Médiatörvény: objektív elemzést ígér Brüsszel a médiatörvényről

Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója által szervezett rendezvényt a meghívó szerint az indokolta, hogy az új magyar médiatörvény súlyos problémákat vet fel a sajtószabadság szempontjából.
   
Kroes elmondta: azért kért tájékoztatást a magyar hatóságoktól, mert a törvény felveti az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel való összhang kérdését, valamint - általánosabb értelemben - a véleménynyilvánítás szabadságának és a médiapluralizmusnak a kérdését.
   
A biztos kitért arra, hogy a szóban forgó irányelv az "eredetország elvének" alapján áll a más országokban működő médiavállalkozások szabályozása tekintetében, tehát abból indul ki, hogy a vállalkozásnak csak az "eredetországban" érvényes szabályokhoz kell igazodnia. A magyar médiatörvény ugyanakkor "úgy tűnik, hogy vonatkozik" a Magyarországon kívül alapított médiavállalkozásokra is, ami ellentmondana az uniós alapelvnek - mondta. 
   
Az EU-biztos szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye "meglehetősen tág" fogalomnak látszik. "Nehéz kérdésnek" nevezte Kroes a médiahatóság függetlenségének kritériumát.
   
"Teljes mértékben bízom abban, hogy Magyarország, mint demokratikus ország, meg fog tenni minden szükséges lépést annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadságra vonatkozó európai értékek, valamint a vonatkozó EU-jogszabályok teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" - fogalmazott Neelie Kroes. Utalt arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette: kiigazítást tesznek majd, ha az Európai Bizottság jogi elemzése hiányosságokat talál. Ezt az elemzést gyorsan el fogják készíteni - mondta.
   
A közmeghallgatást megnyitó beszédében Guy Verhofstadt, az ALDE elnöke, volt belga miniszterelnök egyebek közt azt emelte ki, hogy a törvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használva teszi lehetővé a bírságolást.
   
Ezután elhangzott Konrád György videóüzenete, amelyben az író úgy vélekedett, hogy a magyarországi viszonyok a demokrácia és a diktatúra közötti vegyes állapotot mutatnak. Konrád kétségbe vonta, hogy Magyarországon tavaly tavasszal "a szavazófülkékben lezajlott forradalom" lett volna, és a kormány azóta tanúsított magatartását puccsszerűnek minősítette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényt nem vitatták meg a média- és a kiadói szakmával.
   
Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja szerint a magyar médiatörvényre csak részben igaz, hogy minden eleme benne van más európai országok jogrendszerében is. Ám amiről ez valóban elmondható, ott sem a legjobb gyakorlatokat ültették át, hanem éppen ellenkező a helyzet - tette hozzá.
   
Haraszti bírálta a média- és hírközlési hatóság vezetőjének 9 évre szóló "teljhatalmát",  akinek szerinte "gyakorlatilag médiaügyi miniszteri" hatásköre van. Kifogásolta, hogy a törvény feladatokat szab a médiának a "közjó" szolgálatára hivatkozva. Szóvá tette, hogy a médiatanács összetétele "egyértelműen pártos", valamint hogy a törvény teljes mértékben "újraállamosítja" a közmédiát.
   
"Ez nem cenzúratörvény, hanem dermesztő hatásában öncenzúratörvény" - fogalmazott Haraszti Miklós, és hozzátette: a médiatörvény csupán a jéghegy csúcsa, a magyar kormány visszaél választási győzelmével, aláássa a független intézményeket, tavasszal pedig egyetlen párt - az összes többi párt ellenzésének dacára - alkotmányt fog adni Magyarországnak.
   
Majtényi László jogtudós, volt adatvédelmi biztos bírálta, hogy a törvényt titokban készítették elő. Ő is kiemelte a médiahatóság kiterjedt hatalmát, valamint azt, hogy "központosítják a hírkészítést", "politikai kinevezetteket" helyezve a vezető beosztásokba.
   
Az előadások elhangzása után megnyitott vitában elsőként Schöpflin György fideszes EP-képviselő kapott szót, aki védelmébe vette a jogszabályt. Szerinte az ügy felveti a hatalom - a politikai hatalom és a médiahatalom kérdését -, és hangsúlyozta, hogy a nem választott tisztséget betöltő újságíró nem mondhatja meg egyedül, mi a közérdek. Az igazmondás ugyanakkor feladat, és ezt a területet "bizonyos mértékben" szabályozni kell - tette hozzá.
   
Schöpflin nevetségesnek minősítette a "putyinizálódás" vádját, és úgy vélekedett, hogy Európában kettős mérce érvényesül: a régi uniós tagokkal szemben elnézőbbek, mint az új demokráciákkal, és ez utóbbiak közt most éppen a magyarok vannak célkeresztben. Szerinte a magyarországi baloldal, amely tavaly vereséget szenvedett, most igyekszik hitelteleníteni a kormányzatot.
   
Az ülést vezető Renate Weber liberális EP-képviselő visszautasította a kettős mérce vádját, szerinte a média következetes magatartást tanúsít.
   
A közmeghallgatás kezdetén az EP magyar néppárti frakciója közleményt adott ki arról, hogy a magyar kormány ismételt hivatalos kérése ellenére sem vehetett részt méltó módon a vitában. Mint Polner Gergely, a magyar EU-elnökség szóvivője újságíróknak elmondta, a szervezők csak azt engedték volna, hogy a magyar kormányzat képviselője a nézőtéren legyen jelen. Ez a magyar kormány szerint lehetetlenné tette azt, hogy kifejtse álláspontját. Mindez "meglepő a liberális frakciótól" - mondta Polner.
   
A közmeghallgatáson több liberális EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a médiaszabadság ügye az európai alapértékek közé tartozik, és szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság - az unió legfőbb végrehajtó testülete - ennek szellemében lépjen fel.

