Turkológus irányítja a megye leglátogatottabb múzeumát

Mediterrán hangulat, nyüzsgő bazár, hastánc és vízipipa - pörögnek a gondolatok miközben képzeletben Törökországban kalandozunk. Ám a valóság, mint oly sokszor ezúttal is határt szab képzeletnek, s a török tengerpart helyett a kölcsönkért kötetetek, a szakirodalomra lopva szánt órák világába csöppenünk, miközben Takács Zoltán Bálint a kezdetekről, kutatási területéről, egy török dinasztiáról mesél.

- Régészet szakra jártam, amikor felkértek írjak egy tanulmányt a besenyőkről. Az elkészült írást a török tanszék vezetőjéhez vittem lektorálásra, aki miután elolvasta bíztatott, válasszam a turkológiát. Döntöttem, s nem sokkal később már ezen a területen folytattam a tanulmányaimat - mondja, majd kiderül fő kutatási területként a Karahánida dinasztiát választotta, melynek a gyökerei a tízedik századra nyúlnak vissza, a 11. században élte fénykorát, s a mongol hódításig létezett. Érdekessége, hogy ez az első olyan dinasztia, melynek uralkodója felveszi az iszlám vallást  magyarázza, majd hozzáteszi a turkológiának egyébként két ágával találkozhatunk hazánkban, az egyik a Magyarország Török Hódoltságbéli korszakát dolgozza fel, a másik pedig a török nép történetét, vallását és kultúráját tanulmányozza.

- Ez utóbbit  választottam én is kutatási területként. A korábbi századok török írásmódját, írásrendszerét és nyelvét is elsajátítottam, sőt a nyelv mai változatást beszélem  magyarázza, majd azt is elárulja: a Karahánida dinasztia története mellett a korabeli államrendszer felépítését egy 1070 körül keletkezett írás segítségével tanulmányozza, vagyis tanulmányozná.

  - A kutatás sajnos már a múlté. A gondot az időhiány mellett az okozza, hogy hazánkban szinte elérhetetlen az ehhez szükséges szakirodalom - mondja Takács Zoltán Bálint, aki három esztendeje irányítja a sárvári reneszánsz várkastélyban működő Nádasdy Ferenc Múzeumot.

- Az intézmény igazgatása tulajdonképpen kénytelen-kelletlen eltérített a tudományos kutatástól, hiszen a sárvári helytörténet, vagy a Nádasdy-család históriája nem kapcsolható az általam választott tudományterülethez, így mikor az igazgatóságot elvállaltam, tudtam, hogy miről mondok le - teszi hozzá.

A Nádasdy múzeum mára tartalmas programok sokaságával örvendezteti meg a helybelieket, az ide látogató turisták pedig nem térnek haza anélkül, hogy a város szimbólumának számító várkastélyt fel ne keressék. 

 - A sárvári múzeum is számos különlegességet tartogatott számomra: az egyedülálló tárlatok mellett a legkedvesebb számomra a vár Dísztermének mennyezeti freskósorozata, amely az első olyan alkotás Magyarországon, ami megtörtént eseménysorozatot, a tizenötéves háború jeleneteit mutatja be  aktuálpolitikai jelentéssel - teszi hozzá.

- A kis múzeumban, s magában a várban is számos lehetőség rejlik - vélekedik az igazgató.  - A múzeumnak nem kell szentély jelleget öltenie, éppen ellenkezőleg fontos lenne, hogy az emberekhez közelebb hozzuk a műtárgyak világát, a történelmet, s ismertté tegyük a Nádasdy családot. Ennek érdekében számos könnyed múzeumpedagógiai programot is kidolgoztuk, a legnépszerűbb programjaink pedig épp az ódon várfalak különleges hangulatára, az egykori életmód minél teljesebb körű átélésének lehetőségére építenek - tette hozzá. 
 
- Rengeteg tervem van: az időszaki tárlatok szervezése, az állandó kiállításként bemutatott huszártárlat átrendezése mellett szeretném feldolgozni egy 1910-ben Sárváron történt, s a sajtóban nagy port kavart gyilkosság történetét, amely a korabeli írásokat összevetve igencsak ellentmondásos - hangsúlyozza az igazgató.