Felavatták Kolozsvár főterén Mátyás király felújított szobrát

A magyar-román együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet azok a politikusok, kormányzati képviselők, akik szombaton Kolozsváron részt vettek a felújított Mátyás-szoborcsoport ünnepélyes átadásán.

MTI

Sorin Apostu, a kincses város polgármestere és László Attila alpolgármester üdvözlő beszédében a műemlék felújítása kapcsán egyaránt méltatta a kolozsvári magyar és román lakosság együttműködésen alapuló együttélését.  

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke emlékeztetett Kolozsvár egykori nacionalista polgármesterére (nem mondta ki Gheorghe Funar nevét), aki a "királyt száműzni akarta a város főteréről". Akkor fölemelték szavukat ez ellen az erdélyi, kolozsvári magyarok, értelmiségiek, akik "megvédték a királyt" - mondta. Kelemen szerint ők annak a történelmi alaknak a szellemi örökségét óvták, akit Erdélyben mindannyian a magukénak tudnak. Mert Mátyás király a kolozsváriaké, az erdélyieké, Európáé, a kereszténységé  - hangsúlyozta a szónok. 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott: a Mátyás-szoborcsoport "háromszoros szimbólum". Az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki nemzeti önkifejeződésünket testesíti meg. A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceausescu-féle rombolást, akárcsak a "Ceausescu-epigonok" rombolási kísérletét. A szobor restaurálásnak története pedig a román-magyar együttműködés fontosságát jelképezi - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével.  

Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője kifejtette: a kolozsvári magyaroknak sikerült megőrizniük magyar önazonosságukat, a város nem veszítette el arculatát. A magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszíne ez - mondta a miniszter, aki szerint Fadrusz János Mátyás-szobra a magyar képzőművészet egyik csúcsteljesítménye. 

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy ezt a szobrot a Ceasescu-időszakában nem sikerült lerombolni. Ceausescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon - szögezte le Tőkés. Kijelentette: itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon. Ez a mostani esemény hirdesse azt a reményt - mondta -, hogy végre-valahára újból jó lesz románnak lenni Stefan Cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában, magyarnak, románnak és száz nyelven beszélő, egyenrangú polgárnak lenni Európában. 

Szőcs Géza kulturális államtitkár felidézte azt a pillanatot, amikor 1992 decemberében az erdélyi magyar politikai és egyházi vezetők részvételével körmenet indult a Szent Mihály-templomból a téren összegyűlt ellenséges tömeg gyanakvó figyelme közepette. Akkor a "bicskák kinyíltak a zsebekben" - emlékezett Szőcs Géza. Mindenki idegeiben érezte, hogy hajszál választja el őket egy újabb marosvásárhelyi konfliktustól, egy újabb polgárháborútól - tette hozzá. Erre szerencsére nem került sor - mondta -, de ennél is fontosabb, hogy mára a régmúlt ködébe veszett az a két évtizeddel ezelőtti nap.

 Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!