A roma holokauszt áldozataira emlékeztek az OCÖ székházánál

A rendezvény valamennyi szónoka a vészkorszakot a világtörténelem legsötétebb időszakaként említve arra hívta fel a figyelmet, hogy a népirtás nem a gázkamrákkal, hanem a hétköznapi diszkrimináció felerősödésével kezdődött, és a megkülönböztetés ma a romákat sújtja az élet minden területén.

Szurmainé Silkó Mária, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főosztályvezetője úgy fogalmazott: a XX. század szellemi mélypontja a náci barbarizmus volt, de a délszláv háború megmutatta, hogy az emberek képesek felejteni, és a történelem megismételheti önmagát.

Hozzátette: az emlékezés azt jelenti, hogy elejét vegyük a hasonló kezdeményezéseknek. A Réthelyi Miklós miniszter nevében beszédet mondó főosztályvezető megjegyezte: az elmúlt évek gazdasági válsága előtérbe helyezte az előítéleteket, azokat a problémákat, amelyeket a szőnyeg alá söpörtek, de ezeket meg kell oldani, ugyanis nincs külön magyar és roma sors, közös a felelősség és közös a jövő.

Ifj. Bogdán János, az MCF Roma Összefogás Párt elnökhelyettese a rendszerváltás utáni roma holokauszt áldozatainak nevezte azt a hat áldozatot - közülük is kiemelve az ötéves tatárszentgyörgyi Csorba Robikát -, akiket 2008 novembere és 2009 augusztusa között gyilkoltak meg, szavai szerint csak azért, mert cigánynak születtek.

A roma politikus fizikai és szellemi holokausztnak nevezte azt is, hogy több millió ember „a létezés határán tengődik” naponta, de szintén ide sorolta, hogy egy „nyíltan fasisztoid párt” ott ülhet a Parlamentben, és ezért a romákat és nem romákat egyaránt felelősnek nevezte.

Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezetője arról beszélt, hogy míg az emberi élethez és a méltósághoz való jog a legfőbb alkotmányos jog minden országban, az intézményes diszkrimináció a foglalkoztatásban, az oktatásban, a köz- és magánszolgáltatásokban naponta éri a romákat.

 Azt mondta: a romák népirtása nem a gázkamrákkal kezdődött, hanem akkor, amikor megtiltották a cigány zenészeknek a fellépési lehetőséget, míg a romagyilkosságokra utalva úgy fogalmazott: a töltényhüvelyekben ott volt az előítélet, a hétköznapi rasszizmus, és így válik jelenné a múlt.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke párhuzamot vont a náci propaganda és a jelenlegi jobboldali média között, úgy fogalmazva, akkor és most is ők segítették hatalomhoz a szélsőségeket, szembe állítottak népcsoportokat, és a médiát tette felelőssé a romagyilkosságok miatt is.

A roma vezető szerint a mai politikában nincs jelen a józan ész, megjelent a „politikai kannibalizmus”. Véleménye szerint a cigányság elvesztette státuszát, és már másodrendű állampolgár sem lehet hazájában. Arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy „a munkahelyteremtés gondolatával keljen és feküdjön minden nap”, államtitkárai pedig „ne beszéljenek felelőtlenül, semmitmondóan, kezdjék el a valós munkát”, ne a megfélemlítés legyen a legfőbb feladatuk.

A gyászünnepség végén minisztériumok, civil szervezetek és a diplomáciai testület képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit az OCÖ falán lévő emléktáblánál.

A romaholokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le az egykori auschwitzi koncentrációs táborban.