Falkában támadtak és birkákat téptek szét a kutyák

Mint azt megírtuk, a sótonyi hegyen november 12-re virradóra négy juh szétmarcangolt testére bukkant a tulajdonos. Az esetet jelentette a rendőrségen, s akkor még csak feltételezték, hogy nagytestű kutya támadhatta meg az állatokat. Az eset pontosan egy hét múlva megismétlődött. Steininger Károly gazda reggel kutyaugatást hallott, kiszaladt, és látta, amint három nagytestű németjuhász a juhokat kergeti és marcangolja. Próbálta elzavarni őket, ám a kutyák megtámadták. Ekkor a férfi engedéllyel tartott lőfegyverével mindhárom kutyára egy-egy lövést adott le, önvédelemből. Két kutya azonnal elpusztult, a harmadik elfutott. A Sárvári Rendőrkapitányság a juhokat megtámadó kóbor kutyák tulajdonosai ellen szabálysértési eljárást kezdeményezett.

Dr. Kereszty Gábor sárvári állatorvos maga is kint járt a helyszínen, saját szemével látta, hogy milyen pusztítást végeztek a kutyák. Szerinte a kutyák gazdái felelősek az esetért, s az önkormányzatoknak is jobban kellene figyelniük a kóbor kutyákra.

- Teljesen egyértelmű, hogy az ősi ösztön támadt fel a kutyákban - mondja az állatorvos. - A kutyák ősei falkában élő ragadozók voltak. Az ösztön pedig megmarad az állatokban. Sokan azt gondolják, hogy a kutyák akkor támadnak állatokra, ha éhesek. Ez egyáltalán nem így van. Ilyen esetben az összedolgozás és a vadászösztön dominál. Számos példa mutatja, hogy a környéken is garázdálkodnak kóborló kutyák. Általában kisebb testű állatokat támadnak meg, de volt, hogy szarvast vadásztak le. Már az is kirívó eset, hogy birkákra támadtak a kutyák.
Az állatorvos szerint, nagy veszélyt jelenthetnek a falkában támadó kutyák, s nemcsak az állatokra, hanem az emberekre nézve is. 

-  A környéken is támadtak már a kóborló kutyák emberre - folytatja dr. Kereszty Gábor. - Hallottam, hogy volt, aki kerékpárral védte magát a támadás ellen. Ha valaki ilyen helyzetbe kerül, akkor a legfontosabb, hogy ne essen pánikba. A kiabálás és a futás még jobban ösztönzi a falkát a támadásra. Ha lehet, akkor próbáljunk meg segítséget kérni valamilyen módon, s keressünk olyan eszközt a közelben, amivel védekezhetünk.

Az állatorvos hangsúlyozza, a kutyatartás nagy felelőséggel jár, így a kóborló ebek gazdái is hibásak a sótonyi esetben. Ha megfelelő körülmények között tartották volta a kutyákat, akkor azok nem tudtak volna kiszökni az udvarról. Ha a törvényeket nézzük, akkor az önkormányzat feladata az, hogy ne legyenek kóborló kutyák a településeken. Nekik kell gondoskodniuk a kóborló ebek befogásáról és elszállításáról. 

-  A kutyák deviáns viselkedése adódhat neveltetésből is - emeli ki dr. Kereszty Gábor. - Az ember jelentheti a legnagyobb veszélyt az ebekre akkor, ha nem tudja megfelelő körülmények között tartani az állatot. A kutya emberrel való kapcsolata különleges, az állat ez a köteléket falkának tekinti. Ebben az esetben a gazdának kell a falkavezérnek lennie. Ha a kutya más kutyákhoz csapódik, az már másik falka, ott a viselkedése is megváltozik.

A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén 2009-2011 között több esetben ért állatokat támadás. Volt, hogy ismeretlen tettes lelőtt és volt olyan is, hogy megmérgezett kertben és udvaron lévő kutyákat. Megtörtént, hogy hurkot kötöttek egy németjuhász nyakára, azzal fojtogatták és doronggal több esetben fejbe is verték. Egy kutyát fejszével többször fejbe ütöttek, ennek következtében az eb kimúlt. Állatok is támadták állatokra, nagyobb testű kutya kisebb termetűt marcangolt szét, illetve a sótonyi támadás során hat juh pusztult el. A rendőr-főkapitányság adatai alapján 2009 óta öt esetben ismeretlen maradt az elkövető, három esetben vádemelési javaslattal éltek az illetékes ügyészség felé. Három ügy folyamatban van, egy esetben pedig bűncselekmény megállapításának hiánya miatt szüntették meg a nyomozást.

Fizetni kell az ebek után

Jövőre jön az ebadó. Egy évre hatezer forintot kell majd fizetni egy kutya után, a veszélyes négylábúaknál ez az összeg 20 ezer forint lehet. A veszélyes ebek közé azok a kutyák tartoznak majd, amelyek fizikai sérülést okoztak, illetve pszichikai vagy fizikai állapotuk miatt képesek lehetnek fizikai sérülést okozni. Az ebadó alól mentesülnek többek között az ivartalanított négylábúak, valamint az ősmagyar fajták, így a komondor, a kuvasz, a magyar vizsla, a puli, a pumi, a mudi, a magyar agár és az erdélyi kopó.

Sorra jönnek az új terhek (jegyzet)

Becslések szerint hazánkban 2-2,5 millió kutya él jelenleg, gazdátlan ebek száma pedig eléri a százezret. Egyet értek azzal, hogy ennek megfékezésére a leghatékonyabb eszköz a kutyák minél szélesebb körű egyedi jelölése és nyilvántartása, valamint ivartalanítása. Az ebadó miatt azonban akár évi 20 ezer forintot is fizethet az a gazdi, aki nem szeretne lemondani családi kedvencéről. A mai világban az emberek nagy része hónapról-hónapra gazdálkodik, s alig tudja kifizetni a számlákat. Felmerül a kérdés, hogy a jövőre bevezetett új terhek mellett honnan lesz pénz az ebadóra. S vajon, mi lesz a következő adó, a padláson lévő egerek után is fizetnünk kell?