Perel a Sláger és a Danubius - Kóka zsebrádiót küld az MSZP-nek és a Fidesznek

A Sláger Rádiót működtető társaság és a Danubius Rádió cége is bírósághoz fordult az országos kereskedelmi rádiós koncessziós pályázat eredménye miatt. Szakértő szerint az ORTT a perek ellenére szerződést köthet a nyertesekkel, Kóka közben zsebrádiókat osztott a pártoknak. Összefoglaló.

MTI

Perre ment a Sláger a frekvenciapályázat miatt

Heal Edina, aki pár órával a médiahatóság múlt heti döntéshozatala után már jelezte, hogy perelni fognak, kevéssel később kiadott közleményében tudatta: azt is kérik a Fővárosi Bíróságtól, hogy ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a médiahatóságnak, hogy megkösse a műsorszolgáltatási szerződést "a jogellenesen győztessé nyilvánított pályázóval".

"Elképesztőnek és törvénysértőnek" nevezte a döntést a vezérigazgató, hozzátéve, a döntés nyilvánosságra kerülése óta "a hallgatók egy emberként állnak a Sláger Rádió mellett, kimutatva mit jelentünk nekik a mindennapjaikban". 
 
"Harcolunk a döntés ellen, mert az alapvetően hibás és a 3,5 millió hallgatónk jobb bánásmódot érdemel. Egyúttal meg kell védenünk a független és objektív médiát Magyarországon. Egyetlen kereskedelmi rádió sem volt olyan sikeres, mint a Sláger Rádió, figyelembe véve hallgatótáborát vagy bevételeinek nagyságát" - fogalmaz Heal Ediina a közleményben.
 
Egyben idézi a  Sláger Rádió Zrt. tulajdonosa, az Emmis Communications múlt pénteki közleményét, amely szerint a magyar médiahatóság döntése "törvénytelen, mert az ellentétes az ORTT saját pályáztatási rendjével, sérti a magyar médiatörvény előírásait, illetve az Európai Uniós jogszabályokat".

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) múlt szerdán, a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg.    A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre.

A döntést később bírálta az MDF, míg a liberálisok frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, ezt azonban a két nagy párt nem támogatta; a frekvenciadöntés másnapján - november 30-i hatállyal - lemondott tisztségéről Majtényi László, az ORTT elnöke.

A Danubius is beperli az ORTT-t

A Sláger Rádió mellett a Danubius Rádiót üzemeltető társaság is keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ellen - közölte a bíróság sajtóosztálya kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a médiumok soron kívüli eljárást kértek, amely iránt a bíróság a szükséges intézkedéseket megtette. Emellett kérték "az ideiglenes intézkedés" elrendelését, amelyről a bíróság az ORTT észrevételeit követően hoz döntést.

Médiajogász: a frekvenciapereknek nincsen halasztó hatálya

Megkötheti a médiahatóság a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási szerződését függetlenül attól, hogy a most lejáró koncessziók birtokosai bíróságon támadták meg a pályázat eredményét - mondta Bayer Judit médiajogász az MTI-nek kedden.A bíróság felülvizsgálatát kérhetik, aminek nincsen halasztó hatálya - mondta a szakember.

ORTT: fél év haladék az FM1-nek

Haladékot adott a médiahatóság a nagyobbik vételkörzetű országos kereskedelmi rádiós koncessziót elnyerő FM1 konzorciumnak, hogy csökkentse tulajdoni hányadát fővárosi adójában - közölte az ORTT több tagja a keddi ülés után az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a 180 napos átmeneti időszak megadása ellen voksolt Majtényi László elnök és Tímár János SZDSZ által delegált tag; előbbi nem vehetett, utóbbi pedig nem vett részt a két jogosultság múlt szerdai odaítélésében. Az FM1 konzorcium a fővárosi radiocafé adót üzemelteti; az a műsorszolgáltatási jogosultsága 2012 márciusában jár le.

 

OLDALTÖRÉS: Az SZDSZ a Parlamentben próbálkozik

 Miután a Fidesz és az MSZP hétfőn elutasította a vizsgálóbizottság felállításáról szóló döntést, az SZDSZ csütörtökön újra az Országgyűlés Házbizottsága elé viszi a rádiófrekcencia-pályázat ügyét - mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Kóka János. A szabad demokraták frakcióvezetője úgy fogalmazott: azt remélik, hogy "ahogyan egyre mocskosabb részletek látnak napvilágot a vélt törvénytelenségekről, a két nagy pártnak úgy lesz egyre vállalhatatlanabb a vizsgálat elutasítása".
 
