Gyurcsány másra bízná az ország vezetését - Bokros bejelentkezett

A miniszterelnök szombaton reggel ezt már közölte is az MSZP elnökségével - értesült az MTI a kormányfő környezetéből. 

A tervekkel ellentétben zárt helyett nyílt üléssel kezdődött meg az MSZP tisztújító kongresszusa szombaton Budapesten, a SYMA-csarnokban.

A kongresszus előtt rendkívüli, a küldöttcsoportok vezetőivel kibővített elnökségi ülést tartottak, hogy a miniszterelnök által vázolandó válságkezelési irányokról döntsenek.

Ki viszi el a balhét? Már Gyurcsány is új kormányt és kormányfőt akar

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új kormányfő jelölését javasolta, akiről szerinte két hét múlva dönthetne azt MSZP rendkívüli kongresszusa. A kormányfő az MSZP szombati tisztújító kongresszusán nem nevezett meg maga helyett jelöltet, de azt megerősítette, hogy pártelnök akar lenni.

Az MSZP elnöke úgy fogalmazott, azt kéri a kongresszustól, bízza meg a pártelnököt, a választmány elnökét és a szocialista frakcióvezetőt az új miniszterelnök megnevezésének előkészítésével.

Gyurcsány Ferenc azt is javasolta, hogy hétfőn tájékoztassák erről a parlamentet, kezdjék meg a tárgyalásokat az új kormányfő személyéről, és két hét múlva rendkívüli kongresszus jelöljön új miniszterelnököt. A pártelnök nem nevezett meg jelöltet maga helyett.

- Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült - mondta Gyurcsány Ferenc.

Szerinte folytatni kell a reformpolitikát, s ha ő a változások akadálya, akkor ezt az akadályt most megszünteti.

Mint mondta, azt hallja, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, az ahhoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának ő maga az akadálya.

"Remélem, hogy így van, hogy csak én magam vagyok az akadálya, mert ha igen, akkor ezt az akadályt én most megszüntetem" - fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy tavaly januárban azt mondta az elnökségnek, ha nem sikerül növelni a párt támogatását, akkor ki kell nyitni a személyi kérdéseket is.

Gyurcsány 1600 napja

Gyurcsány Ferenc a reformok folytatása mellett kiállva azt mondta: tovább kell vinni a szakképzés, a felsőoktatás, az egészségügy reformját, elő kell készíteni a társadalombiztosítás átalakítását. 

Saját sorsát illetően kijelentette: "nem kívánok elmenni, nem kívánom feladni a küzdelmet". Mint mondta, politikus lettem és az is maradok. "Vezetni szeretném a szocialista pártot" - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, hosszabb távon is az ország sorsát, jövőjét befolyásoló, azért tenni akaró és tenni tudó emberek sokaságát kívánja gyarapítani. 

Kitért arra, hogy valamivel több mint 1600 napja miniszterelnök, ez elegendő idő a sikerekhez és a kudarcokhoz egyaránt. "A sikereket nem én, nem kormányom, hanem Magyarország érte el" - fogalmazott, míg az elkövetett hibákért, a kudarcokért elnézést kért.

Az MSZP minden hibája és gyengeséges ellenére a tisztességes és jó oldalon áll - tette hozzá. Ugyanakkor elismerte, hogy 2002-2006 között hibás gazdaságpolitikát folytattak. A kormányfő szerint erre nem mentség az, hogy a Fidesz már 2001-ben megkezdte a költekezést.

A pártról szólva azt mondta: annak belső viszonyai keveset változtak az elmúlt években, feltűnő a személyi-hatalmi politizálás dominanciája, s az innováció hiánya.

Gyurcsány Ferenc szerint a fő felelőség ugyan a vezetőké, de közülük kiemelkedik a párt elnökének, a miniszterelnöknek a felelősége.

Magyarország és a magyar baloldal 2009-ben az elmúlt hét évben elért eredmények ellenére minden eddiginél nagyobb nehézségekkel néz szembe - vélekedett. Az eredmények el nem ismerése hazug, önző, hazafiatlan lenne - mondta.

Az, hogy gazdaságilag sebezhető az ország, azért van, mert az államnak túl sok minden nyomja a vállát, túl nagy terheket vállalt - vélekedett a kormányfő, aki szerint a gondok nem csak gazdasági természetűek. Szerinte 2006-ig "közveszélyes álomba ringattuk magunkat".

