Gyógyszer és penge: Éva kétszer akarta megölni magát

Sokszor hallunk ilyen, és hasonló tudósításokat a médiában: Kiugrott egy kollégium ablakából és meghalt egy 18 éves fiú. Kollektív öngyilkosságra készült a család. A házaspár egyéves gyermeke életét vesztette a tragédiában. És csak a legutolsó eset, amely megrázta Szombathely lakóit:  A kilencedik emeletről vetette le magát a 24 éves fiú.

Számtalanszor érezhetjük úgy az életben, hogy nincs értelme semminek, könnyebb volna ha... A lényeg: mindig van más megoldás. 

Így gondolja ezt Éva is, aki már kétszer próbált meg saját kezűleg véget vetni életének. 

Éva középkorú nő, háromgyermekes édesanya, boldog házasságban él. Fiatal lányként azonban, többször  is eljátszott  az öngyilkosság gondolatával sőt, kétszer meg is próbálta.

- Körülbelül 16 éves lehettem, amikor lassan teli lett a hócipőm. Úgy éreztem,  nem figyelnek rám, sem az iskolában, sem otthon. A tanulmányaim is kezdtek elúszni, mert lógtam is egy kicsit, és még némi szerelmi bánatom is volt. Egy nap aztán, tornaóra előtt, rengeteg gyógyszert vettem be, majd elfeküdtem a tornazsákokon. Mivel felmentésem volt, nem tűnt fel senkinek, azt hitték pihenek. Óra végén jöttek oda hozzám, és látták, hogy baj van. Bevittek egy kórházba, gyógyszereket és széntablettás vizet kaptam, rácsot húztak az ágyam köré  - mondja Éva, aki azóta már megbánta, amit tett. 

- Pár napig bent tartottak a  kórházban, több fiatallal feküdtem egy szobában, jó volt velük beszélni kicsit. Végre valaki szólt hozzám, délután pedig megérkezett apukám is, aki  nagyon haragudott rám. Megértem őt - mondja Éva kicsit elszégyellve magát. 

Az esetet követően Éva egy pszichológussal beszélt, akinek megígérte, hogy többé nem tesz ilyet. Ezután  hazamehetett.

- Nagyon rossz érzés volt ez az egész, de úgy gondoltam, hogy senki sem figyel rám, és  talán ezzel a tettemmel akartam felhívni magamra a figyelmet. Van úgy, hogy senki nem hallgat  meg, felgyülemlenek a gondok, ezért úgy érezhetjük, hogy ha én nem érdekellek titeket, akkor ti sem érdekeltek engem. Nem gondoltam bele sosem abba, hogy kinek okozhatok ezzel fájdalmat - teszi hozzá Éva.

Ma már szégyelli amit tett, és belátja, hogy megannyi dologról, élményről, érzésről és tapasztalatról maradt volna le, ha sikerülnek öngyilkossági kísérletei. Nem sokkal az után, hogy kiengedték a kórházból, borotvapengével megvágta az ereit. Szerencséjére ütőeret nem ért a vágás, így csak egy elsősegélyre, és varrásra volt szükség. 

- Akkor már nagyon kikaptam apámtól. Majd leültünk, és elbeszélgettünk a családdal. Megígértem, hogy nem teszek többé ilyet, ők pedig megfogadták, hogy jobban figyelnek rám - emlékszik vissza könnyes szemekkel az asszony. 



Rossz érzés volt, de úgy éreztem, hogy senki sem figyel rám Fotó: Benkő Sándor

Mit mond a pszichológus? Melyek a leggyakoribb elkövetési módok? Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: 2

Az öngyilkosságnak számos módja van. Vonat elé inkább férfiak vetik magukat, a nők általában a gyógyszert vagy  mérget haszálnak.

A témáról dr. Buda Botonddal beszélgettünk.

Nemzetközi adatok szerint különlegesen depressziós a magyar,  az önpusztításról  való fantáziálás is riasztóan magas: minden harmadik serdülő gondolt már rá. A KSH szerint az 1980-as évek óta az  öngyilkossági módszerek közül az  akasztást választják a legtöbben. 

Az öngyilkossággal minden korban és kultúrában találkozunk, bár gyakorisága eltérő. Európában és Észak-Amerikában fordul elő legsűrűbben, a többi kontinensen kevésbé gyakori, az arab világban  eltekintve a napjainkban megsokasodott öngyilkos terrormerényletektől  ritkaságszámba megy. Dr. Buda Botond ideggyógyász-neurológussal arról beszélgettünk, hogy hogyan juthat el odáig az ember, hogy önkezével vessen véget életének. 

A szakember szerint az elmúlt évszázadokban jellemző öngyilkossági ok volt a párkapcsolati veszteség, szerelmi bánat. Az utóbbi idők médiahíradásait figyelve azonban az az érzésünk támadhat, hogy egzisztenciális ellehetetlenülés válik s vezető okká. 

- A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Hiszen milliók élnek ma Magyarországon a szegénységi küszöb környékén vagy az alatt, s közülük minden négyezredik választja ezt az utat. Nyilvánvaló tehát, hogy ésszerűtlen problémamegoldási stratégiáról van szó - mondta el dr. Buda Botond. 



Az orvos szerint, elsősorban egyes pszichiátriai betegségek (depresszió, bipoláris zavar, szkizofrénia), alkohol-, gyógyszer- vagy drogfüggőség, a családban halmozottan elkövetett öngyilkossági kísérletek jelentenek fokozott kockázatot. Nem hanyagolható el a kora gyermekkori veszteségek, negatív életesemények kockázati szerepe sem. Látszólag szokatlan körülmények is növelhetik az öngyilkossági kísérlet kockázatát: például pusztán az, hogy az illető férfi. Kamasz fiúk esetében a serdülőkor, nők esetében az időskor, vagy a havi vérzés ideje. Megfigyelték azt is, hogy több az öngyilkssági kísérlet tavasszal. Dr. Buda Botond szerint a családi, baráti háló szerepe rendkívül fontos: ők és a család azok, akiknek lehetőségük van a vészjelek, az úgynevezett cry for help vételére. Az öngyilkosság társadalmi probléma is. 

Dr. Buda Botond szerint kevés olyan, az öngyilkosságot megakadályozó módszert ismerünk, amelyet társadalmi szinten érdemben befolyásolni lehetne. A jó szociális helyzet egyértelműen ilyen protektív körülmény, de a vallásosság is visszatarthat az öngyilkosságtól.