OLDALTÖRÉS: Göncz Kinga: a magyar EU-elnökség hitelessége a tét

Göncz Kinga: a magyar EU-elnökség hitelessége a tét

Göncz Kinga: a magyar EU-elnökség hitelessége a tét

Göncz Kinga: a magyar EU-elnökség hitelessége a tét

Göncz Kinga szerint a médiatörvény európai vitája nem a kormányról, hanem a közös európai értékek védelméről szól, a tétje pedig a magyar EU-elnökség hitelessége.

A szocialista EP-képviselő keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a sajtószabadság az egyik legfontosabb európai érték, ezért fontos, hogy az Európai Parlament foglalkozik a több szempontból aggályos magyar médiatörvénnyel.
   
A néppárti Schöpflin György szavaira - amelyek szerint a magyar baloldal hitelteleníteni igyekszik a kormányzatot - Göncz Kinga úgy reagált: az összeesküvés-elméletek nem állják meg a helyüket, a vita nem egyik vagy másik kormányról, hanem a közös európai értékek védelméről szól.
   
A képviselő-testület fölemeli a szavát, ha veszélyben látja a demokratikus alapértékeket, legyen az Magyarországon, Franciaországban, Olaszországban vagy Romániában - tette hozzá Göncz Kinga, megjegyezve: a médiatörvény napirendre vétele Magyarország érdekét szolgálja, a tét ugyanis a magyar EU-elnökség hitelessége.
   
Göncz Kinga reményét fejezte ki, hogy a médiatörvényt vizsgáló Európai Bizottság nemcsak az uniós jogszabályok, hanem az európai értékek tiszteletben tartását is számon fogja kérni.
   
Az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója keddre közmeghallgatást szervezett a magyar médiatörvényről. Neelie Kroes médiaügyi biztos elmondta: az Európai Bizottság gyorsan és határozottan el fogja végezni a jogszabály objektív, mélyreható elemzését.
   
A meghallgatáson felszólalt Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi sajtószabadság-képviselője, Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az Országos Rádió és Televízió Testület egykori elnöke, valamint elhangzott Konrád György író videoüzenete. Mindannyian bírálták a médiatörvényt.
   
Az Európai Parlament néppárti frakciója ugyanakkor kifogásolta, hogy a magyar kormány nem vehetett részt méltó módon a közmeghallgatáson.
   
Göncz Kinga erre úgy reagált: a médiatörvényt jövő hétfőn rendkívüli ülésen vitatja meg az EP állampolgári jogi bizottsága, ahová meghívást kap Neelie Kroes mellett az alapvető jogokért is felelős Viviane Reding és a soros elnök, azaz a magyar kormány képviselője. A kormánynak itt lehetősége lesz arra, hogy világossá tegye az álláspontját és válaszoljon a kérdésekre - hangsúlyozta a szocialista politikus.
   
A közmeghallgatás előadásainak elhangzása után megnyitott vitában elsőként Schöpflin György fideszes EP-képviselő kapott szót, aki védelmébe vette a jogszabályt. Szerinte az ügy felveti a hatalom - a politikai hatalom és a médiahatalom kérdését -, és hangsúlyozta, hogy a nem választott tisztséget betöltő újságíró nem mondhatja meg egyedül, mi a közérdek. Az igazmondás ugyanakkor feladat, és ezt a területet "bizonyos mértékben" szabályozni kell - tette hozzá.
   
Schöpflin nevetségesnek minősítette a "putyinizálódás" vádját, és úgy vélekedett, hogy Európában kettős mérce érvényesül: a régi uniós tagokkal szemben elnézőbbek, mint az új demokráciákkal, és ez utóbbiak közt most éppen a magyarok vannak célkeresztben. Szerinte a magyarországi baloldal, amely tavaly vereséget szenvedett, most igyekszik hitelteleníteni a kormányzatot.
   
Az ülést vezető Renate Weber liberális EP-képviselő visszautasította a kettős mérce vádját, szerinte a média következetes magatartást tanúsít.
   
A közmeghallgatás kezdetén az EP magyar néppárti frakciója közleményt adott ki arról, hogy a magyar kormány ismételt hivatalos kérése ellenére sem vehetett részt méltó módon a vitában. Mint Polner Gergely, a magyar EU-elnökség szóvivője újságíróknak elmondta, a szervezők csak azt engedték volna, hogy a magyar kormányzat képviselője a nézőtéren legyen jelen. Ez a magyar kormány szerint lehetetlenné tette azt, hogy kifejtse álláspontját. Mindez "meglepő a liberális frakciótól" - jelezte akkor Polner Gergely.

OLDALTÖRÉS: A független képviselők szerint vannak sürgetőbb kihívások is

A független képviselők szerint vannak sürgetőbb kihívások is

A benzinárak és a devizahitelek emelkedése, valamint a belvíz sürgetőbb kihívást jelent, mint a fontos, de a mindennapi megélhetést közvetlenül nem érintő médiatörvény, ezért logikus lett volna ezekkel a kérdésekkel kiegészíteni az LMP által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés napirendjét - közölte a négy független parlamenti képviselő nevében egyikük, Szili Katalin. A szintén független Ivády Gábor azt tudatta: ismeretei szerint jelenlegi formájában a független képviselők egyike sem írja alá a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó LMP-s kezdeményezést.

Ivády Gábor kedden este az MTI-nek elmondta: az LMP által felvetett január 17-i időpontot túl közelinek tartják, a kezdeményezést pedig már csak azért sem tudják komolyan venni, mert esélyt sem kaptak arra, hogy beleszólásuk legyen a rendkívüli ülés napirendjébe.
   
Szili Katalin a független képviselők nevében jegyzett közleményében ugyanakkor visszautasította Karácsony Gergely (LMP) azon nyilatkozatát, amelyben a politikus közölte: a rendkívüli ülés összehívásáról beszéltek a független a képviselőkkel, és voltak, akik igent mondtak, mások még gondolkodnak a döntésen. Szili Katalin szerint ennek nincs valóságalapja, velük nem konzultáltak.
   
