Kiállítás a helytörténeti kutatások kezdeteiről Szombathelyen

Mindjárt az első tárlónál egy maketten szembesülhet városközpontunk Szily püspök-korabeli látképével. Szily János a győri püspöki gazdaság egykori központjában már csak elhagyott majorságot talált, és a vár is rossz állapotban volt. Az első tervek szerint a vártemplomot alakították volna át székesegyházzá, ám ez hamar kicsinek bizonyult. Mivel telekviták már akkor is voltak Szombathelyen, így a székesegyházat a hajdani külső vár telkén kellett felépíteni. A 15. századi vár úgy eltűnt a föld színéről, hogy még ábrázolás sem maradt róla. Még szerencse, hogy a régi vártemplomot Hefele Menyhért lerajzolta, így legalább annak emléke fennmaradt. A művelt püspök azonban nagy érdeklődéssel fordult az építkezés közben előkerült római kövek felé, és neki köszönhető, hogy 1791-ben megszületett Magyarország talán első vársotörténeti monográfiája Schönwisner István tollából.

A következő tárló a várostörténet érdekes momentumát örökíti meg: a Vasmegyei Régészeti Egylet 1872-ben Régiségtárat nyitott meg a püspöki palota földszinti termében. Ez volt a város első múzeuma, mely egészen 1908-ig várta látogatóit, amikoris a kiállítóhely a Kultúrpalota (a mai Savaria Múzeum) épületébe költözött. A Sala Terrena legközelebb 1943-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, amikor Egyházművészeti Kiállítás nyílt a falai között. A díszes okleveleket, öltözékeket, értékes liturgiai kellékeket anyagot Géfin Gyula gyűjtötte össze és mutatta be a közönségnek.

Egy további tárló a romkert kialakulásával, az 1938-tól 1943-ig folyó kutatások történetével foglalkozik, különös tekintettel a helytartói márványpalota akkor feltárt darabjaira, melyek máig dobozban várják, hogy a kutatók megfejtsék titkukat.

A múzeum május 2-től október elejéig lesz majd nyitva, de előzetes bejelentés alapján csoportokat már korábban is fogadnak.