Alkotmányozás: mintegy száz módosító javaslat érkezett

A kormánypárti frakcióvezetők javasolják: 15 tagú legyen az Alkotmánybíróság (Ab), amely költségvetési kérdésekben akkor dönthetne ismét teljeskörűen, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségét és a vármegye elnevezést elvetnék, ahogyan azt az elképzelést is, hogy az igennel szavazó képviselők neve szerepeljen az alkotmány végén.

A beérkezett  módosító javaslatokból Lázár János és Harrach Péter közösen 49-et jegyez, a Fidesz frakcióvezetője önállóan egyet, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője pedig kettőt. Jobbikos képviselők 25-öt, függetlenek 22 módosító javaslatot nyújtottak be.

A közös Fidesz-KDNP-s módosító indítványok alapján az Ab jogkörét költségvetési és adókérdésekben addig korlátoznák alapjogi sérelmekre, amíg az államadósság nem csökken a nemzeti össztermék 50 százaléka alá. Az Ab-nek egyébként a jövőben 11 helyett 15 tagja lenne az alkotmányjogi panasz miatt "megnövekedő ügyteherre tekintettel".

Utólagos normakontrollt nemcsak a kormány, valamint a képviselők egynegyede kezdeményezhetne, hanem az alapvető jogok biztosa is - ahogyan azt a Velencei Bizottság javasolta a kabinetnek. Kimondanák azt is, hogy az ombudsman köteles kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a kisebbségi jogok védelmére.

Lázár János és Harrach Péter javaslatot tesz arra, hogy a vármegye kifejezés helyett tartsák fenn a megye elnevezést.

Mégsem tartalmazná az új alaptörvény az igennel szavazó országgyűlési képviselők nevét. Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője az MTI megkeresésére ugyanakkor hangsúlyozta: az még nem dőlt el, hogy az új alkotmány végén egyáltalán ne szerepeljen a képviselők neve, vagy ehelyett a házszabályszerű jegyzőkönyvet tartalmazza, amelyben nemcsak az igennel, hanem a nemmel szavazó, tartózkodó és a voksolástól távol maradó politikusok neve is fel van tüntetve.

Ugyancsak kikerülne a tervezetből a gyermekek utáni szavazati jog lehetősége, mivel azt a nemzeti konzultáció kérdőívének megválaszolói nagy többséggel elutasították.

Szerepel viszont a módosítások között az a Varga Mihály államtitkár által ismertetett javaslat, amely kimondaná, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

A nemzeti konzultáció eredményeként bekerülhet az alkotmányba, hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége.

A kormánypártok a nők, az idősek és a fogyatékossággal élők mellett a gyermekeket is a külön intézkedésekkel védendők körébe sorolnák.

Mint Lázár János elmondta, Szili Katalin és zöldszervezetek javaslata alapján szerepelhet az alaptörvényben, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, továbbá a "szennyező fizet" elvét követve az is, hogy aki környezeti kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

Tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt lenne kiszabható. Alkotmányos jog lenne az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog.

A tervezett változtatások egyike szerint az állami mellett önkormányzati szervek is jogosultak lennének az alkotmány és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására.

A közös Fidesz-KDNP-s módosító javaslatok alapján változna az alaptörvény-javaslat első fejezete, a Nemzeti hitvallás is. Beleírnák, hogy "megbecsüléssel értékeljük történeti alkotmányunk formálódásában a polgári demokrácia rendszerét először kinyilatkoztató, Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt", amely kimondta, hogy hazánk köztársaság. 

A Nemzeti hitvallás módosítása alapján az itt élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és ugyanott rögzítenék, hogy a magyar mellett a nemzetiségek nyelvét és kultúráját is megóvják. A határon túli magyarokkal kapcsolatban a szövegrész tartalmazná, hogy Magyarország támogatja egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat.

A normaszövegben megjelenne, hogy a magyar nyelvet, magyar jelnyelvet és a nemzetiségek nyelvét azonos védelem illeti meg. A kisebbségek kérésének megfelelően a hazai nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozná meg. A népcsoportok kifejezést ugyanakkor elhagynák a szövegből, nemzetiségeknek nevezve a kisebbségeket.

Szerepel Lázár János és Harrach Péter indítványai között az is, hogy a magyar zászló három sávjából "a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma". Ez - mint a Fidesz frakcióvezetője közölte - Gerő András történész javaslata.

A frakcióvezetők a túlzott mértékű önkormányzati kötelezettségvállalás elkerülése érdekében úgy rendelkeznének, hogy a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez a kormány, és nem a kormányhivatalok hozzájárulása tehető törvényileg kötelezővé. Az alaptörvény emellett nem döntené el, hogy az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálatát milyen szintű bíróság végzi, ennek meghatározása törvényi szintre tartozna.

A kormánypártok az alkotmányban határoznák meg, hogy a Kúria elnökét a bírák közül kell választani. A bírói kinevezést a harmincadik életév betöltéséhez kötnék. A nemzeti bankról szóló törvény sarkalatos, azaz kétharmados lenne, amit a Fidesz-KDNP a jegybank kiemelt törvényi védelmének szándékával indokol.

