tandíjnak tekinthető.
   
A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említik, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget visszatéríteni köteles a diák. A HÖOK ezt nem tartja elfogadhatónak - jelezte a szervezet vezetője.
   
A HÖOK elnöke hozzátette: továbbra is készek arra, hogy a jelenlegi és jövőbeni magyar hallgatók érdekeit a lehető legnagyobb mértékben, bármilyen törvényes eszközzel érvényre juttassák. Arra a felvetésre, hogy ez jelenthet-e a demonstrációt, ha a jelenlegi formájában fogadják el a javaslatot, azt mondta: a demonstráció törvényes eszköz, és nincs kizárva.
   
Rámutatott: értetlenül állnak az előtt, hogy a kormány a felsőoktatást, amely a nemzeti kultúra fennmaradásának egyik legfontosabb záloga, a szakmai vélemények és a fontosabb szereplők javaslatainak mellőzésével, érdemi párbeszéd nélkül kívánja reformok alá vonni.
   
A konkrét kifogások között említette még a hallgatók tanulmányi eredményei alapján tervezett átsorolást az államilag finanszírozott képzésből az önköltségesbe. Mint megjegyezte: a tervezetben 2,5-es tanulmányi átlag szerepel, és egyirányú lenne, visszaút nincs. Ma a mérnökképzésben részt vevő hallgatók 30-40 százalékának ilyen a tanulmányi eredménye. Ennek bevezetését tehát nem tartják elfogadhatónak, azt tartotta elképzelhetőnek, hogy szakonként állapítsanak meg tanulmányi eredményeket. Kitért még arra is, hogy a koncepcióból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tanulmányi ösztöndíjak megmaradnak-e, és a tervezett hallgatói szerződés a kettős állampolgárokról sem szól.
   
Nagy Dávid felidézte: bár februárban határozott ígéretet kaptak, hogy a törvény kidolgozásában az érintett felek érdemben részt vehetnek, a HÖOK-hoz az elmúlt hét csütörtökig semmilyen hivatalos megkeresés sem érkezett az oktatási kormányzat részéről. Az öt nappal ezelőtt megküldött tervezettel kapcsolatban, szinte időt sem hagyva a szakmailag megalapozott reakcióra, már kedden egyeztetésre került sor a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a felsőoktatás fontosabb szereplői között.
   
Elmondta: a találkozón az államtitkárárság részéről elhangzott, hogy a meghívottak észrevételei nem tartalmaznak érdemi javaslatokat, csupán a kormányzati törekvések kritikájából állnak. Ezzel szemben a HÖOK már 2010. decemberi közgyűlésén elfogadta a felsőoktatás koncepcióval kapcsolatos szakmai javaslatait, s minden hivatalosan megküldött anyagra érdemi válasszal reagált.
   
A keddi egyeztetésen is megosztották a legújabb anyaggal kapcsolatos javaslataikat és kérdéseiket, de ezekre valós magyarázatokat és válaszokat nem kaptak - mondta. Hozzátette: arról azonban tájékoztattak őket, hogy a törvénykezési eljárás a végső fázisába érkezett, érdemi változtatásokra már nincs lehetőség.
   
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az új felsőoktatási törvénytervezethez kapcsolódó javaslatokat vár az egyetemek vezetőitől. A keddi megbeszélésén arra kérte a rektorokat, küldjék el javaslataikat, hogy azok figyelembevételével kodifikálják a törvényalkotók a tervezet szövegét.
   
Az MTI értesülései szerint a javaslat kodifikált változata szeptember 28-án kerülhet kormány elé.

Lapozzon a további részletekért!

OLDALTÖRÉS: Hoffmann Rózsa javaslatokat vár a rektoroktól

Hoffmann Rózsa javaslatokat vár a rektoroktól
   

Az új felsőoktatási törvénytervezethez kapcsolódó javaslatokat vár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az egyetemek vezetőitől - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán az MTI-vel.

Hoffmann Rózsa javaslatokat vár a rektoroktól
   

Az új felsőoktatási törvénytervezethez kapcsolódó javaslatokat vár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az egyetemek vezetőitől - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán az MTI-vel.

Hoffmann Rózsa javaslatokat vár a rektoroktól
   

Az új felsőoktatási törvénytervezethez kapcsolódó javaslatokat vár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az egyetemek vezetőitől - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán az MTI-vel.

