Diákok külföldre

A kormány részéről Balogh Zoltán miniszter lelkesedett, Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke pedig azt hangsúlyozta, könnyített megoldás született, amelyről majd az idő dönti el, hogy mire is jó.

A szerződés szerint az államilag támogatott képzésben részt vevő diákoknak a képzési idő másfélszerese alatt kell befejezniük tanulmányaikat, az ezt követő húsz évben pedig annyi időt itthon dolgozniuk, ameddig a képzés tartott. Máskülönben (meg)fizetnek egy összegben vagy éppen részletekben, de mindenképpen.

És itt Fábri György, az ELTE rektorhelyettesének a témában tett korábbi nyilatkozatát érdemes idézni, miszerint fontos, hogy a társadalom felsőoktatásra fordított anyagi hozzájárulását miként értékelik a hallgatók, de senki nem gondolhatja komolyan, hogy a hallgatói szerződések érdemben befolyásolják a fiatalokat abban, hogy kimennek-e külföldre.

Szavaihoz még annyit: lufieregetés helyett a politikai erőknek olyan gazdasági, társadalmi környezet kialakításán kellene fáradozniuk, amelyből az emberek nem akarnak elmenni. A kampányhoz közeledve ez persze illúzió.