Elegük van a varjakból a Pelikán park környékén élőknek (frissítve)

Többen és többször kifogásolták már a vetési varjak és galambok elszaporodását a Markusovszky kórház és a Pelikán park környékén, de eddig hiába, írja olvasónk, Csonka Ernőné.

Most, amíg a fák nem lombosodtak ki, látszik a megszámlálhatatlan mennyiségű fészek és a több száz madár. A levegőben szálló megszáradt ürülék és apró pihés madártoll, amit a nyitott ablakon a tiszta, friss levegő helyett a szél a lakásokba hord, vagy utcán sétáláskor az ember belélegez, fertőző lehet. Gondolom ezt Polgármester Úr és az ÁNTSZ is tudja, teszi hozzá panaszosunk.

Pár éve már felhívták az illetékes önkormányzati vezetők figyelmét (és többször a Vas Népe SMS-rovatában is olvasni lehetett panaszaikat), de azt a választ kapták, hogy ezt az általuk tűrhetetlennek nevezett állapotot azért nem lehet megszüntetni, mert a varjak védett állatok.

Ez rendben is van, és senki nem a kiirtásukat kívánja, csak az elköltöztetésüket, mint ahogyan azt már Pécs városa sikeresen megoldotta, folytatja Csonka Ernőné, aki azzal zárja sorait:

- Szerintem az emberek talán valamivel több védelmet igényelnek és várhatnak el, mint a varjak. És most már ideje lenne nem kifogást keresni, hanem tenni is valamit, mert ha ez így folytatódik, a környéken lassan több lesz a varjú, mint az ember.     

Rendkívüli esetben betegítenek

Horváthné dr. Sélley Erzsébet, a Vas Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Igazgatóságának főállatorvosa elárulta, hogy a védett  vetési varjú korábban vadászható volt, ez elől menekült be a városokba. Egészségügyi szempontból csak rendkívüli esetben okozhatnak betegséget az emberek körében:
 
- Ürüléke - mint minden madáré - tartalmazhat szalmonella-, coli baktériumokat, parazitákat, de mivel a madarak fejlődéstanilag messze vannak az embertől, ezért a bennük élő baktériumok, kórokozók csak rendkívüli esetekben jelentenek potenciális veszélyt az emberre. A szabadban a napfény, az ultraibolya sugárzás éppen a kórokozók elpusztításában segít - tette hozzá. - Madarak esetében a nagy tömegben, zárt légtérben tartott állatoknál sokkal nagyobb a fertőzés veszély, akár baromfitelepeken, vágóhidakon például a légúti megbetegedéseket tekintve, de az alapvető higiéniai szabályok betartása mellett csak rendkívüli esetben okoznak humán megbetegedést. A vizsgálatok szerint a városi kutyák, macskák ürüléke komolyabb veszélyt jelent az emberre például a toxocara, toxoplasma esetében.

Az igazgató szerint a megoldás a varjak természetes élőhelyükre való visszaköltöztetése lenne, ami sólyom, héja röptetésével, a fészkek eltávolításával segíthető elő.

Már három éve sólyomban gondolkodtak

Lapunk több mint három éve, 2009 januárjában foglalkozott a Pelikán park környékén élők problémájával, akkor úgy állt a helyzet, hogy, fészekrakási időszakban sólyom vagy héja röptetésével próbálják meg elűzni az év madarának is megválasztott vetési varjút.

Kék vércse és fülesbagoly és költ a varjúfészekben

A vetési varjak facsoportok, ligetek fáin vékony ágakból épült, sárral kitapasztott, csésze alakú fészekbe rakják 4-5 tojásukat. Elhagyott, telepekben előforduló fészkében előszeretettel költenek más madárfajok (kék vércse, erdei fülesbagoly), így a varjak fontos szerepet töltenek be e fajok védelmében.