Megosztó chipsadó

Az új adónemet szeptember 1-jével öt termékcsoportra vetik ki. A megengedettnél több cukrot tartalmazó üdítőitaloknál literenként 5, energiaitaloknál viszont - ahol a koffeintartalom a mérték - ugyanezen mennyiségnél 250 forint.

Az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében kilogrammonként 100 forint, sós snackeknél és az ételízesítőknél 200 forint a termékdíj. A sós snackek után akkor kell termékadót fizetni, ha sótartalmuk meghaladja 100 grammonként az 1 grammot. Az ételízesítők közül pedig azok adókötelesek, amelyek sótartalma meghaladja az 5 grammot 100 grammonként. Nem kell viszont népegészségügyi termékadót fizetni a levesek és mártások után. A termékdíj megfizetése alól többek között azok kaphatnak mentességet, akik éves szinten 50 kg, illetve 50 liternél kevesebbet adnak el az érintett termékekből.  

Az adóból 20 milliárd forint bevételre számít a költségvetés. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a népegészségügyi termékdíj bevezetésének ugyancsak hasznos hozadéka a magyar gyümölcstermelés fellendülése lesz. A szaktárca szerint az egészséges táplálkozási szokások támogatása a hazai mezőgazdasági termékeknek kedvez.

A BDO pénzügyi tanácsadó szerint az intézkedés negatív hatást gyakorolhat a költségvetés adóegyenlegére, hiszen amennyiben az áremelkedés a fogyasztás 10 százalék körüli visszaeséséhez vezet, az a kapcsolódó korábbi ÁFA-bevételek mértékével rontja az egyenleget. 

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatát vezető Cseri József  szerint a cél támogatható, annak elérését viszont jobban szolgálná, ha az egészséges életmódra nevelés is hangsúlyosan megjelenne a kormány intézkedéseiben. Cseri József ezzel együtt sem hiszi, hogy az adó kivetése nyomán leépítésekre kerülne sor, ugyanakkor az is kétséges számára, hogy a döntés hatására belátható időn belül megváltoznak a fogyasztási szokások.

Az általunk megkérdezett helyi kereskedők közül többen is azt hangsúlyozták: a szabályozás egy rosszul irányzott pénzbeszedési akciót takar, méghozzá a magyar kis és középvállalkozók és a fogyasztók terhére.

A multinacionális cégek számára a magyar piac csak csepp a tengerben, így nem is érzik meg különösebben az új adó bevezetését. A  kisebb hazai gyártók jelentős része azonban csak Magyarországon forgalmazza termékeit, így védtelen az adó üzletromboló hatásaival szemben - fogalmazott az egyik kiskereskedő.

Kovács Veronika, a Harmónia Egyesület vezetője szerint a törvény hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez, természetesen csak akkor, ha tényleg nem, vagy a korábbinál lényegesen kevesebb cukrot, sót fogyasztunk.

Úgy gondolja: akik képesek megfizetni a magasabb adókat, továbbra is fogyasztani fogják az egészségtelen termékeket.
 
- Az adminisztratív intézkedések helyett hatékonyabbnak tartom a szoktatást, a nevelést, az ismeretterjesztést, a szemléletformálást. Ha nincs kellő motiváltság, nehezen kényszeríthető az ember bármire, különösen ma, amikor alapérzés a szabadság - így Kovács Veronika, aki szerint a finomított lisztek és az ebből készült finomságok is károsak, nem beszélve a sok festékanyagról, tartósítószerről, ízfokozóról. Tanácsa szerint sokkal több gyümölcsöt, gabonát, rostot, zöldséget, nyers ételt kellene fogyasztanunk, ehhez azonban a belső igény mellett mindenki számára elérhető árak kellenek. 

- Egészségünk megőrzésében nagyon fontos tényező lelki állapotunk, a pszichológiai immunrendszerünk. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz: a bizonytalansághoz, felgyorsult élethez. Tehát a bevételből származó pénz sorsa sem mellékes, ha igazán az egészséget kívánjuk szolgálni, akkor ezt az összeget is a megelőzésre, a felvilágosításra, a gyerekeinkre kellene költenünk  - tette hozzá Kovács Veronika.