Mi lesz veled magyar vizsla?

Sok baj van a magyar vizsla körül. A fajtát gondozó nemtörődöm klub vezetése és a gazdasági helyzet romlása egyaránt sokat ártott neki. A magyarországi tenyészállomány jelentős csökkenése következett be. A háború után sem volt ennyire mélyponton nálunk ez a kedves kutyafajta.

Némethy Mária

2003-ban volt hír: több tízezer törvénytelenül kiállított törzskönyvet foglalt le az ügyészség a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél. Volt  házkutatás is. Az ebtenyésztők elnöke szerint a hatóságnak az akcióval nem a törvény betartatása a célja, hanem a magyar kutyatartók adatait így akarják átjátszani a Földművelési Minisztérium által kedvezményezett szervezetnek. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete évek óta vitában áll a minisztériummal, mert az egyesület szerint a szaktárca nem tilthatja meg a törzskönyvek kiállítását. 

- A helyzet azóta sem rózsás - tudom meg Kertész Sándortól és Varga Katalintól, a Magyar Vizsla Klub területi képviselőjétől és vezetőségi tagjától. 

Most nem erről beszélgetünk. Hanem a magyar vizsláról. Szombaton Káldon vizslák alapvizsgáját rendezték meg  tenyészszemlén. Kiderült: nagyon sok baj van e körül a kedves kutyafajta körül.

- A magyar vizsla nemzeti kincsünk egy 2004-es kormányrendelet szerint, de jó magyar szokás szerint ahogyan más értékeinket sem becsüljük meg, így a magyar vizsláról is megfeledkeztünk úgy bő 20  éve. A tenyészállomány jelentős csökkenése következett be, ami egyben a minőség romlásához is vezetett - összegzi  a fajta helyzetét a Káldon élő  Varga Katalin.
 
- A mi intelligens, okos, dolgozni imádó, nagyszerű vadászkutya fajtánk közt egyre több a félős, a vadászat iránt immunis egyed  - folytatja a körmendi Kertész Sándor, aki vadászként imádója ennek a kutyafajtának. Közli: akár éjjel is lehet őt hívni vizsla ügyben. Nemrégiben a Nimród vadászújsággal közösen kiadta Kolossy Gábor 1943-ban megjelent  híres könyvét. Címe: Betyár, a magyar vizsla.
 
A helyzet jellemzésére további tényeket sorol Katalin és Sándor:

- Az országban megszületett magyar vizslák úgy 70 százalékát nem törzskönyvezik. Ez a jelentős létszámú papír nélküli populáció nagy érvágás a fajtának. Ezek között a vizslák között nagyon sok kiváló küllemű, képességű kutya van, de mivel származásuk nem igazolt, nem lehet felhasználni ezeket a tenyésztésben.

Mi vezetett idáig? Hosszas beszélgetésünkből két ok rajzolódik ki: a fajtát gondozó klub nemtörődöm vezetése és a gazdasági helyzet romlása.

- Az ebtenyésztők elnöksége olyan magas díjat állapított meg a be nem mutatott szülők utódainak pedigréjére, hogy ezt már a szuka kutyatulajdonosok nagy része nem tudta vállalni. A kölykök továbbra is megszülettek, de már a származásuk igazolása nélkül, mert hat kiskutya esetén körülbelül 100 ezer forintba kerül(ne) a regisztráció. Mivel ezek az egyedek nincsenek sehol regisztrálva és nyilvántartva, ezért a magyar vizsla állomány nagy része követhetetlen. Jól tenyészteni pedig csakis kellő létszámú populációval lehet - magyarázza el részletesen Katalin. 
 
A helyzetet súlyosbító tény az, hogy a törzskönyvezett kisebb állományban viszont sok a magyar vizslára már küllemben sem hasonlító, a vadásztulajdonságokat kevésbé hordozó egyed. Ráadásul elmaradtak a tenyészszemlék, az alkalmassági vizsgák.
 
- Ezen a szomorú helyzeten szeretnénk változtatni  - hangsúlyozza Katalin és Sándor.
 
- Szeretnék felkutatni azokat a magyar vizslákat a megyében, amelyek törzskönyvvel rendelkeznek. Megkérni tulajdonosaikat, hogy mutassák be azokat. Ezért (is) rendezték meg szombaton Káldon a tenyészszemlét és képességvizsgát, mert minden jó egyedre nagy szüksége van az állománynak. Erre, a II. Vitéz Halászy Sándor emléknapra szép számban érkeztek vizslatulajdonosok az egész országból, valamint Svájcból, Németországból, Ausztriából is.

Hogy ki volt vitéz Halászy Sándor? Kertész Sándor elragadtatva mesél róla. A Don-kanyarban harcolt,  magyar vizslával vadászott, és több írást elküldött a harctérről is a fajtával kapcsolatban tapasztalt nagyszerű élményeiről.

- A magyar vizsla helyzete a világháborúk utáni időszakokban sem volt ennyire kilátástalan,  mint most. Akkoriban szinte a semmiből kellett talpraállítani a fajtát. A helyzet most is hasonló, pedig háború sem volt - mondja szomorúan Sándor, aki arra a kérdésemre, hogyan lett vizslás, meglepő választ ad:
 
- A Teremtő a hibás. Húsz éve belecsöppentette a szívembe a zsemlesárga magot. A szomszédom vett akkor egy magyar vizslát, s nagyon megszerettem. Mert ő a legintelligensebb, a legokosabb kutya. A lényege a szemében, a tekintetében van.

Katalin diákkorában kapott egy vizslát, azért éppen azt, mert nagyszüleinek az volt. 1996-ban országos díjat is nyert kutyája. Azt mondja, ezt a fajtát nagyon szeretik családi kutyának, de terápiás célokra is használják, meg rendkívül jó szaglása miatt kábítószer és szarvasgomba felderítésére is kiváló.

- Mi vagyunk a fajtát kitenyésztő anyaország, de ma a marakodás miatt nem tudunk diszponálni a magyar vizsla felett. Ezen akarunk változtatni - hallom a két lelkes kutyaszeretőtől végszóként.

A honfoglaló őseinkkel jöttek

A magyar vizsla ősei a vándorló magyar törzsekkel kerültek hazánkba. Írásos emlékeket, ábrázolásokat már XVI. századi dokumentumokban is találhatunk róla.

Vadászati jelentősége a XVIII. századtól fokozódott, a XIX. század végén már vizslaversenyeket szerveztek Magyarországon.

Modern, szakszerű tenyésztése 1920-ban kezdődött. Középnagy, elegáns vadászkutya.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!