Honnan ered a nyúl? Ki tojja a tojást? Miért locsolunk? - húsvéti hagyományok

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, az ünnepek ünnepe (sollemnitas sollemnitatum), emellett a tavasz eljövetelét is húsvétkor ünnepeljük.

Mikor van húsvét?

Március 22-e és április 25-e között, a húsvét úgynevezett mozgó ünnep, mivel vasárnapra kell esnie. A dátum kiszámítását figyelembe vehetjük vallási és csillagászati alapon is, amik szerint:

- A VI században Dionysius Exiguus alkotta meg azt az eljárást, amely alapján a húsvét időpontját kiszámítják a keresztény egyházak.
- Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti juliáni számításnál, így esetükben nem mindig esik egybe húsvét ünnepe a többi keresztény egyházi dátumokkal.
- A csillagászat szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap esedékes húsvét napja.

Honnan ered a locsolás?

A húsvét hétfőn tartott locsolás a termékenységkultusszal van kapcsolatban, illetve a vízzel való hintés után a keresztelésre, a keresztségre utal. A szokás vidéken terjedt el leginkább, a legények csapatokban járták a falvakat és locsolták a lányokat vödörszám vízzel, akik hálájuk jeléül (mert nem maradtak szárazon), hímes tojással jutalmazták az ifjakat. 

A kölnivel való locsolás csak a későbbiekben terjedt el. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.




A húsvéti locsolás leginkább vidéken terjedt el

Vallási ünnep

A Biblia szerint Jézust pénteken feszítették keresztre, s ezzel megváltotta minden ember bűnét. A keresztre feszítése utáni harmadik napon (azaz vasárnap) Jézus feltámadt, ezért a húsvétot még a feltámadás napjaként és az újjászületés ünnepeként is említik. A 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon (március 22. és április 25. között) tartják a húsvétot.

Az ünnepet böjti időszak készíti elő a hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyven napon. A húsvéti ünnep központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és halál fölött, ebben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadt Üdvözítőt, mint a világ világosságát jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak.

A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és "Urbi et orbi" (a városhoz - Rómához - és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a "Krisztus feltámadott, Alleluja" szavakkal.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. Sokfelé szentelés után siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvét külföldön

Angol-nyelvű területeken Easter, német-nyelvű területeken pedig Oster. Ennek az alapja egy germán istennő Ostara, aki a tavasz keleti úrnője, s ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején tartandó.

A legnépszerűbb szimbólumok: a nyúl és a tojás

A nyúl több módon kerülhetett be a húsvéti szimbólumok tárházába. Szapora volta miatt a termékenységgel kapcsolható össze, éjjeli állatként pedig a Holddal, ami a termékenység szimbóluma. A nyúl eredeztethető Ostara istennő legendájából is, miszerint Ostara haragjában a színes tojásokat tojó madarát nyúllá változtatta, így érvényt nyer az az állítás, miszerint "a nyúl tojja a tojást". 

Viszont lehet egyszerű félreértés is, ugyanis régebben szokás volt szász területeken gyönygtyúkot ajándékozni húsvétkor, amely neve németül Haselhuhn, röviden csak Hasel, a nyúl német megfelelője pedig eléggé hasonló, azaz Hase.



A húsvéti nyúl lehet, hogy félreértés miatt került be a köztudatba

A tojás esetében természetesen ismét a termékenységhez nyúlunk vissza, hiszen a tojás a legősibb termékenységi jelkép. A tojás díszítése/festése népi hagyomány, eredetileg piros tojások voltak, később terjedt el a sokszínű és motívumokkal ellátott tojás gyakorlata. A díszes tojás neve hímes tojás, a díszítési eljárást pedig tojáshímezésnek nevezik.



A tojáshímzést eredetileg asszonyok végezték, akiktől a falu lányai megvették a tojásokat

Húsvéti játékok

A cél, hogy minél több tojást gyűjtsenek össze locsolással a legények, a tojásjátékokhoz.
Tojásütés-tojáskoccintás: a két résztvevő egymással szemben állva egyre erősebben koccint össze két tojást, az nyer, akié ép marad.
Tojással való labdázás: egymás felé dobálják a tojásokat, aki elejti még egy évig nem találja meg a párját