A politikus hozzátette, hogy a keddi sajtóhírek már hivatali befolyással való üzérkedés gyanúját is felvetették. Véleménye szerint ha a pártoknak valóban nem volna takargatnivalójuk az ügyben, nem félnének a vizsgálattól, amely ebben az esetben a nyilvánosság kontrollját volna képes megteremteni. Leszögezte, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság a demokratikus intézményrendszer része, az ellenzéki pártok gyakori eszköze.
 
Kóka János azt mondta, hogy a várhatóan elinduló bírósági eljárások mellett, és nem azok helyett van szükség a parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Magyarázatként hozzátette, hogy a bírósági eljárás évekig eltarthat, a vizsgálat viszont a nyilvánosság számára akár néhány héten belül is fel tudja tárni, hogy "milyen összejátszás történt a törvénytelen eljárás érdekében". 

A frakcióvezető szerint az ORTT országos rádiófrekvenciákkal kapcsolatos döntéshozatalban résztvevők nyilatkozatai, a köztársasági elnök és a miniszterelnök megszólalásai és aggodalmai, illetve a sajtóban megjelent információk alapján a parlament által felállítandó vizsgálóbizottság előtt több kérdésre is választ kell adnia az MSZP-nek és a Fidesznek.

A politikus elmondása szerint ezek között szerepel, hogy az ORTT döntését megelőző hetekben a két, a versenyben elbukott kereskedelmi rádiót megkeresték-e az MSZP és a Fidesz médiapolitikusai, akik azt ígérték, megtarthatják frekvenciáikat a rádiók, ha a szolgáltatók többségi tulajdonrésze magyar cégekhez kerül. Kérdésként tette fel azt is, hogy ha ez igaz, akkor a politikusok a "saját cégeikre gondoltak-e".

Kóka János azt is tudni szeretné, hogy igazak-e azok az állítások, melyek szerint a Fidesz és az MSZP ajánlata az volt a rádiók felé, hogy tulajdonosuknak 70 százalékot át kell adni egy-egy magyar tulajdonú vállalkozásnak.  Egyúttal kérdésként tette fel, hogy ezeken a tárgyalásokon állítólag még a hírigazgatói poszt is az ajánlat tárgya volt, melyet sem a Danubius sem a Sláger nem volt hajlandó elfogadni. A frakcióvezető szerint azt is nyilvánosságra kellene hozni, hogy kik lettek volna a hírigazgatók.

Feltette azt a kérdést is, igaz-e, hogy a jelenlegi frekvenciatulajdonosokkal folytatott tárgyalások sikertelensége után új pályázók nyertessége érdekében játszott össze a Fidesz és az MSZP?

Kóka János azt is tudni szeretné, hogy Puch László szocialista pártigazgató, valóban minden, az országos földi sugárzású kereskedelmi rádiós frekvenciákért versenybe szálló pályázóval tárgyalt-e és ha igen, akkor erre ki adott számára megbízást. Rákérdezett arra is, igaz-e, hogy Fellegi Tamás nagyvállalkozó a frekvenciaszerzés során bonyolított tárgyalásaikor a Fidesz döntéshozóinak tudtával, egyetértésével és megbízásával járt el?
 
A frakcióvezető szerint arra is választ kell adni, hogy a két párt valóban támogatta-e a két nyertes pályázatot annak ellenére, "hogy mindkettőt, alaki, illetve tartalmi okok miatt ki kellett volna zárni a versenyből". Kíváncsi volt arra a hírre is, amely szerint a médiatörvény rendelkezéseit sértő műsorstruktúrát és egyéb feltételeket tartalmazott az egyik nyertes pályázat.
 
A sajtótájékoztató végén Kóka János egy MSZP és egy Fidesz logóval ellátott zsebrádiót vett elő, amelyekről azt mondta, hogy elküldi a két párt frakcióvezetőinek, hogy az MSZP-nek és a Fidesznek addig is legyen saját rádiója.

