Marcal-mente: vajon lesz-e még rét és legelő?

Vajon lehet-e majd legeltetni a Marcal mentén? Ezt szeretnék tudni a vöröiszap által elöntött területen gazdálkodó agrártermelők.

Nagy Ildikó

Az októberi vörösiszap katasztrófa a Marcal menti mezőgazdasági területeket sem kímélte. A vörös szennyező anyag főleg legelőket, réteket öntött el. Az agrárgazdálkodóknak a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalnál kellett bejelenteniük az őket ért károkat. Vas megyéből harminckét gazda jelezte kárigényét, nekik összesen  8,5 hektár szántójukat és 279,5 hektár legelőjüket tette tönkre a vörösiszap.

Azok, akik tavaly november végéig  bejelentették a kárt, egyszeri jövedelempótló támogatást kapnak, amelynek összege - rét és legelő esetében - hektáronként 50 ezer forint.

Információink szerint a kárigényeket már elbírálták, és akikét jogosnak találták, azok január végéig megkapják a támogatást. Cserében vállalniuk kellett, hogy a szennyezett területekről betakarított terményt még állati takarmányként sem hasznosítják, legfeljebb energianövényként értékesítik.

A gazdálkodók azonban még sem nyugodtak. Kérdéseik ugyanis továbbra is vannak, ám azokra senkitől nem kapnak megnyugtató választ.

Egy Marcal menti gazdálkodó - aki nem szívesen látná a nevét honlapunkon - leginkább arra lenne kíváncsi, hogy akkor most hogyan tovább? Vajon tavasztól lehet-e újra legeltetni a folyó partján? Mert ha nem, akkor sok társával együtt ő is bajban lesz. A gazda ugyanis húsmarhákat tart, legeltetni pedig csak a telep környékén tudna. Feltéve, ha megengedik.

A helyzetét tovább  bonyolítja, hogy csatlakozott az agrár-környezetgazdálkodási programhoz, amelynek az előnyeit csak az előírt talajvizsgálatot is magában foglaló feltételek teljesítése esetén élvezheti. De azt mondja, hogy a néhány esztendeje elnyert, gépvásárlást segítő támogatási szerződésében is az áll, hogy az évek előrehaladtával növelnie kell az állatállományát.

De mint tudjuk az állatnak legelő kell, így egyelőre igencsak kérdéses, hogy teljesíteni tudja-e az előírásokat. És persze kérdés az is, hogy ha nem, akkor mire számíthat.

- A legnagyobb gond az, hogy senki nem mond semmit. A mai napig nem tudjuk például, hogy mivel és mennyire szennyeződött a talaj - mondja a Marcal mellett gazdálkodó vasi állattartó.


Tizennégyen kértek földcserét

A vörösiszappal szennyezett termőföldek tulajdonosai közül majdnem minden harmadik döntött úgy, hogy felajánlja földjét az államnak.

 A Vidékfejlesztési Minisztérium 298 tulajdonost kért arra, hogy nyilatkozzon: eladja, elcseréli vagy megtartja az érintett termőföldet. Összesen 102 termelő nyilatkozott úgy, hogy megfelelő ajánlat esetén eladja földjét az államnak, ez mintegy 200 hektárnyi területet érint. 
 
Földcserét tizennégyen kértek, kilencen úgy gondolták, hogy a csere és az eladás is megfelelő megoldás lenne. Azok esetében, akik nem küldték vissza a nyilatkozatot, a minisztérium úgy értékelte, hogy szeretnék megtartani földjeiket.

 


 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!