A minisztériumi közlemény szerint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a kormány által elfogadott felsőoktatási törvény koncepciójáról tanácskozott kedden a Magyar Rektori Konferencia, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselőivel. A miniszter kezdeményezésére összehívott megbeszélésen részt vett Hoffmann Rózsa és Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár is. 

Az egyetemi vezetőket Hoffmann Rózsa arra kérte, küldjék el javaslataikat, hogy azok figyelembevételével kodifikálják a törvényalkotók a tervezet szövegét - olvasható a közleményben.
   
A korábban nyilvánosságra került koncepció szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében végzését követően meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említenek, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért fizetett összeget visszatéríteni köteles a diák.
   
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem tartja elfogadhatónak a felsőoktatási törvény koncepciójában a hallgatói szerződésre vonatkozó passzust.
   
Nagy Dávid, a szervezet elnöke még kedden úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a tárca a többi között azzal érvelt, hogy hasonló szerződést most is kötnek cégek a hallgatókkal. Nagy Dávid kiemelte: ezek a cégek biztos munkát is ajánlanak az érintett hallgatóknak.
   
Kitért arra is, hogy az egyeztetésen az hangzott el, a hallgatók vagy önköltséges formában tanulhatnának, vagy állami ösztöndíjrendszer keretében, ezért cserébe vállalniuk kellene a szerződéskötést, a meghatározott idejű magyarországi munkavállalást.
   
Ezt a HÖOK ilyen kondíciók mellett azonban nem tartja elfogadhatónak - jelentette ki a hallgatói vezető, hozzátéve: azt szeretnék, ha az államilag finanszírozott képzés a jelenlegi formájában megmaradna, és az önköltséges rendszert átlátható elemek alapján határoznák meg.
   
Megjegyezte: az is elhangzott, hogy egy adott képzési formát vagy önköltséges vagy állami formában hirdetnének meg, mind a két lehetőség nem állna rendelkezésre.
   
Közölte: nem feltétlenül jó megoldás, ha a támogatás helyett a diákhitel felé terelik a diákokat.

OLDALTÖRÉS: HÖOK: nem a hallgatói szerződésekre

HÖOK: nem a hallgatói szerződésekre

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem tartja elfogadhatónak a felsőoktatási törvény koncepciójában a hallgatói szerződésre vonatkozó passzust.

Nagy Dávid, a szervezet elnöke azt követően mondta ezt az MTI-nek kedd este, hogy a koncepcióról több felsőoktatási szervezettel együtt egyeztettek, a tanácskozáson Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár vett részt. 
A korábban nyilvánosságra került koncepció szerint az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében végzését követően meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említenek, s ennek nem teljesülése esetén a szerződés alapján az állami ösztöndíj formájában felvett, és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért fizetett összeget visszatéríteni köteles a diák.

A HÖOK elnöke szerint a tárca többi között azzal érvelt, hogy hasonló szerződést most is kötnek cégek a hallgatókkal. Nagy Dávid ugyanakkor kiemelte: ezek a cégek biztos munkát is ajánlanak az érintett hallgatóknak.
Kitért arra is, hogy az egyeztetésen az hangzott el, a hallgatók vagy önköltséges formában tanulhatnának, vagy állami ösztöndíjrendszer keretében, ezért cserébe vállalniuk kellene a szerződéskötést, a meghatározott idejű magyarországi munkavállalást. 

Ezt a HÖOK ilyen kondíciók mellett azonban nem tartja elfogadhatónak - jelentette ki a hallgatói vezető, hozzátéve: azt szeretnék, ha az államilag finanszírozott képzés a jelenlegi formájában megmaradna, és az önköltséges rendszert átlátható elemek alapján határoznák meg. 
Megjegyezte: az is elhangzott, hogy egy adott képzési formát vagy önköltséges vagy állami formában hirdetnének meg, mind a két lehetőség nem állna rendelkezésre. 
Közölte: nem feltétlenül jó megoldás, ha a támogatás helyett a diákhitel felé terelik a diákokat.
Nagy Dávid szólt arról is, hogy a koncepció szerint az állam támogatná az egy-három hónapos részképzést, ugyanakkor mint mondta, három hónapnál rövidebb ösztöndíj gyakorlatilag nincs. 
A mintegy 2,5 órás egyeztetésről szerdán sajtótájékoztatón számol be a hallgatói vezető.