Semmelweis Terv: nyolc téreségi centrumot alakítanának ki

Az államtitkár azt mondta, a kormány keddi ülésén meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit. Eszerint állami egészségszervezési menedzsmentrendszer fog felállni, amely az állami egészségügyi intézmények irányításáért lesz felelős. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, s Budapesten három sürgősségi centrum alakul.
   
Szócska Miklós az utóbbi kapcsán kiemelte: a Fővárosi Önkormányzattal az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak.
   
Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte, hogy lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Ugyanakkor hozzátette: a "jól működő műhelyeket" megerősítik.
   
A strukturális átalakítások ütemezéséről azt mondta, hogy a budapesti kórházak átvétele egy 6-9 hónapos folyamat lesz. Országos szinten pedig a tervező munkálatoknak őszig kell lezárulniuk ahhoz, hogy a jövő évtől működhessen a strukturálisan átalakított betegútszervezés.
   
Szócska Miklós kiemelte: az alapellátáson és a járóbeteg-ellátáson lesz a hangsúly. Ennek kapcsán elmondta, a kormány azzal is egyetértett, hogy az üresen álló vagy esetlegesen felszabaduló - nem feltétlenül fővárosi - ingatlanok esetleges hasznosításából vagy eladásából származó bevétellel az egészségügy központi régiójának fejlesztéséhez szükséges tőkeköltségeket fedezik.
   
A források elosztása során is új elvek játszanak majd szerepet. Mint mondta, a kormánydöntés értelmében az ellátórendszerben felszabaduló forrásokat az egészségügy forráshiányos területeire, különösen az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére kell visszaforgatni.
   
Szócska Miklós kérdésre válaszolva kitért arra: a Semmelweis Terv nem igényel számottevő többletforrást, "az erőforrás szempontjából a döntések semleges eredményt hoznak". Hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg.
   
Közlése szerint a következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatások felhasználásával.
   
Szócska Miklós kifejtette: a térségek kialakítása során az első lépés a betegutak optimalizálása. Mint mondta, térképről még nem született döntés, de annyit elárult, hogy a négy egyetemi kórházat is beleértve összesen nyolc térségi centrumban gondolkodnak.
   
Az államtitkár szólt arról is, hogy a "Katéter-Mónika" rendszerének adatai is azt mutatják, nem feltétlenül közigazgatási beosztás szerint alakultak a betegutak. Mint mondta, ennek köszönhetően már pontosan tudják, az emberek milyen betegségcsoportokkal hova fordulnak ellátásért.
   
A Semmelweis Terv fontos elemeként kiemelte továbbá, hogy az egészségügyi dolgozók számára homogén csoportokra alkalmazott életpályamodell kialakítását tűzték ki célul.
   
Egy hatékonyabban működő intézményrendszer és az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) kialakításával a betegek jogainak védelme is kiemelt szerepet kap a jövő egészségügyében - közölte az államtitkár.

OLDALTÖRÉS: A kórházvezetők még nem kaptak hivatalos értesítést a rájuk váró feladatokról

A kórházvezetők még nem kaptak hivatalos értesítést a rájuk váró feladatokról

A kórházvezetők még nem kaptak hivatalos értesítést a rájuk váró feladatokról

A kórházvezetők még nem kaptak hivatalos értesítést a rájuk váró feladatokról

A kormány keddi döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre. Az átalakítás során az alapellátáson és a járóbeteg-ellátáson lesz a hangsúly. A Semmelweis-terv szerint nagytérségi ellátóközpontokat hoznak létre, s az már biztos, hogy a térségek kialakítása során az első lépés a betegutak optimalizálása lesz. A térképről még nem született döntés, de annyi biztos, hogy a négy egyetemi kórházat is beleértve összesen nyolc térségi centrumban gondolkodnak a döntéshozók.

A nagytérségek a közlekedési és földrajzi adottságok figyelembevételével, a jelenlegi kórházhálózat fejlettségi szintjének ismeretében alakítandók ki, olvasható a Semmelweis-terv végleges, május 27-re dátumozott változatában. Eszerint a kormány Magyarországot nyolc nagytérségre osztja, ahol a nagytérségi centrumok elsősorban az ellátás sürgősségi-traumatológiai központjai lennének. Győr, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc mellett Budapesten három sürgősségi centrum alakulna. A nagytérségek nem minden esetben a jelenlegi megyehatárok szerint alakulnának. Meglepetés, hogy például a győri nagytérséghez tartozna Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye mellett Somogy megye déli csücske is.

