Becsengetnek-e újra a bezárt kisiskolákban?

Sajtóinformációk szerint a készülő közoktatási törvény a bezárt falusi iskolák újranyitását tervezi. Új tétel a jövő évi költségvetésben az erre a célra elkülönített keret. Míg a korábbi években az ilyen intézmények bezárását ösztönözték, ezzel ellentétben a 2011-es büdzsében a kormány 300 millió forintot szán az újranyitásra. 

Az elképzelések szerint minden olyan községben kötelező lesz tagiskolát működtetni, ahol legalább nyolc iskoláskorú gyermek családja igényt tart rá. A kistelepülési oktatási intézmény ez esetben az általános iskola alsó tagozatát jelenti, és itt az osztályok működhetnek összevontan is. 

- Örülök a lehetőségnek, de egyelőre óvatosan kezelem ezeket a híreket - mondja  Dénes Károly hosszúperesztegi polgármester. - Mi most még semmit nem tudunk arról, mit is mutatnak részletekre lebontva a költségvetés számai. Ha minden - hangsúlyozom, minden - intézményfenntartási költséghez hozzárendelik a forrásokat, akkor sem biztos, hogy ismét lenne iskolánk: oda gyerek is kell.

Hosszúperesztegen nyolc évfolyamos iskola működött összevont osztályokkal az ikervári ÁMK tagintézményeként. Idén szeptemberben azonban már nem szólalt meg a csengő, megszűnt az iskola. A 15 alsó tagozatos kisdiák közül öt a jánosházi katolikus, tíz a káldi alapítványi iskolában kezdte az idei tanévet. Az iskolaépület szinte még ki sem hűlt, ebből a szempontból tehát nem okozna nehézséget ismét megtölteni élettel. Dénes Károly szerint azonban kérdéses, vajon minden szülő visszahozná-e a csemetéjét. Arról nem is beszélve, hogy az utánpótlással is gondok vannak: az idén például egyetlen gyermek sem született a faluban...

Ugyancsak a kellő létszám hiánya volt az oka annak, hogy Nagysimonyiban is meg kellett szüntetni a tagiskolát. Bár most 37 nagysimonyi alsó tagozatos tanuló jár Celldömölk két általános iskolájába, a két évvel ezelőtti bezárást megelőzően  is - a szabad iskolaválasztást preferálva - már több szülő úgy döntött, hogy máshová íratja iskolás gyermekét. 

- Noha felújított, szép iskolánk van, most mégis ásítoznak a tantermei - ad hangot a keserűségének Major Tiborné körjegyző.  - Az önkormányzat hiába is szeretne tanintézményt fenntartani, ha anyagilag nincs hozzá tehetsége, és ha tulajdonképpen nincs kinek. Olvastam én is arról, hogy ha nyolc szülő igényli, kötelező lesz tagiskolát működtetni. Azt gondolom, nyolc gyerekünk lenne. Minőségi oktatást is szeretnénk, ám nem látjuk világosan,  milyen forrásokból lehetne finanszírozni. Jó az elképzelés, csak hát...

- Nálunk már öt éve bezárt az iskola, s nem látok reményt arra, hogy a közeljövőben ismét gyerekzsivajtól legyen hangos  - mondja rezignáltan Molnár László, Simaság polgármestere. - Először is, a kétszáz gyerekre tervezett iskola emeletes épülete 2005 óta üresen áll, és hat önkormányzat tulajdona. Hét éve csaknem 150 gyerek tanult itt több faluból, a bezárást megelőzően alig haladta meg a negyvenet a létszám. A szülőknek az összevont osztályok sem tetszettek, a társönkormányzatok pedig olyan helyet kerestek, ahol a normatíván felül nem kellett fizetniük. Az eltelt években kerestük a lehetőségeket az iskolaépület hasznosítására, ám mindeddig nem találtunk rá megoldást. Újranyitni? Nem hiszem, hogy meg tudnánk tenni. -

Az említett falvak mellett a megyében még számos helyen járnak hasonló cipőben. Működtették a fenntartók az oktatási intézményt önállóan addig, amíg az anyagi lehetőségeik engedték, aztán vagy végleg lehúzták a rolót, vagy társulással, tagintézményi léttel próbálkoztak. Nincs vonatkozó statisztikánk, de talán nem tévedünk, amikor azt mondjuk: a megyében egyedülálló Vámoscsalád esete.

A községben még 1993-ban falugyűlésen döntöttek a lakók arról, hogy iskolát építenek. A 15 millió forintos beruházás költségeinek ötödét állami céltámogatásból fedezték. Elkészült a kéttantermes iskola, a két foglalkoztatószobás óvoda, konyha és százszemélyes étterem is épült hozzá. Ám üzembe végül sohasem helyezték: kevés volt a gyermek, s az önkormányzatnak sem volt kellő anyagi fedezete a fenntartásához. Sokáig üresen állt; hasznosítani nem tudták, mert tíz évig csak oktatási célokat szolgálhatott volna, különben vissza kellett volna fizetni a központi támogatást. Az ezredfordulót követő önkormányzati ciklusban aztán sikerült bérbe adni egy számítógépbontó vállalkozásnak. De ma már nem ők, hanem egy napelem-összeszerelő kisüzem bérli az épületet. 

- Az ötlet üdvözlendő, hogy legyen a kistelepüléseken iskola, hiszen az alapja lehet a közösségmegtartó létnek, csakhogy a fenntartásához kellő forrás és persze tanuló is szükséges - mondja Németh Imre polgármester. - Hiába építettek nálunk annak idején új iskolát, ha sohasem vették birtokba. Nem hiszem, hogy most ezt megtehetnénk. Önállóan nem tudunk oktatási intézményt működtetni. Még akkor is kérdéses lenne, ha az állam fizetne minden költséget. Hogy mást ne mondjak: az éves költségvetésünk 28 millió forint, hat éve ennek másfélszerese volt. Kilenc alsó tagozatos diákunk és tíz óvodásunk van. A falugondnoki szolgálatot is részben azért hoztuk létre, hogy megkönnyítsük az iskolába, óvodába járást. Répcelakra, Uraiújfaluba hordja a busz a gyerekeket. Nem látom a realitását, hogy az iskolának szánt épületet valaha is a funkciója szerint használjuk. -

A Vámoscsaládhoz közeli Nicken 1994-ben avattak oktatási intézményt. Háromosztályos iskolát, századagos konyhát, éttermet építettek jelentős állami támogatással. Ám mindössze három tanévre korlátozódott az iskola léte.  Az alsó tagozatos gyermeket nevelő  szülők egy része ugyanis eleve a répcelaki iskolát választotta. Csorba József újonnan megválasztott elöljáró szerint náluk nincs létjogosultsága egy helyi intézménynek. Ahogy korábban, úgy nagy valószínűséggel most is a közeli  már városi  iskolába íratnák a tanköteleseket a nicki szülők. Erről persze meg kell majd kérdezni őket, ha aktuális lesz.