 Miután a Fidesz és az MSZP hétfőn elutasította a vizsgálóbizottság felállításáról szóló döntést, az SZDSZ csütörtökön újra az Országgyűlés Házbizottsága elé viszi a rádiófrekcencia-pályázat ügyét - mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Kóka János. A szabad demokraták frakcióvezetője úgy fogalmazott: azt remélik, hogy "ahogyan egyre mocskosabb részletek látnak napvilágot a vélt törvénytelenségekről, a két nagy pártnak úgy lesz egyre vállalhatatlanabb a vizsgálat elutasítása".
 
A politikus hozzátette, hogy a keddi sajtóhírek már hivatali befolyással való üzérkedés gyanúját is felvetették. Véleménye szerint ha a pártoknak valóban nem volna takargatnivalójuk az ügyben, nem félnének a vizsgálattól, amely ebben az esetben a nyilvánosság kontrollját volna képes megteremteni. Leszögezte, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság a demokratikus intézményrendszer része, az ellenzéki pártok gyakori eszköze.
 
Kóka János azt mondta, hogy a várhatóan elinduló bírósági eljárások mellett, és nem azok helyett van szükség a parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Magyarázatként hozzátette, hogy a bírósági eljárás évekig eltarthat, a vizsgálat viszont a nyilvánosság számára akár néhány héten belül is fel tudja tárni, hogy "milyen összejátszás történt a törvénytelen eljárás érdekében". 

A frakcióvezető szerint az ORTT országos rádiófrekvenciákkal kapcsolatos döntéshozatalban résztvevők nyilatkozatai, a köztársasági elnök és a miniszterelnök megszólalásai és aggodalmai, illetve a sajtóban megjelent információk alapján a parlament által felállítandó vizsgálóbizottság előtt több kérdésre is választ kell adnia az MSZP-nek és a Fidesznek.

A politikus elmondása szerint ezek között szerepel, hogy az ORTT döntését megelőző hetekben a két, a versenyben elbukott kereskedelmi rádiót megkeresték-e az MSZP és a Fidesz médiapolitikusai, akik azt ígérték, megtarthatják frekvenciáikat a rádiók, ha a szolgáltatók többségi tulajdonrésze magyar cégekhez kerül. Kérdésként tette fel azt is, hogy ha ez igaz, akkor a politikusok a "saját cégeikre gondoltak-e".

Kóka János azt is tudni szeretné, hogy igazak-e azok az állítások, melyek szerint a Fidesz és az MSZP ajánlata az volt a rádiók felé, hogy tulajdonosuknak 70 százalékot át kell adni egy-egy magyar tulajdonú vállalkozásnak.  Egyúttal kérdésként tette fel, hogy ezeken a tárgyalásokon állítólag még a hírigazgatói poszt is az ajánlat tárgya volt, melyet sem a Danubius sem a Sláger nem volt hajlandó elfogadni. A frakcióvezető szerint azt is nyilvánosságra kellene hozni, hogy kik lettek volna a hírigazgatók.

Feltette azt a kérdést is, igaz-e, hogy a jelenlegi frekvenciatulajdonosokkal folytatott tárgyalások sikertelensége után új pályázók nyertessége érdekében játszott össze a Fidesz és az MSZP?

Kóka János azt is tudni szeretné, hogy Puch László szocialista pártigazgató, valóban minden, az országos földi sugárzású kereskedelmi rádiós frekvenciákért versenybe szálló pályázóval tárgyalt-e és ha igen, akkor erre ki adott számára megbízást. Rákérdezett arra is, igaz-e, hogy Fellegi Tamás nagyvállalkozó a frekvenciaszerzés során bonyolított tárgyalásaikor a Fidesz döntéshozóinak tudtával, egyetértésével és megbízásával járt el?
 
A frakcióvezető szerint arra is választ kell adni, hogy a két párt valóban támogatta-e a két nyertes pályázatot annak ellenére, "hogy mindkettőt, alaki, illetve tartalmi okok miatt ki kellett volna zárni a versenyből". Kíváncsi volt arra a hírre is, amely szerint a médiatörvény rendelkezéseit sértő műsorstruktúrát és egyéb feltételeket tartalmazott az egyik nyertes pályázat.
 
A sajtótájékoztató végén Kóka János egy MSZP és egy Fidesz logóval ellátott zsebrádiót vett elő, amelyekről azt mondta, hogy elküldi a két párt frakcióvezetőinek, hogy az MSZP-nek és a Fidesznek addig is legyen saját rádiója.