Az LMP múlt csütörtökön jelentette be, hogy rendkívüli országgyűlési ülés összehívását kezdeményezi január 17-re a médiatörvény általuk legkritikusabbnak tartott rendelkezéseinek módosítása érdekében.
   
A független képviselők szerepe azért értékelődött fel, mert a rendkívüli ülés összehívásához a képviselők ötödének - jelenleg 77 képviselőnek - az aláírása szükséges. Ezt a kezdeményezést támogató MSZP és LMP nem tudja biztosítani (az előbbi frakciója 58, az utóbbié 15 fős), a független képviselőkkel együtt azonban - a Jobbik elutasítása ellenére is - elérhetnék a rendkívüli ülés összehívását.
   
A független képviselők közleményükben azt is tudatták: üdvözlik, hogy a kormány - ha a jogszabállyal összefüggő nemzetközi aggályok miatt szükségessé válik - kész módosítani a médiatörvényen.

OLDALTÖRÉS: A szabadság vége: a lenta.ru orosz hírportál kommentárja Magyarországról

A szabadság vége: a lenta.ru orosz hírportál kommentárja Magyarországról

A szabadság vége címmel közölt kedden kommentárt Magyarországról a lenta.ru, a legnépszerűbb orosz hírportálok egyike.

A cikk szerint Magyarország január 1-jével fél évre az Európai Unió soros elnökévé lett, s erről a napról Budapest meglehetősen szokatlan módon emlékezett meg: "újévtől az ország teljes sajtója állami felügyelet alá került, és az állami hivatalnokok jogot kaptak arra, hogy gigászi bírságokat rójanak ki a szerkesztőségekre, a cenzúra de facto magyarországi bevezetését a többi európai ország pedig egyelőre nem tudta megakadályozni". 
   
A szerző azt írta: a botrányt az európai házban a december végén elfogadott médiatörvény robbantotta ki. Január 1-jétől a sajtó ellenőrzése a Médiatanács kezébe került, amely a kormányzó Fidesz - Magyar Polgári Szövetség öt tagjából áll. A párt a tavaly tavaszi választásokon abszolút többséghez jutott a magyar országgyűlésben, ami lehetővé teszi számára, hogy módosítsa a jogszabályokat a többi politikai párt támogatása nélkül.
   
A kommentár a továbbiakban ismerteti a Médiatanácsra ruházott jogokat, megállapítva, hogy "a magyar kormány nem csupán a tartalmat szándékozik ellenőrizni, hanem egyenesen be akar avatkozni a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységébe" - áll a cikkben. Nem csoda, hogy az új törvény felháborodást váltott ki a magyar sajtóban - írta a szerző, s ismertette a protestáló lapok tiltakozását. "Az európai tisztségviselők és jogvédők szintén szót emeltek a Magyarországon elfogadott médiatörvény ellen" - tette hozzá a szerző, s ismertette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bírálatát és az Orbán Viktor vezette kormány vonatkozó állásfoglalásait.
   
"Végül a Népszabadság kilátásba helyezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, de nem kizárt, hogy ez nem használ a magyar sajtónak. Tavaly április óta Orbán mindent megtesz, hogy megszilárdítsa a Fidesz hatalmát Magyarországon. Orbán és pártbeli társai európai mérce szerint már elég sok fura dolgot műveltek Magyarországon. Például az országgyűlés a magyar alkotmányt sértve új adókat vezetett be, államosította a magánnyugdíjpénztárakat. A vezetés a +reformokat+ azzal magyarázza, hogy fel kell tölteni a költségvetést, és csökkenteni kell a külföldi adósságot, de az intézkedések sikerében kevesen hisznek" - írta a cikk, s beszámolt arról, hogy a Fitch és a Moody,s leminősítette Magyarországot.
   
"Tavaly tavasztól a Magyarországon is tevékenykedő legnagyobb európai cégek közül tíznél is több panaszkodott az EU Bizottságánál a külföldi befektetők számára instabil körülményekre. Magyarországon hamarosan nem lesz kinek panaszkodni: már a Fidesz emberei állnak az ügyészség és a Számvevőszék élén. A Fidesz még az alkotmánybíróság jogait is +kijavította+, ahová a Népszabadság fordulni szándékozott. A média gyeplőre fogása a +hatalom pártjának+ logikus következő lépése" - állapította meg a cikk, s beszámolt a közszolgálati tévék összevonásáról, valamint arról, hogy a híreket e társaság számára az állami tájékoztatási ügynökség készíti" - folytatódott a lenta.ru kommentárja.
   
"A tendenciával szemben fellépni képes politikai erő jelenleg Magyarországon nincs, de még az Európai Unió Bizottságának bőséges bírálata sem segített. Az EU jogi normái módot adnak a +fekete bárány megfékezésére+. A médiatörvény ügyét az Európai Bíróság elé vihetik, vagy az országtól megvonhatják a szavazati jogokat. Először azonban az EU Bizottságának meg kell vizsgálnia, sérti-e a törvény az EU szabályozását. Ez nem lesz egyszerű, mivel Magyarország ez esetben a 27 EU-tagállam vonatkozó törvényeinek elemzését szándékozik követelni, hiszen Orbán szavai szerint a magyar törvény minden normáját más uniós tagállamoktól kölcsönözték" - állapította meg az írás.
   
Németország és Franciaország már felszólította Magyarországot a törvény módosítására, de Orbán válaszul közölte, hogy Berlin és Párizs beavatkozását "nem helyénvalónak és átgondolatlannak tartja", véleménye szerint a magyar törvényt csakis az EU Bizottsága hivatott értékelni, és ígérte, hogy a döntésnek alárendeli magát. Szinte ezzel egyidejűleg a magyarországi diplomáciai testület anonim forrásai jelezték az AP hírügynökségnek, hogy a médiatörvényt érő bírálatokat talán az adók megemelése miatt elégedetlen külföldi konszernek pénzelik - emlékeztetett a kommentár.
   
