2012.07.12. 06:02
Hol ér partot kompország?
Magarország kompország. A hasonlat beépült már a közbeszédbe és a közgondolkodásba, s arra utal, hogy történelme során az ország gyakorta sodródott nyugat és kelet között, s nem egy válságos időszak adódott abból, hogy az áhított nyugati parton soha nem sikerült igazán kikötni, noha kivétel nélkül az összes kormányos Szent István óta oda szándékozta horgonyozni, lehetőleg végleg, a hajóját. A hajót, ami nem volt hajó igazán, csak egy komp, amely hol itt, hol ott tette le utasait.
Magyarország kompország ismét. Most nem annyira nyugat és kelet között kell majd hajóznia, hanem észak és dél között. Hiszen a formálódó (vagy széteső?) Európa törésvonala itt látszik megjelenni. Az okos, polgárosult, fejlett, szociálisan érzékeny és szorgalmas észak, meg a lusta, henyélő, élősködő dél között. Megyünk a csehek, lengyelek, s micsoda blamázs, a szlovákok után? Vagy jobban vonz bennünket a balkáni mentalitás, a pihengető mediterrán, ahol talán nem olyan nagy a jólét, de a szorgalom sem alapkövetelmény? S akkor még nem beszéltünk arról, hogy a nyugat-keleti dilemma sem tekinthető egészen lezártnak, vagyis megy ez a komp négyfelé is, ha úgy alakul. Nem is komp ez immár, hanem ringlispíl, úgy néz ki, mintha menne, de valójában csak pörög maga körül.
Mintha egyébként mi lennénk az egyetlenek, akik ebben a helyzetben vannak. A többiek helyzete, hovatartozása egyértelműnek tűnik Románia kivételével, dehát az is félig magyar. Politikusaink felelősségét nem tagadva, mi magunk tudjuk vajon, mit akarunk?
Kompország meg csak pörög magában.
