Javításra szorul a szlovén kisebbség helyzete Magyarországon

Az államelnök szinte végigtapsolta a valóban impozáns lendvai ünnepséget. A környék kéttannyelvű iskoláiba járó diákok stílszerűen szlovénül, majd magyarul adták elő ugyanazt a produkciót. Danilo Türk eleint sajtóközleményt ígért, mondván, nincs ideje interjúra. Aztán mégis meggondolta magát és nyilatkozott lapunknak.

- Elnök úr: néha úgy tűnik, mintha Sólyom László elnök úrral elbeszélnének egymás mellett. Sólyom úrnak az ünnepségen felolvasott levelében a többi között az állt, hogy vannak még gondok a kéttannyelvűséggel. Szlovéniában viszont ez egyértelmű sikernek minősítik. - A magam részéről azt emelném ki, hogy mi nagyon örülünk a kétnyelvű oktatás 50. évfordulójának hazánkban. Az ünnep, a látható öröm is mutatja, hogy már sokat megtettek, megtettünk a kétnyelvű kommunikáció, ezen belül a szlovén-magyar kapcsolatok érdekében. Szeretnénk, ha ugyanez a színvonal kialakulna Magyarországon is, merthogy, és ezt meg kell említeni  még nincs szlovén-magyar iskola. Azért szeretnék hogy legyen, mert a kétnyelvűség szerintünk előremutató, és a jövő egyik záloga.

- Az iskola mellett más is elkelne a Rábavidéken élő, szlovénajkú településeken?

- Maradjunk annyiban, hogy vannak más alapvető szükségleteik is a szlovén kisebbségnek Magyarországon, így Szombathely régiójában is. Ezt az 50. évfordulót arra is használjuk fel, hogy inspiráció legyen a magyar hatóságoknak: tegyék meg, amit meg kell tenniük. A többi között erősítsék meg, fokozzák ezirányú tevékenységüket, javítsák a szlovének helyzetét, nagyobb hangsúlyt helyezzenek a gazdasági gyarapodásra és ezzel is járuljanak hozzá a kétnyelvű kommunikáció javításához.

- Miként értékeli a kéttannyelvű oktatásban elért eredményeket?

- Azt gondolom, hogy mi nagy előrehaladást értünk el. Elég ha csak a programját megnézi a lendvai, ünnepi rendezvénynek! Láthat benne gyerekeket óvodáskortól a középiskolát végző diákokig, akiket mind a kétnyelvű felfogásban képeztek. Oktatás és nevelés a kétnyelvűség szellemében, ez a programból jól kivehető, és ezt a színvonalat kellene egész Európában elérni. Emlékeztetnék rá, hogy a Muravidéken a kétnyelvűség indulásakor 13 általános iskolában mintegy 1300 tanuló az anyanyelve mellett elkezdte tanulni a magyart. Két év elteltével a program az óvodában is teret nyert. A középfokú oktatásban 1980-ban fogadták el azt a törvényt, amely alapján a középiskola minden diákja számára kötelezővé vált a magyar nyelv oktatása a nemzetiségileg vegyesen lakott területen. Így tehát az 1981-82-es tanévtől a kétnyelvű oktatás a Lendvai Kétnyelű Középiskolában is folyik.
Ezen említett mérföldkövek a döntések hoszszútávú jellegére figyelmeztetnek. Itt kiemelném az óvonők, a tanárok szerepét. Mert ők tesznek a legtöbbet azért, hogy a fiatalok megbecsüljék él megértsék a nemzeti és kulturális különbségeket, hogy ösztönözzék az együttműködést és főképp a minőségi együttélést. A nyelvi készségek és képességek fejlesztése két nyelven, mind az első, azaz anyanyelven, mind a második nyelve, megtörténik. Mindkét nyelv egyenrangú a kommunikációban, így az iskolában és azon túl is. Az ezredforduló utáni tanévben módszertani kiegészítések is történtek, amelyek a modell mai formáját alakították ki. Az oktatás célja az, hogy minden gyerek jól elsajátítsa anyanyelvét és a szomszédos nemzet nyelvét. Ezáltal lehet a nyelvi kommunikáció valóban teljes és kötetlen.

- Államelnök úr: miként látja a kéttanyelvű oktatás, egyáltalán a szlovén-magyar határmenti kapcsolatok jövőjét?

- A kétnyelvű oktatás küldetésének megvalósításában ma is szükségesek újítások a képesítési programban, kiváltképp a kétnyelvű oktatás módszereinek és tartalmainak módosításában. Mindkét tényező elősegíti az egyenrangúságot, az együttélésre és a toleranciára irányul. Ez pedig a kétnyelvű területen nagyon fontos. Öt kétnyelvű általános és egy középiskoláról beszélünk, amelyből olyan tanulók kerülnek ki, akik kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Ez érdemben lehetővé teszi továbbtanulásukat rangos egyetemeken, közte Magyarországon. Biztos vagyok abban is, hogy nyitva állnak az unió más egyetemei is előttük. Az unió, de egész Európa a nyelvi pluralizmuson alapszik, amit meg is akar tartani, mi több, továbbfejleszteni. Mégpedig az eddigi nemzetállamok határain túl.

Ami a kérdés második részét illeti: tudjuk, hogy a kétnyelvűség ezen a vidéken egy nagyon nehéz időszakban fejlődött ki. Az emberek kommunikációját a vasfüggöny lehetetlenné tette. Két évtizede azonban változott a helyzet, s a mai napig egy teljesen új világ formálódik. Ma a Muravidék és a Rábavidék is a kelet-nyugati, északi és déli utak metszéspontjában áll és ez jelképes értelmű is lehet. Mivel Európa fontos urbánus központjaitól kicsi a távolság, a kommunikáció érthetően nyitott. Ez új szintek elérését jelentheti mind a gazdaságban, mind a kultúrában, mind az egyéni, illetve közösségi boldogulásban. Lendván például számos lehetőséget kihasználtak már.

Végül, Boldog Ünnepeket kivánva minden olvasójuknak, hangsúlyoznám: a megtett út sikeres volt. Azt is tudjuk, hogy új kihívások jönnek. Ám e kihívásokat már egy értő és tapasztalt gárda fogadja, így is szolgálva még jobb együttélésünket.