Orbán egészében élesen reagált az új törvény körüli európai vitákra - vélte a cikk szerzője. "Először a politikus a bírálóktól azt követelte, hogy tartsák meg maguknak +nyugati+ véleményüket, január 7-én pedig a The Financial Times útján arról biztosította az EU-t, hogy a magyar törvényhozás kizárólag az európai értékeken nyugszik" - mutatott rá a kommentár. "1998 és 2002 között a nyugati sajtó Hitlerhez hasonlított engem. Most azt írják, hogy Putyinra, vagy a fehérorosz államfőre hasonlítok" - emlékeztetett rá Orbán, akit a The Washington Post és a The Economist hasonlított Vlagyimir Putyin orosz kormányfőhöz. Megállapította, hogy az ilyen összehasonlítások "sértik Magyarországot, mivel demokratikus ország" - idézte végül a lenta.ru orosz hírportál.

OLDALTÖRÉS: A Süddeutsche Zeitung írása a médiatörvényről

A Süddeutsche Zeitung írása a médiatörvényről

Tárcarovatában közölt elemzést kedden a médiatörvényről a Süddeutsche Zeitung.

Michael Frank, a liberális újság bécsi tudósítója megállapítja: a Szépírók Társaságának, amely nyilatkozatban tiltakozott a médiatörvény ellen, a cenzúra helyreállításának minősítve a jogszabályt, nem kell lenyelnie "Orbán Viktor kormánya és a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz leereszkedő magyarázatát, miszerint a külföldi bírálók nem értenek magyarul, és így a törvény áldásos hatását sem értik meg. Ezt az olvasatot a törvény néhány nyugati védelmezője is a magáévá teszi, amikor idéz a szövegből: Magyarországon egyetlen médiumban, egyetlen szöveges, képes vagy rádiós hírben sem szabad 'gyűlöletet szítani személyek, nemzetek, közösségek, valamint nemzeti és etnikai csoportok ellen'. Senkit sem szabad 'diszkriminálni'. Ami általában minden médiaalkotmányban helyet kap."
   
Frank figyelemre méltónak tartja, hogy a hírek és hírműsorok nem szponzorálhatók, és pártoknak, mozgalmaknak nem lehet saját műsoruk vagy médiumuk. Mindezen a nemzeti médiahatóság (NMHH) és a médiatanács őrködik, amely bírságokat szabhat ki, és elrendelheti az adott szerkesztőség átmeneti bezárását. A cikkíró példátlannak nevezi az NMHH elnökének kilenc évre szóló megbízatását.
   
"Ennyire kell tehát komolyan venni az Orbán-kormánynak a függetlenségről szóló esküdözését. Ha időközben a Fidesz elveszítene egy választást, a média fölötti uralma továbbra is fennállna. Tiltó és utasító paragrafusok tömkelege ismételten kiemeli a 'közérdeket' és az 'országos szükségállapotot' mint vezérfonalat. Hogy ez pontosan micsoda, azt a médiatanács határozza meg egyszerű többséggel."
   
Az információforrások védelmét Magyarországon is szavatolják, de csak akkor, ha kényes információk "a nyilvánosság érdekében" látnak napvilágot. Az információ forrása nem élvez védelmet, amennyiben "jogsértőnek minősülő adatok" kerülnek nyilvánosságra. De vajon mi minősül jogsértő adatnak? Ezt is egyedül a médiatanács dönti el. "Különösen indokolt esetekben" bíróságoknak, sőt hatóságoknak is jogukban áll a források megnevezésének kikényszerítése, mégpedig "a nemzetbiztonság megóvásának és a közrend védelmének, vagy pedig bűncselekmények felderítésének vagy megakadályozásának az érdekében". Ez nyomatékosan vonatkozik szerkesztőségi titkokra, sőt egyébként törvényileg védett anyagokra is, ha azokra a médiahatóságnak feladatai ellátásához szüksége van.
   
"A ködös megfogalmazások következtében a magyar médiatörvény tetszőlegesen értelmezhető abból a szempontból, hogy mi jogszerű és mi nem az. Az Orbán-kormány és a törvény védelmezői azt bizonygatják az európai közvéleménynek, hogy végső soron a gyakorlat lesz (a törvény) próbája" - zárult a Süddeutsche Zeitung írása.

OLDALTÖRÉS: Magyar művészek a kirekesztés ellen emelik fel a hangjukat egy brüsszeli petícióban

Magyar művészek a kirekesztés ellen emelik fel a hangjukat egy brüsszeli petícióban

Magyar művészek a kirekesztés ellen emelik fel a hangjukat egy brüsszeli petícióban

Magyar művészek a kirekesztés ellen emelik fel a hangjukat egy brüsszeli petícióban

Petíciót nyújt be magyar művészek egy csoportja az Európai Bizottsághoz, jelezve, hogy "aggódva figyelik, milyen mértékben növekszik Magyarországon és Európában a kirekesztés, a kisebbségek elleni agresszió és az intolerancia" - jelentette be kedden Brüsszelben az egyik szervező, Fischer Ádám karmester, a Helsinki Bizottság elnökségének tagja.

A figyelemfelkeltő beadvány társszerzője Schiff András zongoraművész, és aláírói között van Heller Ágnes filozófus, Adorján András fuvolaművész, Komoróczy Géza történész, író, Rajk László építész, Tarr Béla és Jancsó Miklós filmrendezők.
   
Sajtótájékoztatóján Fischer Ádám elmondta, hogy a felhívást valamennyi művész figyelmébe ajánlják.
   
Hozzátette, hogy az eredeti tervek szerint külföldi művészek is aláírták volna, de a médiatörvénnyel kapcsolatban Magyarországon elhangzott figyelmeztetések hatására végül úgy döntöttek, hogy ők az aláírásuk nélkül támogatják a petíciót.
   
