Az etűnt fiatalok többsége intézetből szökik meg

Az eltűnt személyek felkutatását a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak jelenti be a család, vagy az intézmény, ahonnan az illető eltávozott. A rendőrség azután közigazgatási hatósági eljárást kezdeményez. Adatgyűjtést, tanukutatást végez a lakókörnyezetben és minden olyan helyen, ahol elképzelhető, hogy tartózkodik az illető.

- A fiatalkorúak nagy része intézményből szökik el, általában azért, mert nehezen viseli el a benti szigorúbb szabályokat - tudjuk meg dr. Nátkai Györgyi őrnagytól, a Vas MRFK bűnmegelőzési osztályvezetőjétől. - A legtöbbször a szülőhöz, nagyszülőhöz, esetleg partnerhez mennek, a szabadabb élet reményében, illetve kapcsolatot keresve. Otthonról bizonyítványosztás után tűnik el a legtöbb fiatal. A számonkéréstől való félelem mellett a szökés másik leggyakoribb  oka a baráti társaság hatása. Gyakori, hogy az illető a "galeriből" kerül elő. Olyannal viszont szerencsére még nem találkoztam, hogy ez a társaság bűnelkövetésre csábította volna az eltűnt fiatalt. -

A másik, sok eltűnést produkáló korosztály az időseké. Leggyakrabban a szociális otthonokból távoznak el. Akár engedéllyel is, elhagyják a lakóhelyüket, és aztán nem kerülnek vissza. Vida Andrea rendőr őrnagy, a Vas MRFK kiemelt főnyomozója szerint évente egy-két olyan eset fordul elő, amikor az idős személyt már csak holtan találják meg. Ilyenkor a rendőrség dolga, hogy megállapítsa, az illető természetes úton hunyt el vagy bűncselekmény áldozata lett. Szerencsére megyénkben az utóbbi nem jellemző, öngyilkosság viszont szerepelt már eltűnt személy halálokaként.

A megkerült fiatalkorút visszaviszik a lakóhelyére, felnőtteknél azonban más a helyzet. Aki nagykorú, maga döntheti el, hogy hol akar élni, tehát nem köteles az új lakcímét közölni a hozzátartozóival. Ez érthető, ha például otthoni erőszak, zaklatás miatt távozott el valaki. Ilyenkor a rendőrség dokumentálja, hogy az illető megkerült, de nem hozza nyilvánosságra, hogy hol tartózkodik.

A közvélemény általában akkor értesül arról, hogy eltűnt valaki, amikor megerősített keresés, terepkutatás is szükségessé válik. Ilyent csak akkor rendelnek el, ha az eltűnés körülményei ezt indokolják. Nem lehet várni a terepkutatással, ha az eltűnt gyermekkorú, ha tartósan beteg, mentális problémái vannak, vagy más ok miatt nem tud gondoskodni magáról. A megerősített keresésbe be szokták vonni a polgárőröket, a lakosságot, és nem ritkán a sajtót is segítségül hívják. 

A rendőrség szakemberei szerint Vas megyében az utóbbi években nem volt különösebben kirívó alkalom.  Aki eltűnik, az az esetek 99 százalékában néhány napon belül megkerül. Azon viszont a főnyomozó szerint  érdemes elgondolkodni, hogy az emberek mennyire figyelnek oda egymásra.

- Előfordult, hogy Kalocsáról, egy zárt intézetből szökött meg egy gyerek és jött haza Szombathelyre. Hogyan történhetett meg, hogy papírok és pénz nélkül, pizsamafelsőben átutazta az országot, és ez nem tűnt fel senkinek? Vagy említhetném azt az idős hölgyet, aki elindult az orvoshoz, és az állomáson kötött ki. Egyetlen járókelőnek sem szúrt szemet. Vidéken is tűnnek el emberek, de az a tapasztalat, hogy egy kisebb településen a lakosok jobban vigyáznak egymásra. Egy nagyvárosban más módszerekre van szükség.

Az eltűnt személyekkel kapcsolatban elrendelt körözés nem ugyanaz, mint egy elfogató parancs. Az illető bekerül egy nyilvántartásba, méghozzá valamennyi schengeni ország területén keresik. Bár a megtalálás helyeit illetően az országon belül nagy a szórás, külföldre ritkán jutnak el az eltűnt fiatalok.

A közigazgatási eljárás kilencven napig tart. Ha ezen időn belül nem kerül meg az eltűnt személy, az eljárást megszűntetik, de a körözés továbbra is marad. Ha nincs életben maradásra utaló jel, öt év után holttá nyilvánítják az eltűntet.