A mai ember elvesztette kapcsolatát a természettel

A klímaváltozás kifejezés Magyarországon 2005. körül épült be a köztudatba, addig leginkább egy szűk szakmai réteg kongatta a vészharangot  - mondja Gyöngyössy Péter, a szombathelyi székhellyel működő Kerekerdő Alapítvány elnöke.

A civil szervezet 2004-ben szervezte az első utcai akcióját, amikor A Föld Barátai Európa nemzetközi hálózat tagjaiként  a toronyi lignitbánya tervezett megnyitása ellen demonstráltak, és egy óriási Karbon Dinoszauruszt állítottak ki a szombathelyi Fő téren. Az akció összekapcsolta a helyi környezetvédelmi problémát egy európai klímavédelmi kampánnyal.

 Mit tehet egy civil szervezet a környezet, a klíma, a Föld védelméért?

- A mai ember jórészt elvesztette a kapcsolatát a természettel, elfelejtette, hogyan kell bánni az élő rendszerekkel, kizárta életéből azokat a számára kellemetlen hatásokat, amelyek a környezet figyelmeztető visszajelzései. Elgondolkodtató például, hogy  felnőhetnek gyerekek úgy, hogy életükben nem láttak még igazi tüzet. Így tulajdonképpen bele sem gondolnak abba, mi kell ahhoz, hogy meleg legyen a lakásban, és megfőjön az ebéd. Ezért a csoportok számára szervezett foglalkozásainkon, nyári táborainkban is fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeket  közelebb vigyük a természethez, és környezettudatosságra neveljük őket - magyarázza az alapítvány elnöke. Fontos, hogy az elméleti ismeretek mellé valódi tapasztalati tudást szerezzenek  az élő természet működéséről, környezetünk legfontosabb jelenségeiről.

 Kukalógia: ezzel a címmel is szerveznek gyerekfoglalkozásokat a Kerekerdő Alapítványnál. Fontos, hogy megértsék a gyerekek, mekkora felelősség van abban a mozdulatban, amikor valamit a kukába hajítanak. Éppen ezért nemcsak a papír-, rongy-, üveg- és műanyag hulladékokkal, hanem azok újrahasznosításával is megismerkedhetnek. Az Energia-őrjárat elnevezésű foglalkozásokon pedig arról beszélgetnek, miként tudnánk hatékonyan, takarékosan bánni erőforrásainkkal.

Sokan legyintenek, ha szóba kerül a klímavédelem: mit tehetne egyetlen ember a bolygó védelméért? Sokat. Hiszen mi emberek, alig ötszáz  év alatt közösen idéztük elő a  - ma már globális - környezeti problémákat. A sok kicsi sokra megy elve alapján akár a folyamatokat átfordító kritikus tömeg is megszülethet.

Hol, milyen helyen lakunk? Mivel fűtünk? Mivel világítunk? Milyen módon nyerjük a meleg vizet? Hogyan mosogatunk? Tudunk-e takarékoskodni a fűtéssel, az elektromos árammal, a vízzel? Ha ezeket a kérdéseket átgondoljuk, nemcsak takarékoskodni tudunk, de  az egyéni erkölcsi felelősség szintjén a bolygót is védjük.

Gyöngyössy Péterrel meg is beszéljük: mindketten jól emlékszünk a gyerekkorunkra, amikor elképzelhetetlen volt, hogy a lakás minden részében - például a mellékhelyiségekben is - egyforma meleg legyen. 

- Vagy nézzük például a vásárlást! Nem mindegy,  mi kerül a kosarunkba. A nem ritkán több ezer kilométert is utaztatott élelmiszerek vásárlása helyett arra kellene törekednünk, hogy helyi termékeket tegyünk az asztalra   - mondja Gyöngyössy Péter, aki a szuper- és hipermarketekben kapható kínai fokhagymát és a műanyag palackokba csomagolt, és ugyancsak alaposan megutaztatott vizet hozza fel elrettentő példaként.

Szerencsére ma már a jogszabályi környezet is puhul, és egyre több kistermelőnek adódik lehetősége arra, hogy kilépjen a piacra. Nekünk pedig nincs más dolgunk, mint hogy tudatos vásárlóként átgondoljuk, mit teszünk a bevásárlókosarunkba, majd a család asztalára.

MI AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM?

Az ökológiai lábnyom fogalmát egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a hetvenes években, majd a kilencvenes évek első felében egy Mathis Wackernagel nevú kutatóval fejlesztette tovább.  A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, amelynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. A számítást elvégezve kiderül, hány hektár föld-  és vízfelületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához. Bármely régió gazdaságának, így a Föld egészének vagy egy-egy országnak is kiszámítható az ökológiai lábnyoma. A módszerrel egyének, vállalatok vagy akár nagyrendezvények környezeti hatását is fel lehet térképezni.