A karmester úgy vélte, a tolerancia és kirekesztés kérdése a legfontosabb az Európai Unió jövőjének szempontjából is.
   
A petíció szövege szerint "Magyarország mindennapi életében ma egészen ijesztő módon van jelen a romák elleni rasszizmus, a homofóbia és az antiszemitizmus". "Egyre növekszik a kultúra szabadságának korlátozása is, azok szabadságának korlátozása, akik a leghatékonyabban tudnának az ilyen tendenciák ellen fellépni" - áll a szövegben. 

Az aláírók szerint "a magyar politikai vezetésnek és a társadalom egészének az EU-elnökség idején fokozott felelőssége, hogy mindenütt Európában, de elsősorban otthon az eddiginél sokkal hatékonyabb módon harcoljon a kirekesztés ellen, és mindent megtegyen Európa közös erkölcsi értékeinek megőrzéséért". "De azt is fontos tudatosítanunk, hogy ezt mi, szabadságszerető és magunkat humanistának valló művészek, polgárok, akik számára az emberi méltóság szent és sérthetetlen, mi ezt a feladatot nem bízhatjuk kizárólag kormányokra" - tették hozzá.
   
Fischer Ádám elmondta: azt szeretné, ha lépésüket nem támadásnak, hanem jóakaratú kritikának fognák fel. "Mint művész, tudom, hogy az ember nagyon dühbe gurul, amikor rossz kritikát kap, de az első dühbe gurulás után ez segíteni szokott" - fogalmazott az MTI-nek.
   
Bejelentette azt is, hogy a petícióval párhuzamosan a Helsinki Bizottság egy jelentést is készített az intoleranciának a magyar társadalomban tapasztalható jelenségeiről. Ez - mint mondta - az interneten olvasható.
   
A Magyar Állami Operaház korábbi vezető karmestere hangoztatta: véletlen egybeesés, hogy petíciójuk éppen abban az időpontban készült el, amikor a világ figyelme az új médiatörvényre irányul. Ők ugyanis már korábban elkezdték az előkészítést, emellett a kirekesztés elleni tevékenységüket hosszú távra tervezik.
   
Bejelentette: a tavaly elhunyt német rendező, Christoph Schlingensief emlékének ajánlva nemzetközi hálózatot is terveznek indítani művészek a kirekesztés ellen témában.
   
Egy erre vonatkozó kérdés kapcsán Fischer Ádám a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy 2006. október 23. után a Helsinki Bizottság az elsők között tiltakozott a rendőrségi túlkapások ellen, és követelte a rendőrök megbüntetését.
   
Peter de Caluwe, a brüsszeli La Monnaie operaház főigazgatója a sajtótájékoztatón a toleranciát a modern társadalom egyik legfontosabb ügyének nevezte. Elmondta, hogy korábban a brüsszeli intézmény együttműködésével, Fischer Ádám részvételével az intolerancia kérdésével foglalkozó rendezvényt terveztek a magyar elnökség idejére, de "a jelenlegi magyar kulturális környezetben" erre nem nyílt lehetőség.

OLDALTÖRÉS: Egyenlőségjel a párt és nemzet között svájci lap kommentárja

Egyenlőségjel a párt és nemzet között - svájci lap kommentárja

Egyenlőségjel a párt és nemzet között - svájci lap kommentárja

Egyenlőségjel a párt és nemzet között - svájci lap kommentárja

Nem kétséges, hogy Magyarországnak új médiatörvényre van szüksége, a most életbe lépett jogszabályban azonban, ahogy a Fidesz politikájában általában, egy olyan felfogás tükröződik, amely egyenlőségjelet tesz a párt és a nemzet közé - írta véleményrovatában a keddi Neue Zürcher Zeitung.

Cyrill Stieger, a tekintélyes svájci napilap kelet-közép- és dél-európai rovatvezetője úgy látja, a régi médiatörvény elavult volt, hiányoztak az egyértelmű szabályozások, előírások és normák. Magyarországon "bizonyos újságok és internetes portálok olyan dolgokat közölnek, amelyek más európai országokban soha nem jelenhetnének meg - a legundorítóbb szeméttől az erőszak dicsőítésén át a szélsőséges gyűlöletkirohanásokig". Az is megállja a helyét - írta - , hogy a szocialisták kormányzásuk idején "minden eszközzel" próbálták, mindenekelőtt a közszolgálati médiát, az ellenőrzésük alá vonni. A kiegyensúlyozott médiapolitikát célzó minden kezdeményezés áldozatul esett a politikai iszapbirkózásnak. Kétségkívül sok minden nem volt rendben a médiaügyben a Fidesz-kormány hivatalba lépése előtt - vélekedett a cikkíró.
   
A szerző szerint a törvény hatályba lépése nem jelenti a sajtószabadság végét vagy visszatérést a kommunista idők gyakorlatához. A cenzúrát sem vezetik be újra egyik napról a másikra. Ugyanakkor lehetőséget teremt a Fidesz számára ahhoz, hogy a nem kedvelt sajtóorgánumok és újságírók ellen fellépjen. "Az aggasztó az, hogy a törvénnyel a médiatanács pártossága miatt vissza lehet élni politikai céllal" - írta. "Ha a Fidesz példát statuálhat, amikor csak akar, fennáll az öncenzúra veszélye" - vélekedett Stieger. Hogy idáig jutunk-e, az attól függ, hogyan alkalmazzák majd a törvényt - tette hozzá.
   
Aggasztónak tartja azt a felfogást, amit a médiatörvényben és a Fidesz egész politikájában lát "újra és újra megmutatkozni". A kormánypárt a választási győzelem után változatlanul folytatta konfrontatív politikáját és retorikáját. Noha a parlamentben kétharmados többséggel és így sok hatalommal rendelkezik, arra törekszik, hogy minden intézményt uraljon és mindenhonnan kiszorítsa az ellenzéket. "A kiegyezés nem szerepel a párt szótárában" - írta. A Fidesz azt állítja, csak ő tudja, mi a jó a nép számára. "Ez a paternalista és önkényes magatartás gyorsan átcsaphat politikai autoriterségbe". Az akadályokat eltávolítják, ha szükséges, akár jogállami szempontból kérdéses úton is - fogalmazott.
   
