Sajátos módon emlékezik 1956-ra a sárvári suszter (fotókkal)

A cipőjavító boltban korabeli egyenruhák, dokumentumok, kitüntetések, emlékérmek láthatók. A legnagyobb helyet az egyenruhák foglalják el a néhány négyzetméterből: 1951-es női rendőr egyenruha, mellette egy szintén 1951-es férfi határőr zubbony látható, vele szemben egy új típusú nemzetőr egyenruha, mellette pedig egy polgári öltöny, rajta egy nemzeti színű karszalaggal.


Már itt el lehet gondolkodni, vajon kik viselhették abban az időben a nem éppen népszerű határőr és rendőrségi egyenruhákat. Vajon részt vehettek-e a forradalom leverésében, vajon tapadhat-e vér a kezükhöz, vagy éppen átállhatott a forradalmárok oldalára? Ezernyi kérdés merülhet fel, amire ma már nem biztos, hogy megkapható az igazság.

A gyűjtő cipész valószínűleg csupán egy ideig tudja visszakövetni egy- egy tárgy előéletét, de szívesen és lelkesen mesél. Mutatja a régi igazolványokat, dokumentumokat, munka-és párttagkönyveket, jelvényeket, amik valamilyen módon az ötvenes évekhez kötődnek. Kiváló dolgozó jelvényekre az idősebbek még emlékeznek, de például sztahanovista kitüntetést manapság már csak a gyűjtőknél lehet látni. Horváth György ezeket is kiállította a műhelyében. Mutatja az egykori Sárvári Kinizsi SK jelvényét, amin érdekes, hogy piros a kísérő szín, a sárváriak manapság jobbára már csupán a zöld színre emlékeznek.


1955-ből elég sokféle sport érméje van, érdekesség egy Bástya nevű sportegyesületé, ami a hírhedt ÁVH-s sportolókat egyesítette. Láthatók kiváló katona érmék, közbiztonsági érdemérmek, mint például rendőrségi, határőrségi, karhatalmi, honvédelmi. Ezeket 1951-ben, illetve 1956-ban alapították. Nagyon rosszul hangzó az egyik, a munkásparaszt hazáért érdemérem, amit a forradalom leverésében tevékenyen részt vevő egyén kaphatott meg. Ezt az érmet egy alkalommal adományozták, 20 ezer példányban készítették.

Horváth György cipész „civilben” régi tárgyak gyűjtésével foglalkozik, elhatározta, hogy kicsi műhelyében az aktuális ünnepeinkhez alkalmazkodva készít tematikus kiállításokat, hogy mások is kézzelfoghatóan láthassák a kor emlékeit, növelve ezzel az ünnep meghittségét.