- A kormány döntéséről egyelőre nem kaptunk hivatalos információt - mondta dr. Farkas Péter, a celldömölki kórház igazgatója. - Természetesen mi is figyeltük a hiradásokat, kíváncsiak voltunk a döntésekre. Megnéztük a nagytérségi ellátóközpontról született legutóbbi térképet, s örültünk annak, hogy a celldömölki kórház fel van tüntetve. rajta Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen feladataink lesznek, ezt majd részben a politika, részben a megyei struktúra határozza majd meg.

Kovács Ferenc,  a megyei közgyűlés elnöke, a Markusovszky  kórház fenntartójaként egyelőre nem tudott pontos részleteket közölni a Semmelweis-tervvel kapcsolatban. A kormány által elfogadott tervről bővebb tájékoztatást a jövő hétre ígért az elnök. Arra a kérdésre, hogy lesznek-e kórházbezárások, a sajtótájékoztatón Szócska Miklós nem mondta ki egyértelműen, hogy nem, de kijelentette: Lesznek funkcióváltó intézmények. Van olyan intézmény, amely fenntarthatatlan fekvőbeteg-ellátást folytat.

OLDALTÖRÉS: Réthelyi: a legfőbb feladat az egészségügy megmentése

Réthelyi: a legfőbb feladat az egészségügy megmentése

Réthelyi: a legfőbb feladat az egészségügy megmentése

Réthelyi: a legfőbb feladat az egészségügy megmentése

A legfőbb feladat az egészségügy megmentése - fogalmazott Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter szerdán, Budapesten, a Semmelweis Terv végrehajtását bemutató sajtótájékoztatón. Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta: a kormány célja az egészségügyben uralkodó rendezetlen viszonyok rendezése.

A miniszter hangsúlyozta: az egészségügyi ellátást ki kell emelni a kórházközpontú ellátásból, a járóbeteg és háziorvosi ellátásnak pedig sokkal nagyobb szerepet kell kapnia.
   
Emlékeztetett, az egészségügy megmentését célul kitűző Semmelweis vitairatot egy tavaly novemberi konferencián mutatták bel. Mint mondta, az alapgondolata megmaradt, de emellett rengeteget is változott annak köszönhetően, hogy számos szakértő kezébe került.
   
Réthelyi Miklós azt mondta, az ez alapján készült anyag elsősorban a betegellátás átalakításáról szól, de az egészségvédelem ugyanúgy benne van.   
   
Hangsúlyozta: az egészségügyben az erőket két irányban kell összeszedni az egyik a betegellátás, a másik - legalább ennyire fontos - az egészségvédelem. Utóbbi esetben pedig már az oktatásnak, a kulturális területnek és a sportnak is kiemelt szerepe van.
   
A kormányszóvivő arról beszélt: a kabinet célja az egészségügyben uralkodó rendezetlen viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése.
   
Nagy Anna hangsúlyozta: az előző kormányok alatt az egészségügy volt a leginkább kivéreztetett ágazat, amely a GDP arányát tekintve a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. Az egészségügy működése évek óta a beszállítók hitelei és az ott dolgozók jóindulatán alapult – tette hozzá.
   
Az egészségügyi kormányzat ezért azt tűzte ki célul, hogy meghatározza az egyes földrajzi területek egészségügyi szükségleteit, és ehhez rendeli a kapacitásokat.
   
A kormányszóvivő elmondta: a terv megalkotását több mint fél évig tartó társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg, így az tükrözi az érintettek véleményét. Nagy Anna hozzátette azt is: egy felmérés szerint az emberek nagy többsége az egészségügy megújítását várja a kabinettől.