A Fidesz a népakaratra, a választói felhatalmazásra, "a választófülkékben lezajlott forradalomra" hivatkozik. Ezzel igazolja extenzív hatalomgyakorlását és hárít el minden bírálatot. A párt azt állítja, ő egyedül testesíti meg a nemzetet. "Ebből arra lehet következtetni, hogy a szocialisták és a liberálisok hazátlan társaság". Bizonyos, hogy a kormánypártot a magyarok nagy többsége támogatja, és sokan egy rendteremtőre vágynak a rossz szocialista gazdálkodás után. Mégis, a Fidesz számára is világosnak kellene lennie, hogy nem jó Magyarországnak, ha egy párt érdekeit a nemzetével azonosítják - írta az NZZ.

OLDALTÖRÉS: A néppártiak kifogásolják a liberális közmeghallgatás módját

A néppártiak kifogásolják a liberális közmeghallgatás módját

A néppártiak kifogásolják a liberális közmeghallgatás módját

A néppártiak kifogásolják a liberális közmeghallgatás módját

Kifogásolja az Európai Parlament (EP) magyar néppárti frakciója, hogy a magyar kormány nem vehetett részt méltó módon a liberális képviselőcsoport által a médiatörvényről az (EP) brüsszeli székházában rendezett keddi közmeghallgatáson.

Az Európai Parlament liberális frakciója a közmeghallgatáson súlyosan megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát. A képviselőcsoport a magyar kormány ismételt hivatalos kérésének ellenére sem biztosította annak méltó részvételét a vitában. Ez az eljárás méltatlan Magyarországgal szemben, és ellenkezik a parlament és az Európai Unió szellemiségével - olvasható a magyar néppárti frakció MTI-hez eljuttatott közleményében.
   
A frakció szerint az EP intézménye lehetőséget biztosít a különböző véleményeket felvonultató, európai szellemiségű vita lefolytatására a médiatörvénnyel kapcsolatban.
    
"Európai demokratákként a delegáció a legmesszemenőbbig nyitott ilyen konstruktív, a vélemények sokszínűségén alapuló eszmecserékre. Reménykedtünk abban, hogy az elmúlt hetek gyakran téves híreire alapozott vitái után az Európai Parlamentben kiegyensúlyozott, a támadott felet is meghallgató vitára kerülhet végre sor. Sajnos csalódnunk kellett" - áll a dokumentumban.
   
A képviselőcsoport értetlenül áll a liberális frakcióvezető döntése előtt, Guy Verhofstadt ugyanis "a magyar kormány többszöri hivatalos kérése ellenére sem biztosította annak méltó részvételét" a témában rendezett keddi meghallgatáson".
   
"E döntés értelmében magyar előadóként csak és kizárólag a társadalmi támogatottság hiányában az Országgyűlésből kiesett SZDSZ volt politikusai és prominensei szerepelnek, megakadályozva, hogy a témáról valamennyi fél álláspontját méltóan felvonultató vita és kiegyensúlyozott kép alakulhasson ki" - írja a magyar néppárti frakció.
   
"A képviselőcsoport szomorúan veszi tudomásul, hogy az EP liberális frakciója és Verhofstadt frakcióvezető úr politikai alapon tesz különbséget vélemény és vélemény között. Ez az eljárás méltatlan Magyarország számára, s felfedi a Magyarország ellen indított politikai támadássorozat valós természetét" - zárul a közlemény.
   
A Európai Parlament brüsszeli székházában közmeghallgatáson az előzetes tájékoztatás szerint Konrád György író videoüzenetben szól a résztvevőkhöz. Az eseményen részt vesz mások mellett Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja, volt szabad demokrata képviselő és Majtényi László egykori adatvédelmi biztos.

OLDALTÖRÉS: Szalai Annamária szerint a hatóság nem korlátozza a szólás szabadságát

Szalai Annamária szerint a hatóság nem korlátozza a szólás szabadságát

Szalai Annamária szerint a hatóság nem korlátozza a szólás szabadságát

Szalai Annamária szerint a hatóság nem korlátozza a szólás szabadságát

A tévék és rádiók egyáltalán nem háborognak a médiatörvény tartalmi korlátozásokat előíró rendelkezései miatt; igaz, ők, ellentétben a nyomtatott és internetes sajtóval, ezekhez már hozzászokhattak - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke.

 Hozzátette: a hatóság nem fogja korlátozni a vélemények és a szólás szabadságát. Szalai Annamária hangsúlyozta: a média szakma szereplőivel a médiatörvény előkészítése során is folyamatos volt az egyeztetés. A saját rendeletalkotási jogával kapcsolatban az elnök megjegyezte: tévedés, hogy csak Magyarországon van ilyen joga a médiahatóság vezetőjének.

A médiatörvényt élésen kritizáló külföldi sajtóval kapcsolatban Szalai Annamária elmondta: a médiára kevés uniós közösségi szabály van, és nagyon nagy a tagállamok szabadsága. Az elnök szerint a "mostanában hangoskodó" külföldi újságírók nemcsak a magyar, hanem a saját országuk szabályozását is támadják, mert mindenki azt szeretné, hogy az ő területén ne legyen szabályozás.

A médiatanács függetlenségével kapcsolatban Szalai Annamária leszögezte: ha a kormány a saját szája íze szerint nevezné ki a tagokat, "azzal sem lenne semmi baj", hiszen Európában ilyesmire is van példa. Magyarországon viszont ezzel szemben a parlament kétharmada választotta meg a tanács tagjait, és az, hogy ez a többség most a kormánypártoknál van "egy politikai tény, de semmiképpen sem a demokrácia halála."

