Városi kórkép: szegénység és rossz hangulat

A megyeszékhely önkormányzata a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft.-t bízta meg a város szociális térképének elkészítésével. A részletes tájékoztató szerint a város elöregedő lakosságára a rossz anyagi helyzet, az eladósodás, valamint a középosztály folyamatos gyengülése jellemző. A város kórképeként is felfogható szociális térkép főbb részeinek elemzésére három, az anyag elkészítésében oroszlánrészt vállaló szakértőt kértünk meg.

Prófusz Péter

- A mostani már a harmadik szociális térkép, amit elkészítettünk - mondja Horváth Olga szociális menedzser. - A csütörtöki közgyűlés elé tárt vizsgálatban megkérdezettek körét már a szociális ellátórendszert használókkal is kiegészítettük. Kérdezőbiztosaink így végül 1135 háztartásba jutottak el.

Mint azt Horváth Olgától megtudjuk, már az adatok összegyűjtése sem volt egyszerű feladat, hiszen az őszi választási kampány időszakában az emberek mindenre vágytak, csak újabb kopogtatókra nem. Ezért nagy segítséget jelentett dr. Puskás Tivadar kísérőlevele, melyben arra kérte az érintetteket, válaszaikkal segítsék az adatgyűjtést.
 
Némethy Szabolcs szociológus már a város társadalomképével folytatja: - Nem csupán Szombathelyen, hanem az országban is öregedő társadalomról beszélhetünk. Az idősek teljes ellátását biztosító szolgáltatások háttere pedig hiányzik a városban. Szombathelyen a természetes népességfogyást csupán a beköltözések kompenzálják. Ily módon főként fiatalok telepednek le a megyeszékhelyen, míg az idősebbek a jobb ellátás reményében választják a várost. További problémának tartom, hogy nagyon sok egykeresős háztartásunk van. Azt ugyanis nem árt szem előtt tartani, hogy két dolog teszi az embert igazán kiszolgáltatottá, az atomizált élet, vagyis az egyedüllét, és a kulturális kompetencia hiánya.

A Horváth Olga szerint a szakképzésben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a vállalatokkal együtt végzett szakmai oktatásra. Fontos továbbá az is, hogy a diplomásoknak is rá kell jönniük, hogy mely területen tudnak igazán érvényesülni. Nem biztos, hogy azon, amelyen diplomát szereztek, teszi hozzá.

- Ráadásul nincs szükség ennyi diplomásra - folytatja Némethy Szabolcs. - A felsőoktatás érdeke azonban mindig szembe tud menni bizonyos lobbierőkkel, társadalmi érdekekkel. Az is tény, hogy a szombathelyiek nagy része a bankok felé adósodott el. Sokuknak az első szociális térképnél még nyaralója, földje, autója volt, mára ezek eltűntek. A gépkocsik átlagéletkora is három-öt évvel nőtt. A megkérdezett szombathelyi lakosok anyagi lehetőségeit a napi megélhetés (a rezsi és az élelmiszer) biztosítása köti le. Az emberek alacsony jövedelmüket a fekete- és szürkegazdaságból kompenzálják. Az adósságprobléma pedig egyértelműen szétveri a társadalmat. Itt két irány létezik. A nagy katasztrófák esetén azt láthatjuk, hogy sokan összefognak, segítenek a rászorulókon. A hétköznapokban sajnos nem ez a jellemző. Az előítéletek pedig oda vezetnek, hogy az egyes rétegek egymás ellen fordulnak. Az eladósodás, a megnőtt törlesztőrészletek pedig teljesen kiszippantják a vásárlóerőt a városból.

Horváth Olga szerint a fenti problémák miatt szolgáltatás alapú szociális rendszerre lenne szükség, ugyanis a megkérdezett szombathelyiek döntő többsége úgy látja, a pénzbeli juttatások nem oldják meg problémáikat, a szociális szolgáltatások viszont nagyobb segítséget jelentenének. A szociális menedzser továbbá úgy véli, Szombathelyen is nagy szükség lenne egy erős identitással megáldott középosztályra. Hiszen, amíg a rendszerváltás idején egy szinten volt tanár, ügyvéd és orvos, addig mára az oktatásból és az egészségügyből kiszivattyúzott pénzek miatt a pedagógusok, doktorok lecsúsztak, a jogászok viszont feljebb jutottak. Így aztán kialakult egy tartós rossz hangulat, amit még tetéznek a globalizáció okozta problémák is.

- A rossz hangulat és a rossz anyagi helyzet, a problémás lakáskörülmények mind-mind megbetegedésekhez vezethetnek. Az elszegényedő emberek pedig egyre rosszabb minőségű élelmiszereket vásárolnak, ami szintén nem használ egészségi állapotuknak _ zárja le a témát Szabó Orsolya szociológus.

Az elkészített anyag tehát rengeteg társadalmi felkiáltójelet tartalmaz, ám ezekre már a politikának kell(ene) megoldást találnia. 
 
 
Élet a mindennapos színházban
 
Az élet egy nagy színház, tartja a mondás. Nos, a városi szociális térkép arról árulkodik, hogy a színfalak között borzasztó nehéz talpon maradni, a megfelelő életszínvonalat ugyanis egyre kevesebben tudják fenntartani. A jövedelmi viszonyok és a makrogazdasági folyamatok azt vetítik előre, hogy akik ma még az átlagos és a szűkös lét határán billegnek, kis idő múlva tartósan a mélybe zuhanhatnak. A kilátástalanság sötét vermébe. Onnan pedig már komoly külső segítség, nagy adag lelkierő és talán nagy szerencse is kell ahhoz, hogy valaki újra jegyet tudjon váltani az élet nagy színházába.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!