Tovább csökken az aprófalvak lélekszáma

Nem csak Magyarország népessége fogy, öregszik a települések lakossága is. A kistelepülések különféle praktikákkal próbálják csalogatni a potenciális betelepülőket.

Bajdó Bettina

A napjainkban jellemző csökkenő születésszám, valamint a várható élettartam meghosszabbodása következtében az európai társadalmak korstruktúrája átalakult. Megnövekedett, és előre láthatóan tovább nő az idősek népességen belüli aránya. Az idősebb generációk létszámnövekedése számos egészségügyi, szociális, munkaerőpiaci és államháztartási problémát is felvet, melyek hosszú távú megoldásokat igényelnek.

A Központi Statisztikai Hivatal kiadványt készített, melyben a Nyugat-Dunántúl településeinek összetételét vizsgálta.

Az öregedő falvak lélekszáma egy évtized leforgása alatt 15 ezerrel csökkent, az aprófalvas Vasban és Zalában a népességfogyás üteme átlag feletti volt olvasható a jelentésben. Településhálózati szempontból a kisebb falvakban nagy mértékben csökkent a lélekszám. A korösszetétel is kedvezőtlenebbé vált az elmúlt tíz évben, az időskorúak száma folyamatosan emelkedett,  a gyermekkorúaké pedig nagymértékben csökkent,  így a korstruktúra az idősebb korú generációk irányába tolódott el.

Hosszú Zoltán, Oszkó polgármestere mindent megtesz azért, hogy vonzóvá varázsolja a települést a fiatalok számára.

- Több mint öt éve van lehetőség arra a faluban, hogy ingyen jussanak telekhez a betelepülő családok - mondta a polgármester. - Úgy érezzük, ennek pozitív hatásai vannak. Az elmúlt időszakban nyolc ház is épült a településen, próbáljuk segíteni a fiatalokat. Van egy nyilvántartásunk, s ebbe felvesszük  a megüresedő lakások adatait is, így ebből könnyebben választhatnak azok, akik itt szeretnének élni.

Az elmúlt években megpróbálták szebbé  vagy ahogy a polgármester fogalmaz, kaphatóbbá tenni a települést, uniós pályázatok segítségével fejlesztették a falut.

- Megoldottuk a csapadékvíz elvezetését, felújítottuk a járdát, az orvosi rendelőt - folytatta a polgármester.  - Ezen kívül olyan programokat szervezünk, melyek csalogatják az embereket. Szeretnénk, hogy azok, akik ide érkeznek, megcsodálják a településünket. Sajnos nagyon kevés a munkahely a környéken, több gyár, üzem is bezárt az elmúlt években. Nálunk is működött egy üzem, az is bezárta kapuit. Megüresedett az iskolaépületünk, most próbálunk meg varrodát nyitni. Az óvodánk még működik, bár most stagnál a gyerekek száma, jövőre négy-öt aprósággal több jár majd ide. Az önkormányzatnak a győrvári általános iskolával van szerződése, a gyerekek ide és a vasvári iskolákba járnak tanulni.

A polgármester szerint a közlekedés elfogadható, bár a buszcsatlakozással vannak problémák. Szeretnék, ha szervezettebben lehetne eljutni Szombathelyre, ez ügyben már többször kérték a busz- és vasúttársaság segítségét.

Zsennye a 200 lakos alatti települések közé tartozik. Szilvágyi József polgármester szerint egyetlen vonzereje a csend és a nyugalom, mely a környékből árad.

- Mi is érezzük, hogy egyre több az idős a településen  - tette hozzá a polgármester - , de ez nemcsak nálunk probléma, hanem egész Európában. Mintegy százan élünk Zsennyén, olyanok vagyunk, mint egy nagy család, összetartunk. Próbálunk ingyen telket adni az itt élni vágyóknak, s egy kis pénzzel is hozzájárulunk a betelepüléshez. Sajnos munkalehetőség itt és a környéken sincs. Ennek ellenére három család is költözött a településre. Van pár gyermek is a faluban, ők Rumba járnak iskolába. Iskolabusz viszi és hozza őket, tehát adottak a feltételek. A kisebb falvakban a legnagyobb gondot manapság az jelenti, hogy nincs  munkahely Oszkót az elmúlt években megpróbálták szebbé - vagy ahogy Hosszú Zoltán polgármester fogalmaz - kaphatóbbá tenni, uniós pályázatok segítségével fejlesztették a falut. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!