OLDALTÖRÉS: Harcias demokraták uniója: vezércikk a FAZ-ban

Harcias demokraták uniója: vezércikk a FAZ-ban

Harcias demokraták uniója: vezércikk a FAZ-ban

Harcias demokraták uniója: vezércikk a FAZ-ban

Harcias demokraták uniója címmel közölt első oldalas vezércikket keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a médiatörvényről és az új EU-tagállamok beilleszkedési problémáiról.

Reinhard Müller, a konzervatív újság szerkesztője emlékeztet arra, hogy bő tíz évvel ezelőtt az EU szankciókat fogadott el Ausztria ellen, miután Jörg Haider pártja bekerült a bécsi kormányba. Ezzel értésre adta: az unió nem fogad el olyanokat, akik támadást intéznek az európai civilizáció pillérei ellen.
   
"Magyarországnak tehát tudnia kellett volna. Ez ugyanis egyértelmű figyelmeztetés volt Kelet felé is. Brüsszel ezzel akarta értésükre adni a belépni szándékozó új demokráciáknak, mit jelent az EU-tagság. Ausztria elszigetelése a 14 régi tagállam által némileg zavarba hozta a keleti tagjelölteket, akik csak nemrég nyerték vissza a szabadságukat" - emlékeztet a cikkíró.
   
A szuverenitás ideje nyilvánvalóan lejárt: a tagállamok megnyitották rendjüket az európai integráció előtt. De az EU csak annyiban létezik, amennyiben azt a tagállamok is akarják. Kötelessége tiszteletben tartani a szubszidiaritást és az egyes tagországok nemzeti identitását. Persze minden föderális szervezetre igaz, hogy a központ hajlamos magához vonni a hatásköröket.
   
"Ez a naponta lejátszódó alapvető konfliktus áll a Magyarországgal folytatott vita hátterében. Magyarország és a többi kelet-közép-európai állam az unió fundamentumára emlékezteti a régi EU-tagokat: az unió nem más, mint államok szövetsége. Az államoknak pedig megvannak a maguk szükségleteik és elképzeléseik, például a média szabadságának szabályozásáról. Az új tagoknak persze meg kell tanulniuk, hogy a brüsszeli rákérdezések, európai bíróságok által indított szerződésszegési eljárások vagy elítélő határozatok nem beavatkozást jelentenek Budapest,  Prága vagy Varsó belügyeibe, hanem az értékkonszenzus ellenőrzését szolgálják" - mutat rá a FAZ vezércikke.
   
"Ennek során nem keletkezhet olyan benyomás, hogy vannak első- és másodosztályú tagállamok. Ha ehhez még az a gyanú is járul, hogy a bírálat valójában a +rossz színezetű+ kormányok ellen irányul, az könnyen teherpróbának teheti ki az uniót. Ha egy bejegyzett pártot a szavazók kormányra juttatnak, akkor az első közelítésben nem tartozik Brüsszelre vagy más tagállamokra. Senkit sem szabad eleve gyanúsnak tekinteni. Ugyanígy nem kell az államszövetségen belüli szomszédoknak tekintetbe venniük, hogy egy demokratikus úton szerzett kétharmados többség birtokában mások a testületek befolyásolásának a lehetőségei, mint szűk többség esetén. Úgy tűnik, elsősorban az a fontos, hogy éppen kinek van ilyen többsége Magyarországon. Nyilvánvalóan a rossz oldalnak" - írta a szerző.
   
Ausztrián annak idején példát statuált az EU, ennek hatása ma is érződik - jegyezte meg, hozzátéve: "Aki már a magyar médiatörvény pontos ismerete előtt a szavazati jog megvonását ajánlja, az maga sérti meg az európai civilizáció pilléreit. Szankciók elrendelésének feltétele, hogy az adott országban az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság durva megsértése fenyegessen; ezt meg kell szívlelnie Brüsszelnek és Budapestnek. Megengedhetetlen, hogy a kormány ellenőrizze a média tartalmát - ám a nemzeti népakarat figyelmen kívül hagyása is az."

OLDALTÖRÉS: CPJ: Magyarország vonja vissza az elnyomó jogszabályt

CPJ: Magyarország vonja vissza az elnyomó jogszabályt

CPJ: Magyarország vonja vissza az elnyomó jogszabályt

CPJ: Magyarország vonja vissza az elnyomó jogszabályt

Az új médiatörvény visszavonását sürgeti a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nemzetközi jogvédő szervezet Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levelében, amelyet helyi idő szerint hétfőn hoztak nyilvánosságra.

Joel Simon, a New York-i székhelyű szervezet igazgatója a levélben felszólítja a miniszterelnököt, hogy gondoskodjon a médiát "szigorúan korlátozó" új törvény azonnali hatályon kívül helyezéséről.
   
A törvényt, amelynek "pusztító" hatása lenne a sajtószabadságra, bel- és külföldi figyelmeztetések dacára fogadta el a budapesti parlament, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig aláírta azt - írta a CPJ vezetője.
   
A szervezet szerint a törvény arra utal, hogy "Magyarország meg akarja fosztani állampolgárainak nemzetközileg elismert szólásszabadságát és jogát az információkhoz való szabad hozzáféréshez".
   
Noha a törvény kinyilvánítja, hogy "az információk és a vélemények szabadon közölhetők", a jogszabály csaknem mind a 229 oldalát a szólásszabadság korlátozásának és olyan politikai jellegű eszközök létesítésének szánták, amelyekkel érvényesíthetők ezek a korlátozások - olvasható a levélben.
   
A dokumentum kifogásolja, hogy a jogszabály "óriási" hatalommal ruházta fel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot a médiatörvény számos "homályos" előírásának értelmezésére és a gyakorlatba való átültetésére.
   
A médiatörvény gyakorlatilag biztosítja a Fidesznek a hatalmat a hírközlő médiumok ellenőrzésére - vélekedik CPJ.
   