OLDALTÖRÉS: A MOK szerint a terv nem oldja meg az egészségügy problémáit

A MOK szerint a terv nem oldja meg az egészségügy problémáit

A MOK szerint a terv nem oldja meg az egészségügy problémáit

A MOK szerint a terv nem oldja meg az egészségügy problémáit

A Magyar Orvosi Kamara szerint a kormány által kedden elfogadott Semmelweis Terv nem oldja meg az egészségügy problémáit - mondta a köztestület elnöke szerdán az MTI-nek.

Éger István kijelentette: a Semmelweis Tervben vázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel továbbra sem értenek egyet.
   
Azt is nehezményezik, a program semmilyen konkrétumot nem jelöl ki az ágazat munkaerőforrásának kezelésére. Nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem fog megállni - tette hozzá.
   
Éger István szerint az ágazatban felszabaduló források nem elegendők a bérfejlesztéshez, ehhez központi támogatás kellene. Véleménye szerint 2011-ben legalább 150 milliárd forintot kellene az egészségügyi dolgozók bérének javítására fordítani.

OLDALTÖRÉS: Rezidensszövetség: nem állították meg a közeledő humánerőforrás-katasztrófát

Rezidensszövetség: nem állították meg a közeledő humánerőforrás-katasztrófát

Rezidensszövetség: nem állították meg a közeledő humánerőforrás-katasztrófát

Rezidensszövetség: nem állították meg a közeledő humánerőforrás-katasztrófát

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azzal, hogy a kormány kedden elfogadta a Semmelweis Tervet, nem állították meg az egészségügyi ágazatban egyre közeledő humánerőforrás-katasztrófát.

Papp Magor az MTI-nek szerdán kifejtette: a koncepcióból hiányolja az egészségügyi dolgozók bérrendezését, illetve annak konkrét számait, így a kormány ezen döntése nem képes Magyarországon, illetve a pályán tartani a méltatlan anyagi helyzetben élő és dolgozó orvosokat, ápolókat.
   
A rezidensszövetség elnöke hozzátette, hogy a struktúra átalakítására, erőforrás-koncentrációra szükség van, ezért az egészségügyi intézményrendszer ilyen elvek mentén történő átalakítását támogatni tudja.

OLDALTÖRÉS: Alapellátó Orvosok Szövetsége: már nincs idő a terv megvalósítására

Alapellátó Orvosok Szövetsége: már nincs idő a terv megvalósítására

Alapellátó Orvosok Szövetsége: már nincs idő a terv megvalósítására

Alapellátó Orvosok Szövetsége: már nincs idő a terv megvalósítására

Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke szerint Magyarországon az egészségügy már olyan helyzetben van, hogy nincs idő a Semmelweis Terv lépéseinek megvalósítására.

Az elnök az MTI-nek szerdán azt mondta, bár az, hogy a terv elkészült és a kormány elfogadta, üdvözlendő lenne, de ennél sokkal többet vártak. Legfőképpen azt, hogy a kormányzat felismeri: az első megoldandó feladat az egészségügyi dolgozók bérének rendezése. Az elvándorlás megállítását és visszafordítását kellett volna célként meghatározni.
   
Selmeczi Kamill szerint Magyarországnak Brüsszelben el kellene érnie, hogy a fejlesztésekre szánt uniós forrásokat az egészségügyi dolgozók megtartására fordíthassa a kormány. Hiába van ugyanis uniós forrás egészségügyi fejlesztésekre, ha mint például a győri kórház esetében, felújítják a mellkassebészeti osztályt, de nincs sebész, aki ott dolgozzon. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szaktárca tervei szerint a győri kórház központi szerepet kapna az új intézményi struktúrában.
   
Az egészségügybe azonnal vissza kell juttatni legkevesebb azt az összeget, amelyet onnan kivettek - mondta a szövetség elnöke, aki szerint első lépésként csaknem 300 milliárd forintra lenne szükség. "Ha ezt nem teszik meg, nincs tovább" - mondta. Ráadásul szerinte az ágazat belső tartalékait - amelyeket a kormány a dolgozók bérének rendezésére kíván visszaforgatni - elviszik majd a Semmelweis Terv alapján létrejövő új intézmények.
   
Ezen szempontok alapján nem tudják támogatni a Semmelweis Terv indulásáról szóló bejelentését - mondta Selmeczi Kamill.