Bridget Jones vidéken: Miért éppen Minnesota? - filmajánló

Emlékeznek még arra az amerikai filmre, amelyben a főhős a nagyvárosi luxuséletből elutazik a kényelmetlen kisvárosba, ahol mindenki undok vele, utána pedig összeveszik az egyetlen szóba jöhető kockásinges-teherautós férfivel, akivel később mégis összejönnek, és a lányt megkedvelik, majd végül ő is boldog vidéki lesz? Ugye rémlik?

A sztori
Lucy Hill (Renée Zellweger) tipikus nagyvárosi karrierista nő, a napfényes Miamiban, igazgatói ambíciókkal. A cég új terméket kíván piacra dobni, ehhez át kell alakítani az egyik vidéki tejüzemet, erre pedig alkalmasnak ítéltetik Lucy, így Minnesota-ba, majdnem a világ végére, New Ulm-ba utazik. Ettől a résztől indul az időközönként alkalmazott klisé, amit már a bevezetőben is írtunk.

 

A cím – erre külön ki kell térnünk, mert a magyar címfordítás újabb ékszerébe botlottunk. Na nem gyémántra kell gondolnunk, hanem zabpelyhes dobozba rejtett bizsura. Miért éppen Minnesota? – talán még emlékeznek a Miért éppen Alaszka? Című sorozatra, amikor a frissdiplomás orvos egy alaszkai kisvárosban találja magát, s szép lassan ő is a vidék gyermeke lesz. A fordítok talán azért adták ezt a címet, mert meglátták a párhuzamot a film és a sorozat közt, ami a vidékre vetődött nagyvárosi történetében, az alapszituációban merül ki.



Az első napok nehezségei, Miami után Minnesota

Arról most ne essék szó, hogy többször is beugrott a film alatt Bridget Jones, hiszen Renée Zellweger gesztusai, mimikájé sokszor hasonlítottak angol szinglire, mint ahogy a fehérnemű és az alkohol is egyszer előkerült. Nem készülünk ezzel most párhuzamot vonni, maradjunk a sztorinál.

 

Ted Mitchell (Harry Connick Jr.) karaktere is mindig feltűnik az effajta filmekben. A nagyvárosból érkező nőt mindig várja egy kisvárosi független pasi, aki eleinte bunkó, kockás inget visel, sört vedel, teherautója van, a környék hőse, aki a végén szerethető lesz, még akkor is, ha kicsit sörszagú. (Ugyanez igaz fordítva is)

Miért volt jó?
Vannak benne poénok, vadászpuskával seggbelőni a nagy őt vicces, na meg a Minnesota-i nyitójelenet, amikor a kiskosztümös Lucy kimegy a mínuszokba. Jókat nevettünk egyes jeleneteken, és ugye kellenek időközönként ezek a felejthető filmek, amelyeket délután megnézünk vagy épp vasalás közben, derülünk rajtuk, majd amikor két év múlva levetítik karácsonykor, akkor dereng valahonnan a sztori.

Ami nem tetszett
Az, hogy már láttuk. Igazán attól a pillanattól, hogy Lucy repülője leszállt Minnesota-ban, már tudtuk az egész történetet, nem volt benne semmi új. Az a mikro-fordulat, ami a sztori vége felé következett, szintén csak egy percnyi gondolkodást idézett elő, vagy még annyit sem. Tudtuk, hogy mi lesz, mert már láttuk valahol. Láttuk a vidéki kockásinges teherautósofőrt, aki az első percekben gyökér, s később kiderül, hogy édi-bédi tanult ember, a kisvárosi hős. Láttuk már a kényelmetlen kisvárosba csöppenő karrieristát, akinek mindene megvan, csupán az élete unalmas, aki aztán feladja a felkelő nap fényében való tengerparti futást a jéghorgászatért és szarkavadászatért.



A kockás ing elengedhetetlen, bakancsban a kanapén meg nem illik, de mindegy

 

DVD extrák
Betekinthettünk a kulisszák mögé, ami lényegében a forgatást, pontosabban egyes jelenetek forgatását mutatta be. Felirat nélkül, angol hanggal, túlzottan nem volt érdekes.

 

Összegzés
Arra ne kérjenek minket, hogy 10-es skálán határoljuk be a filmet, mert nehéz lenne. Azt levonhatjuk így egy nappal a film után, hogy időközönként kellenek az ilyen filmek, de azt is, hogy már minden percét láttuk valahol máshol. Úgy véljük érdemes lett volna csavarni egyet a történeten, vagy valami újabb elemet belecsempészni, ugyanis így nem volt benne semmi különös, semmi eget rengető, annak ellenére, hogy szerethető, humoros kis vígjáték.



Amikor az üzletasszony szívén viseli a gyár és a munkások sorsát