Albániában találták meg a kőszegi vörös vércsét

A vörös vércse farka keskeny és nem túl hosszú, szárnya hegyes, vadászat közben gyakran szitál  azaz egy helyben lebeg, miközben farka legyezőszerűen szétterül. Más ragadozó madarakkal összehasonlítva: az ölyveknek széles szárnyuk, és széles, lekerekített farkuk van; a héja és a karvaly rövid, lekerekített szárnyáról és hosszú farkáról ismerhető fel.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságától dr. Németh Csaba osztályvezető egy vörös vércse érdekes történetét osztotta meg velünk. 

- A Kőszegen működő Madárvédelmi Mintatelepen 2010. augusztus 14-én gyűrűzték meg azt a vörös vércsét, amelynek 2011. január közepén Észak-Albániában, a Shkodra-tó térségében egy vadász oltotta ki az életét. A madár jelölőgyűrűjének számát és fényképét egy albán természetvédő juttatta el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárgyűrűző Központjába. -

Kiderült: a fiatal vércse a Madárvédelmi Mintatelepen élő, tartósan sérült, ezért a szabad életre alkalmatlan vércsepár zárt térben felnevelt fiókája volt.

- Gyűrűzése és a lelövése közt eltelt közel 5 hónap és az általa megtett, mintegy 630 kilométer bizonyítja, hogy a sérült ragadozómadarak zárttéri költéséből származó fiókák a megfelelő repatriációt követően alkalmasak a szabad életre és hozzájárulhatnak a vadon élő madárállományok fennmaradásához - magyarázza a szakember.

A vörös vércse Európa és Magyarország egyik leggyakoribb ragadozómadara. A nálunk fészkelő madarak közül a fiatalok vonulók, széles frontvonalban repülve érik el telelőhelyüket, a Földközi-tenger medencéjét.

A hazánkban 1951. óta gyűrűzött 6716 vörös vércse közül csupán 17 példány került meg külföldön, Albániában azonban eddig egy sem. A kőszegi Madárvédelmi Mintatelepen 1994. óta folyó ragadozómadár mentő munka során már 61, sérült szülők által felnevelt  vércse fiókát repatriáltak.