 
A sajtószabadság mellett a sajtó sokszínűségét is védenék

OLDALTÖRÉS: A sajtószabadság mellett a sajtó sokszínűségét is védenék

A kormánypárti módosító javaslatok egyike a sajtószabadság mellett a sajtó sokszínűségét is védené. Szerepelne az alkotmányban a csoportos kiutasítás - az Európai Unió alapjogi chartájában megjelenő - tilalma is.

A felsőoktatási intézményekre vonatkozó alkotmányos szabályozást Lázár János és Harrach Péter úgy módosítaná, hogy a felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállók, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat pedig törvény szabályozza.

Rögzítenék azt is, hogy a köztársasági elnök önállóan alakítja ki hivatalának szervezetét. Pontosítanák továbbá, hogy új alaptörvény elfogadására és az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot a köztársasági elnök, a kormány, parlamenti bizottság és országgyűlési képviselő terjeszthet elő.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban Lázár János - önálló indítványában - kimondaná: a testület döntéseit "a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkaltos törvények alapján hozza".

Két módosító javaslatot egyedül jegyez Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Az egyik szerint Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és - törvényben meghatározott keretek között – a tanítás szabadságát. A politikus javaslatát azzal indokolja, hogy a tanítás szabadsága nem lehet korlátlan, csak a törvény szabta keretek - például kötelező tanterv előírása - között érvényesülhet.

Másik indítványa a házasság és a család védelmében az alaptörvénybe emelné az öröklés törvényes rendjét, kimondva: mindenkit megillet az a jog, hogy halálakor törvény keretei között tulajdonáról rendelkezzék; végintézkedés hiányában az öröklés rendjét törvény szabályozza. A módosító javaslat rögzíti, hogy öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult. Az állam és más személyek törvényes öröklésének csak az említettek hiányában lehet helye. 

A Jobbik képviselőinek módosító javaslatai között szerepel a halálbüntetés visszaállítása, a képviselők mentelmi jogának megszüntetése, a termőföld és az ivóvízkészlet kizárólagos magyar tulajdonlásának szabálya. Vonatkozik jobbikos javaslat arra, hogy kétkamarás legyen a parlament; hogy lehessen népszavazást tartani az alkotmányról; hogy a képviselők legyenek visszahívhatók; hogy a jegybank az Országgyűlés irányítása alatt álljon; hogy az egészségmegőrzés mellett a gyógyításhoz, illetve gyógyuláshoz való jog is alkotmányos jog legyen.

Gaudi-Nagy Tamás - aki kihagyná a Költségvetési Tanácsról szóló cikket a szövegből - a Nemzeti hitvallást kiegészítené azzal: "Büszkék vagyunk Árpád fejedelmünkre, aki visszafoglalta Attila Kárpát-medencei örökségét". Rögzítené, hogy az alaptörvény hatálybalépéséhez ügydöntő népszavazás szükséges és, hogy felül kell vizsgálni a nemzeti vagyon 1988. január elseje utáni értékesítését.

Képviselő nem lehet főpolgármester, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke vagy tagja, helyi önkormányzati képviselő vagy kisebbségi önkormányzati képviselő - rögzítené Novák Előd és Bana Tibor. A Jobbik az állambiztonsági iratok és adathordozók maradéktalan nyilvánosságra hozatalát is javasolja. Szeretnék továbbá, ha bárki kérhetné egy jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát, nemcsak a kormány vagy a képviselők egynegyede.

Számos módosító javaslatot terjesztett be a független Ivády Gábor, aki amellett, hogy a Nemzeti hitvallás szövegén változtatna, kezdeményezi például, hogy Magyarország piros-fehér-zöld zászlajának közepén szerepeljen a címer is - a címer nélküli trikolór a nemzeti lobogó lenne. Javasolja, hogy az államfőt az Országgyűlés helyett a nép válassza meg 5 évre, és minden településen működjön önkormányzat. Az alaptörvény végére - elképzelése szerint - az összes képviselő nevének felsorolása kerülne, feltüntetve, hogy igennel vagy nemmel szavaztak.

A szintén független Pősze Lajos tiltaná a termőföld és az ivóvíz külföldi tulajdonlását és indítványozza, hogy a jegybank felügyeletét az Országgyűlés gyakorolja, éves beszámolóját a számvevőszék láttamozza.

OLDALTÖRÉS: Az államfő és az Alkotmánybíróság elnökének megbeszélése

Az államfő és az Alkotmánybíróság elnökének megbeszélése

A valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani - hangsúlyozta az Alkotmánybíróság elnöke, amikor hétfőn találkozott Schmitt Pál államfővel a Sándor-palotában.

Az Alkotmánybíróság MTI-nek megküldött közleménye szerint hétfő délután a Sándor-palotában találkozott Schmitt Pál államfő és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. A találkozó témája a formálódó új alkotmány volt. 

Paczolay Péter ismertette az Alkotmánybíróságra vonatkozó tervezett szabályozással kapcsolatos, az Országgyűlésben is kifejtett álláspontját. Az Alkotmánybíróság elnöke ismét rámutatott arra, hogy a valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani. 

Schmitt Pál kifejezte abbéli reményét, hogy az Alkotmánybíróság jogosítványai nem sérülnek, és az új alaptörvény generációkon keresztül szolgálja az emberek jogainak védelmét - olvasható a közleményben.