Falunapok: A rendszerváltás egyik találmánya, ami mára intézmény és elvárt helyi ünnep

Magyarországon falunapokat a rendszerváltás után kezdtek el szervezni az önkormányzatok és a helyi civil szervezetek. Ez összefüggésben volt azzal is, hogy minden település visszanyerte önállóságát és a kezdeti falufejlesztési sikerek ünnepe is volt ez a jeles összejövetel.

Általában erre a napra időzítették a felavatásra, átadásra váró létesítményeket, közműveket, köztéri alkotásokat, majd a hivatalos ceremóniát követően közös szórakozással, bállal zárult a nap mondja Patyi Elemér bögötei polgármester. Aki másként  is rálát a mára  intézményesült falunapra, mivel a megyei közgyűlés tagja, a Szolidaritás a Vidékkel Mozgalom (SZVM) elnöke.

- Igazából nagyobb lendületet 2000-ben a millennium évében kaptak a rendezvények, amikor a kormány minden településnek zászlót ajándékozott, s az ünnepség megrendezéséhez pályázat útján némi pénzhez is jutottak a falvak. A zászlóátadáshoz minimum államtitkári rangban lévő személyeket kellett hívni és a települések örömmel invitálták az eseményre a megye vezetőit, jeles közéleti személyeket, a faluból, a térségből elszármazott híres embereket folytatja, majd hozzá tesz: egész szórakoztató iparág fejlődött ki a falunapok kulturális és szórakoztató programjainak kiszolgálására  - fejtegeti  Patyi Elemér.

A falunap tehát jött, látott és győzött. Olyannyira, hogy az addig az év fő eseménynek számító búcsút is háttérbe szorította. A búcsú, mint szakrális esemény, megmaradt ugyan, de holdudvara elszürkült. A falunapok pedig erősödtek; direkt szórakozást jól kiegészítették a hagyományőrző csoportok, kézművesek, amatőr együttesek.

- Úgy gondolom, hogy falunapokra szükség van, de néhány száz lelkes településként nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy többet költsünk a rendezvényre, mint amit az anyagi lehetőségünk megenged. Azt tapasztalom, hogy nem is ezen múlik egy-egy esemény sikere. Sokkal fontosabb az, hogy az emberek akarjanak találkozni egymással, kicsit elbeszélgetni, önfeledten szórakozni. Rohanó világunkban néha ki kell engedni a szelepeket  - összegez a faluvezető-képviselő.

Nemesrempehollós polgármestere Paksiné Kecze Tünde abban látja a falunapok sikerét, hogy a legkisebb települések önálló önkormányzatainak kellett egy összekovácsoló erő.  A falunap bejött, a helyi közösségek általa bizonyíthatták életképességüket. 1990 előtt egy kistelepülés életében még az egyházi jellegű búcsúk voltak a legjelentősebb rendezvények, aztán ezek egyre jobban elvesztették jelentőségüket. A búcsúknak elsősorban a családok összetartásában volt jelentőségük, hiszen ilyenkor illett mindenkinek megjelennie a szülői háznál, aki elkerült a településről.

A búcsú és a falunap között döntő különbség, hogy az előbbi a vásározók, mutatványosok kínálatára épül, s csak az esti búcsúi bál jelenti a közösségi megmozdulást. Ugyanakkor a falunap, úgymond, rászerveződik a lakosságra, annak szervezésében megrendezésében a helyi önkormányzat oroszlánrészt vállal  fogalmaz. S már sorolja is a teendőket, hiszen e hét végén, szombaton esedékes a rendezvény. Mint mondja, a korábbitól annyiban mindenképpen eltér majd az idei falunap, hogy a volt általános iskola falán, a rempei részen emléktáblát avatnak az egykori diákok.

Bizonyos sémák ellenére nincs két egyforma falunap. Mi több, az utóbbi években egyfajta szakosodás is megfigyelhető. Van, ahol két napon át vezetik fel az eseményt, mint az elmúlt hét végén Vasszécsenyben, s van, ahol tagolják, például Náraiban. Az sem mindegy, mit kínálnak a szervezők. Az említett településen ismert fővárosi művészek léptek fel, élőkoncertet adott a Mokka együttes. Amely a vasi falunapok egyik felfedezettjévé vált, Náraiban is fellépett.

- Több mint másfél évtizedes hagyománya van a falunapi rendezvénynek, amelyet az idén július 3-án szombaton és 4-én vasárnap tartottunk - mondja Németh Tamás polgármester. - Nálunk a szombati nap az önfeledt szórakozásé, kikapcsolódásé, míg vasárnap megemlékezünk községünk I. és II. világháborús hőseiről. Így volt ez idén is. Úgy vélem, minden évben jár egy nap a náraiaknak, amikor a napi megszokott ritmusból kikapcsolódhatnak, szórakozhatnak, s olyan kulturális műsorokat tekinthetnek meg lakóhelyükön, amelyre esetleg máshol sem nyílna lehetőségük. És mindezt közösségépítő, kovácsoló jelleggel - hangsúlyozza a faluvezető.

Aki büszkén mondja, hogy a programokra rengeteg ember volt íiváncsi, még Szombathelyről is. Az Aradszky-koncertet csaknem ezren nézték meg, s ugyancsak nagy sikere volt az egyik vadásztársaság által támogatott, vadas vacsorának is: ötszáz (!) adagot osztottak szét... Vasárnap aztán váltottunk, a falunap komoly része következett. Hősi megemlékező műsorunkon részt vett dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter is, aki ünnepi beszéde után elhelyezte a megemlékez koszorúját a község elöljáróival a hősi emlékműnél. E napon mutattuk be és avatta fel a miniszter úr Nárai Hősi emlékkönyvét, amely a két világháború nárai hősi halottainak állít emléket, tartalmaz életrajzi adatokat, fényképeket. Ezt követően a művelődési házban egy hétig látogatható helytörténeti kiállítást nyitottunk a falu régi tárgyaiból, több mint száz régi kinagyított fényképekből. És még arra is jó volt ez a nap, hogy Nárai az árvízkárosultakért címen bankszámlát nyitottunk.

Telekes kis falu, a megye eldugott részén. Orbán László polgármester is fontosnak tartja a falunapot. Különösen itt, a végeken. A kilencvenes évekig a falusi búcsúk a településről elköltözött családtagok, rokonok, barátok, ismerősök évenkénti találkozója volt és ennek meg volt az igazi sajátos hangulata. 

A falunapon, vagy ahogy húsz éve Telekesen is elindult a sportnapon, a kezdeti időszakban a sporteseményeké volt a főszerep. Ma már a nagyobb hangsúlyt a kulturális műsorok kapják. Most szombaton jubilálunk, huszadik alkalommal rendezzük meg az eseményt.

Igyekeztünk úgy összeállítani az egész napos programunkat, hogy ott minden korosztály megtalálja a saját érdeklődési körének megfelelő műsort.