 Miután a Fidesz és az MSZP hétfőn elutasította a vizsgálóbizottság felállításáról szóló döntést, az SZDSZ csütörtökön újra az Országgyűlés Házbizottsága elé viszi a rádiófrekcencia-pályázat ügyét - mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Kóka János. A szabad demokraták frakcióvezetője úgy fogalmazott: azt remélik, hogy "ahogyan egyre mocskosabb részletek látnak napvilágot a vélt törvénytelenségekről, a két nagy pártnak úgy lesz egyre vállalhatatlanabb a vizsgálat elutasítása".
 
A politikus hozzátette, hogy a keddi sajtóhírek már hivatali befolyással való üzérkedés gyanúját is felvetették. Véleménye szerint ha a pártoknak valóban nem volna takargatnivalójuk az ügyben, nem félnének a vizsgálattól, amely ebben az esetben a nyilvánosság kontrollját volna képes megteremteni. Leszögezte, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság a demokratikus intézményrendszer része, az ellenzéki pártok gyakori eszköze.
 
Kóka János azt mondta, hogy a várhatóan elinduló bírósági eljárások mellett, és nem azok helyett van szükség a parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Magyarázatként hozzátette, hogy a bírósági eljárás évekig eltarthat, a vizsgálat viszont a nyilvánosság számára akár néhány héten belül is fel tudja tárni, hogy "milyen összejátszás történt a törvénytelen eljárás érdekében". 

A frakcióvezető szerint az ORTT országos rádiófrekvenciákkal kapcsolatos döntéshozatalban résztvevők nyilatkozatai, a köztársasági elnök és a miniszterelnök megszólalásai és aggodalmai, illetve a sajtóban megjelent információk alapján a parlament által felállítandó vizsgálóbizottság előtt több kérdésre is választ kell adnia az MSZP-nek és a Fidesznek.

A politikus elmondása szerint ezek között szerepel, hogy az ORTT döntését megelőző hetekben a két, a versenyben elbukott kereskedelmi rádiót megkeresték-e az MSZP és a Fidesz médiapolitikusai, akik azt ígérték, megtarthatják frekvenciáikat a rádiók, ha a szolgáltatók többségi tulajdonrésze magyar cégekhez kerül. Kérdésként tette fel azt is, hogy ha ez igaz, akkor a politikusok a "saját cégeikre gondoltak-e".

Kóka János azt is tudni szeretné, hogy igazak-e azok az állítások, melyek szerint a Fidesz és az MSZP ajánlata az volt a rádiók felé, hogy tulajdonosuknak 70 százalékot át kell adni egy-egy magyar tulajdonú vállalkozásnak.  Egyúttal kérdésként tette fel, hogy ezeken a tárgyalásokon állítólag még a hírigazgatói poszt is az ajánlat tárgya volt, melyet sem a Danubius sem a Sláger nem volt hajlandó elfogadni. A frakcióvezető szerint azt is nyilvánosságra kellene hozni, hogy kik lettek volna a hírigazgatók.

Feltette azt a kérdést is, igaz-e, hogy a jelenlegi frekvenciatulajdonosokkal folytatott tárgyalások sikertelensége után új pályázók nyertessége érdekében játszott össze a Fidesz és az MSZP?

Kóka János azt is tudni szeretné, hogy Puch László szocialista pártigazgató, valóban minden, az országos földi sugárzású kereskedelmi rádiós frekvenciákért versenybe szálló pályázóval tárgyalt-e és ha igen, akkor erre ki adott számára megbízást. Rákérdezett arra is, igaz-e, hogy Fellegi Tamás nagyvállalkozó a frekvenciaszerzés során bonyolított tárgyalásaikor a Fidesz döntéshozóinak tudtával, egyetértésével és megbízásával járt el?
 
A frakcióvezető szerint arra is választ kell adni, hogy a két párt valóban támogatta-e a két nyertes pályázatot annak ellenére, "hogy mindkettőt, alaki, illetve tartalmi okok miatt ki kellett volna zárni a versenyből". Kíváncsi volt arra a hírre is, amely szerint a médiatörvény rendelkezéseit sértő műsorstruktúrát és egyéb feltételeket tartalmazott az egyik nyertes pályázat.
 
A sajtótájékoztató végén Kóka János egy MSZP és egy Fidesz logóval ellátott zsebrádiót vett elő, amelyekről azt mondta, hogy elküldi a két párt frakcióvezetőinek, hogy az MSZP-nek és a Fidesznek addig is legyen saját rádiója.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!