Hozzátette: az országban 1998 után szétszakadt a nemzeti közösség, s brutális belpolitikai háborúskodás zajlik a Fidesz miatt.

Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki pártról szólva egyebek között azt mondta, hogy az 2002-es veresége óta nem egyszerűen a kormányzást akarja visszaszerezni, hanem az egész országot akarja elfoglalni. 

A Fidesz gyűlöletet szít, a küldöttek állva tapsolják Gyurcsányt

Hozzátette: a Fidesz félelmet kelt, gyűlöletet szít, asszisztál a nyelvi, fizikai erőszakhoz, együttműködik a radikális erőkkel, életre hívta a Jobbikot, s időnként nem is annyira a háttérből támogatja a destabilizációt.

"A Fidesz vonzáskörébe tartozó szervezetek és médiumok nyílt antiszemita, cigányellenes irányvonalat követnek, homofób nyilatkozatokat tesznek. Tűrik, támogatják a cigány- és idegenellenes atrocitásokat, a homoszexuálisokat támadó erőszakos megnyilvánulásokat" - fogalmazott.

Az MSZP elnöke szerint az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint jár el.

Gyurcsány Ferenc azt mondta: "minden egyes cselekedetemet hazám szeretete, a Magyarország jövője iránt érzett felelőség vezeti. Döntéseim egyetlen közös nevezője Magyarország érdeke volt és marad. Mindig azt tettem, amit az adott helyzetben a leghelyesebbnek láttam".

A pártelnök beszédének végén a kongresszus résztvevői állva tapsoltak, majd zárt ülésen folytatódott a tanácskozás.




Szakál Norbert olvasónk karikatúrája. Önmagáért beszél

Az MTI úgy tudja, hogy a miniszterelnök a lemondására vonatkozó döntését azzal indokolta, hogy így az MSZP a többi párttal egyeztetve találhat majd egy külső személyt a hatékony válságkezeléshez. Erre két hetük van.

A távirati iroda úgy tudja, hogy ha két hét alatt megállapodnak a pártok az új miniszterelnök-jelöltről, akkor ismét összehívják az MSZP kongresszusát, amelyen a küldöttek szavaznak majd a lehetséges új kormányfő személyéről. Ezt követően kerülhet az Országgyűlés elé a konstruktív bizalmatlansági indítvány.

Gyurcsány Ferenc már kért maga ellen bizalmi szavazást. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 6-án a parlament 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és programjának.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig idén március 9-én jelentette be, hogy pártja konstruktív bizalmatlansági indítvány elindítását javasolja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen. Közölte, hogy egy kérdőívet oszt ki a négy ellenzéki párt képviselői között. Szavai szerint ezzel akkor azt akarták megtudni, hogy van-e 78 képviselő, aki kormányváltást akar. Az ellenzéki pártok elutasították a kezdeményezést, az MSZP pedig hangsúlyozta: a kisebbségi kormány kitart 2010-ig. 

A konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályait 1990-ben rögzítették az alkotmányban. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. 

A bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani.

Bokros elvállalná

A Horn-kormány volt pénzügyminisztere ezt újságírói kérdésre válaszolva mondta el szombaton Gyöngyösön. A kérdést már annak tudatában tették fel neki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új kormány alakítását javasolta új kormányfő vezetésével szombaton az MSZP tisztújító kongresszusán. 

"Ha a felelős magyar Országgyűlés engem, vagy mást felkér arra, hogy egy válságkormányt vezessek, a magam részéről állok elébe" - fogalmazott a gazdasági szakember a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján, aki arról is beszámolt, hogy a közgazdasági tanácskozást követően részt vesz az MSZP kongresszusán, s ezt természetesen - mint mondta - "nem titkos megfigyelőként" teszi.

Hangsúlyozta: nem zárkózik el a személyes feladat elől, hiszen az "írástudók kötelessége", hogy használják, ha van a tarsolyukban valami, amivel hozzá tudnak járulni az ország felemelkedéséhez.

Ugyanakkor világossá tette: nem az az érdekes, amit személyesen gondol, hanem az, hogy az Országgyűlésben helyet foglaló 4 vagy 5 párt miben tud megegyezni.

Forrás: MTI