Szabad orvosválasztás? Vita a Markusovszky kórházban

A határozat hátterében az áll, hogy a szombathelyi kórházban 2006-ban az uniós normákra hivatkozva - amely heti 40 órás munkát engedélyez az orvosoknak - korlátozták a szabad orvosválasztás jogát. Azaz, az orvosok munkaidőn és ügyeleti beosztáson kívül nem vezethettek le szüléseket az osztályon. A korlátozás kezdetben nem kis felháborodást keltett a betegek körében, akik ezáltal úgy érezték, bár az orvosok jogát védi a korlátozás, ugyanakkor a betegek szabad orvosválasztáshoz való joga csorbát szenved.

Drasztikus lépés akkor történt az ügyben, amikor egy bejelentés nyomán ez év februárjában az Egészségbiztosítási Felügyelet eljárást indított a kórház ellen. A felügyelet munkatársai helyszíni ellennőrzést tartottak. Április 20-án határozatban tiltották meg, hogy a kórház tovább folytassa jogsértő gyakorlatát. Erről a döntésükről a biztosítottakat is tájékoztatni kötelesek. A teljesítésre harminc napos határidőt kaptak. Ennek eredménye az a május 25-én kelt tájékoztató, amely a kórház honlapján olvasható. A dokumentum leszögezi, hogy a mellékelt nyilatkozat kitöltésével a betegek az általuk megnevezett beavatkozásra szabadon választhatnak orvost.

A döntés visszhangjáról a kórház gyerekágyas osztályán kismamákkal és ápolónőkkel beszélgettünk.

- A kismamák részéről kezdetben volt egy kis felzúdulás - magyarázza az egyik nővérke. - Nem lehetett mindenkinek jó megoldást találni, mert a munka törvénykönyve által előírtak és a szabad orvosválasztás joga ütközött egymással. A kismamák jogfosztásként élték meg a helyzetet, aztán lassan belenyugodtak. Az orvosok pedig betartották az előírást, mert nem tehettek mást.

Kiricsiné Baján Krisztinát, aki első gyermekét szülte, kínosan érintette a tudat, hogy nem szülhet megszokott orvosánál.
- Amint megtudtam, hogy babát várok, választottam egy orvost, és végig hozzá jártam terhesgondozásra. Fontosnak tartottam, hogy nála szüljek, hiszen egy nő életében ez a legintimebb, legkatartikusabb pillanat. Nem próbáltunk kiskaput keresni, de nekem szerencsém volt, épp az orvosom volt ügyeletben a nagy napon. Hozzáteszem, azok is megtettek értem mindent a szülőszobán, akiket akkor láttam először.

Egy harmadik gyermekét szülő gyermekágyas kismama másképp látja a dolgot.
- Most, hogy már túl vagyok rajta, úgy érzem, hogy a kismamák sokszor egymást hergelik feleslegesen - magyarázza - A legtöbbünknek van választott orvosunk, hozzá és a terhesgondozóba jártunk párhuzamosan. Akinek már van egy vagy két gyereke, nem könnyen vár órákat az SZTK-ban. A szüléskor viszont már másról szól a dolog. Az ember nem babusgatást vár, nekem például épp a katonás fellépésre volt szükségem az utolsó órákban. Az a lényeg, hogy orvos, szüléssznő, asszisztens felelősséggel végezze a munkáját. Persze, megnyugtatóbb a jól ismert orvos jelenléte, de inkább csak akkor, ha problémás volt a terhesség.

A folyosón beszélgetve az egyik nővérke hozzáteszi: ahány kismama, annyiféle igény. Sok kismama például már csak azért sem szülhetne a saját fogadott orvosánál, mert olyan nőgyógyász magánrendelésére jár, akinek nincs is kóházi háttere. Afelől mindenki biztos lehet  mondják  hogy szakmai felkészültség szempontjából az osztály egyetlen orvosa ellen sem lehet kifogás.

A kórház egyik negyven éves tapasztalattal rendelkező szülész szakorvosa szerint a magánorvosi szülés-levezetés, munkaidőn túl, egyedül Magyarországon létezik. Még a nálunk sokkal gazdagabb Ausztriában sincs erre példa. A kismama, biztosítási alapon, az épp ügyeletes orvossal illetve szülésznővel találkozik a kórházban. Orvosra is szükség van természetesen, azért, mert egyre több a magzat érdekében végzett művi koraszülés.

A szakorvos szerint a szabad orvosválasztás körüli huzavona felszínes dolog, az orvosok és a fenntartó közötti pengeváltás. Azért fajulhatott idáig a helyzet, mert a munkaidőn kívüli túlóráknak, magánbeteg-ellátásoknak sosem volt meg a törvényi háttere, egyfajta szokásjog alakult ki. A tisztázatlan körülményeknek köszönhetően alakult ki néhány éve egy olyan abszurd helyzet, hogy egy fővárosi szülészorvos önkéntes segítőként nyolc budapesti kórházzal állt szerződéses jogviszonyban, egyiktől a másikig rohangált szüléseket levezetni, korántsem önkéntes alapon.

- Hogy lehet olyan törvényt hozni, ami homlokegyenest szembenáll a munka törvénykönyvével? - kérdi a tapasztalt orvos. Úgy látja, a tájékoztató közzétételével egyelőre még nem változik semmi: sok ellentmondás van még, a részletek kimunkálása még sok időt vesz majd igénybe.