Mi lesz a magánnyugdíjpénztárak sorsa?

Egyebek között a biztonság növelése, a tulajdonosi felelősség egyértelmű meghatározása érdekében lenne szükség a magánnyugdíjpénztárak magánnyugdíj-biztosítóvá történő alakítására. A 2013 januárjától tervezett új rendszerrel azonban a lényegi szabályok, valamint a tagok jogai sem változnak.

Varga Nóra

Az Országgyűlés tavaly  elfogadta az új magánnyugdíj-biztosítási rendszert. Sólyom László köztársasági elnök viszont megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt, mert szerinte az sérti az alkotmány által védett, tulajdonhoz való jogot.

- A változtatás részletesen szabályozza a magánnyugdíj-pénztárak átalakítási folyamatát. A törvényjavaslat 2013-tól két területen okozott volna jelentős változásokat - emelte ki  Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár igazgatója.  

Az egyik nagy terület: átalakult volna a tulajdonosi szerkezet, így  2013 januárjától a pénztártagok az új típusú magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságok tagjai lettek volna. Az intézményrendszer átalakítását  a Pénzügyminisztérium szerint az  teszi szükségessé, hogy a szövetkezeti önkormányzati formában működő pénztárrendszerben a  tagok inkább ügyfelek, mint tulajdonosok: a tulajdonosi fórumokon nem jelennek meg, nem szavaznak  mondta az igazgató. 

Mások pedig úgy gondolják, hogy a tagok mégiscsak tulajdonosok, s  máshogy is keresztül lehetne vinni a tulajdonosi szerkezet átalakítását: például a tagok a meglevő tartalékok arányában részesülhetnének a részvényekből. A tulajdonosi szerkezet változását továbbá az is indokolja, hogy amikortól a nyugdíjpénztárak szolgáltatni kezdenek, akkortól az életjáradék szolgáltatásához az eddigiekhez képest sokkal nagyobb tőke kell.

A jogszabály előkészítői úgy ítélték meg, hogy ennek a biztosítása a jelenlegi tulajdonosi struktúrában nem lehetséges, mivel a tagoktól reálisan nem várható, hogy érdemi alaptőkeemelést hajtsanak végre. A kockázatokat, az esetleges anyagi terheket a tervezett átalakításokat követően már nem a tagok, hanem a tőkeerős tulajdonosok viselnék.

A változtatás másik területe: hogyan és milyen szolgáltatást nyújtsanak a magánnyugdíjpénztárak. 1997-ben négytípusú szolgáltatást határoztak meg: klasszikus egyéletes életjáradék, két-vagy többéletes életjáradék, elején vagy a végén rögzített időtartamú  járadék. A tervezett változás a négytípusú szolgáltatást kettőre,  élet- és kétéletes járadékra  szűkítené. 

Minden tagot megnyugtatnak a szakemberek,  a magánnyugdíj-biztosítók megőrzik a tagok számára biztosított garanciákat, pénzügyi feltételeket, a felhalmozott megtakarítások érintetlenek maradnak. A jelenlegi magánnyugdíj-pénztári tagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítások teljes egészében átkerülnek a magánnyugdíjbiztosító részvénytársaságnál vezetett egyéni számlára.

- Az elfogadott, de hatályba nem lépett törvényben a magánnyugdíjpénztárak belső működését nem érte kritika, s nem is terveznek semmilyen módosítást  - tudtuk meg Lehoczky Lászlótól.  A módosításokkal kapcsolatosan voltak észrevételeim, s ezeket a megfelelő fórumokon meg is fogalmaztam. Az öröklést, a tulajdoni szerkezet módosítását máshogy reformáltam volna meg, sőt én nem tettem volna kötelezővé a nyugdíjpénztárak átalakulását nyugdíjbiztosítókká. Szerintem a pénztáraknak maguknak kellene eldönteniük, hogy a régi vagy az új struktúrát választják-e.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!