A szervezet szerint a törvény több eleme aggodalmat kelt, köztük az, amely szerint a törvényben szereplő több korlátozás a Magyarország "területére szánt" tartalomra is vonatkozik.
   
Ez a széles körű rendelkezés feljogosítja a hatóságot arra, hogy megakadályozza nemzetközi médiatartalmak magyarországi elérését, ha úgy ítéli meg, hogy azok sértik a törvényt - írja a CPJ. A levél nehezményezi, hogy a törvény "hemzseg" az általános és kétértelmű kifejezésektől, amelyek értelmezését és alkalmazását kizárólag a hatóságra bízták.
   
A szervezet végül felszólítja a kormányt arra, hogy hozzon összhangba minden magyar törvényt azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amelyeket az ország mint az EU, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagja vállalt.

OLDALTÖRÉS: A hatályos szöveg olvasható a médiahatóság honlapján

A hatályos szöveg olvasható a médiahatóság honlapján

A hatályos szöveg olvasható a médiahatóság honlapján

A hatályos szöveg olvasható a médiahatóság honlapján

Azért tér el a médiatörvénynek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján elérhető változata a Magyar Közlönyben kihirdetett szövegtől, mert a jogszabályt két nappal az elfogadása után egy másik törvénymódosítás keretén belül megváltoztatta az Országgyűlés.

Egy ponton eltér a médiatörvénynek az NMHH honlapján elérhető változata a Magyar Közlönyben kihirdetett szövegtől - írta a Hírszerző. A hírportál cikkében - amelynek címe szerint az NMHH "önkényesen változtatott a médiatörvény szövegén" - az áll, hogy az NMHH honlapján olvasható törvény 164. paragrafusa eltér a Magyar Közlönyben december 31-én megjelent normaszövegtől. 

A tavaly megjelent szöveg szerint a Médiatanács hatósági határozatainak felülvizsgálatáról a bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni, míg a honlapon olvasható változat szerint erre harminc nap áll a bíróság rendelkezésére.

Az eltérés oka az, hogy a december 21-re virradó éjjel elfogadott médiatörvényt - mint az MTI megírta - már december 23-án módosította a parlament. A harmincnapos határidőre vonatkozó kitételt egy, az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításához fűzött módosító javaslat tartalmazta. Az alkotmányügyi bizottság által benyújtott indítványt a Ház utolsó ülésén - a törvényjavaslattal együtt - elfogadta.

A Balsai István fideszes bizottsági elnök által aláírt indítvány indoklása szerint a médiatanács hatósági határozatai ellen indítható bírósági eljárások gyors befejezése közérdek és az érintett médiaszolgáltató méltányolható magánérdeke is, ezért szükséges rövid határidőt megállapítani. (A médiatörvény alapján a keresetlevél benyújtásának önmagában nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására, de a keresettel támadott médiahatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése kérhető a bíróságtól.)

Az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításának szövege már december 30-án, azaz egy nappal a médiatörvény kihirdetése előtt megjelent a Magyar Közlönyben.

OLDALTÖRÉS: Kétszínűséget lát a nyugati kritikában egy osztrák vendégkommentár

Kétszínűséget lát a nyugati kritikában egy osztrák vendégkommentár

Kétszínűséget lát a nyugati kritikában egy osztrák vendégkommentár

Kétszínűséget lát a nyugati kritikában egy osztrák vendégkommentár

Az új magyar médiatörvény miatti németországi és ausztriai aggodalomba egy jó adag képmutatás is vegyül - írta egy osztrák napilap keddi számában megjelent vendégkommentár.

A véleménynyilvánítás szabadsága, az újságírás függetlensége, a rádió és televízió államtól való különállása természetesen védendő értékek - szögezte le Detlef Kleinert német televíziós újságíró a konzervatív Die Presse hasábjain. Éppen ezért - tette hozzá - kellene legalább elgondolkozni azon, amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a magyar törvénynek nyugati demokráciákban is megvan a maga megfelelője.

Nem kétséges, hogy a rasszista uszítást tiltani kell. De nem kellene ügyészségi fellépésre okot adnia annak, "ha az iszlámról vitatkoznak és számokat idéznek", ahogy az Ausztriában történik - vélekedett a szerző. Ha, mint Németországban, valaki felveti "az irányítatlan bevándorlás problémáját", nem kellene "boszorkányüldözést indítani ellene" - írta a Thilo Sarazzin könyve kiváltotta botrányra utalva.

"A politikai korrektség kulturálatlansága, amely ma polipként fogja át a médiát", nem mai találmány - írta Kleinert. Alexis de Tocqueville XIX. századi francia politikai gondolkodó Az amerikai demokrácia című 1840-es művében utal arra, hogy a modern demokráciában újfajta veszély lehetősége rejlik a szólásszabadságra nézve: társadalmak vagy társadalmi csoportok nyomása a konformitás irányában megbélyegezheti a nem kívánatos véleményeket.

Németországban például a közszolgálati televízió vezető posztjainak betöltésénél a politika diktál; a ZDF televízió és az ARD rádió tanácsa minden tagjának van valamilyen politikai kötődése - folytatódott a cikk. A szerző hozzátette: ugyanakkor, ellentétben Magyarországgal, ezek a testületek többféle párt tagjaiból állnak. Ausztriában, "ahol a miniszterelnök pártja dönti el, ki kerül a közmédiánál befolyásos pozícióba", szintén tanácsos volna "halkabbnak lenni" a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban - írta az ORF főszerkesztőjének kinevezése körüli tavalyi botrányra utalva. Legalábbis - tette hozzá - amíg a törvény szövege - angolul - nem ismert, és az csak néhány napja áll rendelkezésre. "Korábban a bírálók azokra a kollégáikra hallgattak, akik glóriát osztogattak a korrupt szocialistáknak azok kormányzása idején - nem éppen a komoly tájékoztatás garanciája" - állt a cikkben.